Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2020. június 25. Hír

Az ősgabonáknak kulcsszerepük lehet a jövőben

Évezredek óta velünk vannak, ott is teremnek, ahol a modern búzák nem, magas a beltartalmi értékük, egészségesek, különleges az ízük és készen állnak a jövő természeti kihívásaira: a tájfajta ősgabonák nem csak kiállták az idők próbáját, de kulcsszerepet kaphatnak a jövőben is.

A KovászLabornak is helyet adó Jenői Pékségben sajtóbemutatót rendeztünk: kutatók, gazdák és hagyományosan sütő pékek is egyetértettek abban, hogy az alakornak, a tönkének és a tönkölynek ott van a helye a modern étkezési kultúrában, beleértve a gyerekek közétkeztetését is. Sőt. A kenyérforradalom csendes nagyágyúinak újrafelfedezése lehet a 21. század egyik hazai gasztronómiai sikertörténete. 

A klímaváltozás miatt egyre extrémebb körülmények között kell majd megtermelni az alapélelmiszereket, így 2015 óta zajló ősgabona-kutatásaink stratégiai jelentőségűek. Ekkor kezdtünk ősgabonák tesztelésével foglalkozni extrém környezeti adottságok között, többek között Nyíregyházán, és később, szinte sivatagi körülmények között a Bugaci-homokháton. Miután bebizonyosodott, hogy ezek a hosszú múltra visszatekintő tájfajták a mai szélsőséges körülményekhez is képesek alkalmazkodni, termést hoznak, szaporíthatók, gazdák bevonásával is vizsgáltuk őket és elkezdtünk dolgozni a termelők, a molnárok és a pékek összefogásának megszervezésén. Célunk kezdettől az volt, hogy az ősgabonákkal jövőálló biztonsági tartalékot képezzünk az érzékenyebb modern búzafajták termesztése mellett, kutatói hátteret adjunk a hazai kenyérkultúra sokszínűsítéséhez és minél több fogyasztóhoz eljussanak újra az ősgabona kenyerek. Ebben a munkában mérföldkőnek számítottak sikeres gazda-molnár-pék találkozóink, a szereplők egymásra találását segítő online térképünk, de a június 16-án tartott sajtóbemutató és a kapcsolódó online szakmai napok is, amelyek résztvevői – az eddig elért eredményeknek és a kenyérforradalom zászlóvivőinek köszönhetően – szép jövőt jósolnak az ősgabonáknak, akár a nagyobb volumenű termelésben is.

Sajtótájékoztatónk és a kapcsolódó kenyérbemutató házigazdája, a KovászLabor tanműhely és a Jenői Pékség tulajdonosa, Ormós Gabriella pékmester szerint idő, kedv és elhivatottság kellett ahhoz, hogy valahol újra rendelkezésre álljon a régi-új tudás a modern búzalisztekhez képest eltérő tulajdonságokat mutató, de egészségesebb kenyereket adó tájfajta ősgabonák felhasználásához. Mivel a három kitétel a bő évtizede zajló hazai kenyérforradalom zászlósai, a hagyományosan, kovásszal sütő pékségek esetében együttesen állt fenn, az elmúlt években a kisebb, kézműves pékműhelyeknek köszönhetően szivárogtak vissza a köztudatba az ősgabona lisztből sütött kenyerek, amelyekről egyre többen tudják, miért is olyan értékesek. Gabi kenyérbemutatójáról forgatott videónk itt nézhető meg.

Ahogyan sajtótájékoztatónk egyik megszólalója, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének munkatársa, Dr. Mikó Péter, „Az Év Ifjú Nemesítője” cím tavalyi birtokosa összefoglalta: az alakornak magas a sárga pigment tartalma, vasban, antioxidánsokban, e-vitaminban, béta-karotinban, mikroelemekben is gazdagabb, mint a klasszikus kenyérlisztek. A tönke és az alakor teljes rosttartalma is sokkal magasabb a modern kenyérbúzákénál, felszívódásuk is eltér a közismert aestivum búzából készült kenyerekétől. Az ősgabonák gluténszerkezete más, így más textúrájú tésztát adnak. 

Az ATK a kétezres években kezdett kísérletezni ősi búzafajokkal: az első sikeresen nemesített, a mai fajtaelismerési szabályoknak megfelelő alakor fajtát 2008-ban jegyezték be. Ez a fajta kifejezetten ökológiai nemesítéssel készült, elsősorban az ökológiai termesztés igényeit szem előtt tartva. Bár 2011-ben konvencionális termesztésre optimalizált fajtát is bejegyeztek, az ősgabona fajok még nem terjedtek el szélesebb körben. Magyarországon jelenleg mintegy 500 hektáron termelnek alakort, és 100 hektáron a durumbúza ősét, tönkét, a termés 95 százaléka nyugati exportra megy. A nemesítés célja nem az, hogy a jövőben hazánk gabona ellátását ősbúzák biztosítsák, hiszen termelékenységük optimális termesztési körülmények között elmarad a modern búzafajtákétól. Az egészséges táplálkozáshoz elengedhetetlen a változatosság. Akár ökológiai, akár konvencionális termelésben ezek az ősi búzák hozhatják vissza a hiányzó sokszínűséget a kenyérkultúrába, kiegészíthetik a tömegtermelést, javíthatják a kenyér minőségét. 

A sajtótájékoztatót követő szántóföldi szakmai napok online eseménysorozunknak is kiemelt témái voltak az ősgabonák. Az eseményen egy háromrészes videósorozatot is bemutattunk, amelyben gazda, molnár/hántoló és pék szereplők számolnak be az ősgabonákkal kapcsolatos tapasztalataikról. A videók az ÖMKi Youtube csatornáján érhetőek el.

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. február 18.

Hír
MINŐSÉGI KENYERET MINDENKINEK!

A biológiai változatosságot hordozó ősgabonákból, így például a tönke és alakor tájfajtákból készült kenyér összehasonlíthatatlan az oly gyakran kapható ipari kenyérrel. Milyen nehézségek akadályozzák, illetve milyen megoldások mozdítják elő a minőségi, egészséges kenyér népszerűségét? Ezt vitattuk meg gazdálkodók, molnárok, kézműves pékek és a termékpályához kötődő civil és kutató szervezetek képviselőivel a február 10-én tartott első műhelymunkánkon.

Részletek
2019. július 5.

Hír
“Az ősgabonákban van a jövő!”

Több mint hetvenen fogadták el meghívásunkat, köztük a magyarországi kovászos kenyér iparágának megteremtője, Vajda József pék is.

Részletek
2020. március 18.

Hír
Alakor és tönke a reflektorfényben

Nemrég adtunk hírt arról, hogy megjelent egy tudományos közleményünk a Sustainability című rangos folyóiratban, amiben a tönke és alakor tájfajtákkal ökotermesztésben végzett kutatásaink három évét (2015-2018) összegezzük. 

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Ökológiai búzatermesztési kutatások: on-farm fajtatesztek eredményei - 2017

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A búza az ökológiai gazdaságok legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénye, melynek jelentősége a tönkölypiac zavarai miatt az elmúlt években tovább nőtt. On-farm típusú búza fajtatesztjeinket 2012 őszén indítottuk el és az ígéretesnek tűnő fajtákat folyamatosan igyekszünk biztosítani a kísérletekben résztvevő gazdálkodók számára. Az eltelt öt év alatt eddig közel húsz helyszínen mintegy negyven búza fajtát vizsgáltunk.

Részletek

Kiadvány
Mezei aszat

A mezei aszat egyre nagyobb problémát jelent, különösen a nagy szervesanyag-tartalmú szántóterületeken gazdálkodók számára, ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha sikerül megtelepednie, akkor kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az állományát elfogadható szintre szorítsuk vissza. 

Részletek

Kiadvány
A vadon élő méhek és a megporzás

A legújabb kutatások igazolták, hogy a vadon élő méheknek és más rovaroknak meghatározó szerepe van a megporzásban, mind a vadon élő növények, mind a kultúrnövények esetében. Az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent a beporzó szervezetek egyedsűrűsége és diverzitása a táplálékforrások és a fészkelőhelyek számának csökkenése miatt. Ez kihatással van az agrárszektorra is. Agro-ökológiai kutatások bizonyítják, hogy a fenntartható növénytermesztési rendszerek nagyban hozzájárulnak a vadon élő méhek populációinak fenntartásához. A vadon élő méheket segítő lehetőségek tárháza azonban még messze nincs kimerítve.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Kapcsolódó dokumentumok

Ökológiai gabonatermesztés

Ökológiai gabonatermesztés

Részletek
Búza on-farm kutatási<br> összefoglaló - 2018

Búza on-farm kutatási
összefoglaló - 2018

Részletek
Szántóföldi szakmai napok - június 18-ai előadások

Szántóföldi szakmai napok - június 18-ai előadások

Részletek
  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen