Támogatás: Európai Bizottság, Horizont Európa program; Társfinanszírozás (Co-fund) az Európai Bizottság és az EU tagállamok, társult országok és harmadik országok között. A magyar nemzeti hozzájárulást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) biztosítja.
Koordinátor: Forschungszentrum Jülich (Németország)
Konzorciumi partnerek:A partnerség megvalósításában 69 partner vesz részt 26 európai és társult országból (21 EU-tagállam + Norvégia, Törökország, Svájc, Szerbia és Izland).
Időtartam: 2024. január – 2031. december
A gazdálkodási rendszerek átmenetének felgyorsítása – Agroökológiai Élő Laboratóriumok és Kutatási Infrastruktúrák
A jelenlegi mezőgazdasági termelési rendszerek több évtizedes tudományos és technológiai innováció előnyeit élvezik, amelyek hozzájárultak Európa élelmezésbiztonságának biztosításához. Ez azonban számos környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális degradáció, a mezőgazdasági rendszerek és a földhasználat intenzívebbé válásának az árán történt, amelyek káros hatással vannak a környezetre és a természeti erőforrások megőrzésére. Ezenkívül a gazdálkodók egyre gyakrabban szembesülnek az éghajlatváltozás következményeivel és a gyakoribb szélsőséges éghajlati eseményekkel, és alkalmazkodniuk kell ezek változatos hatásaihoz. Olyan jelentős változásra van szükség, amely az európai mezőgazdasági ágazatot fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tenni, valamint képes reakcióképességét a társadalmi és politikai igényekre javítani.
A Partnerségnek az a feltételezése, hogy az európai mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokat az agroökológián (AE) keresztül tudjuk kezelni, amely egy olyan megközelítés, ami természetes, biológiai kölcsönhatásokra épít, miközben a tudományt és a modern technológiát alkalmazza a gazdálkodók tudásán és a bevált gyakorlatokon alapuló innovációk révén. A Partnerség célja, hogy 2050-re kiaknázza az agroökológiai átmenetben rejlő lehetőségeket, hogy a mezőgazdasági rendszerek ellenállóak, produktívak, helyspecifikusak, valamint éghajlat-, környezet-, ökoszisztéma-, biodiverzitás- és emberbarátok legyenek azáltal, hogy kihasználja a részvételen alapuló kutatási megközelítéseket, mint például az élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák adta lehetőségeket.
Az agroökológiai átmenet felgyorsítására alkalmas eszközök a valódi tesztelési és kísérleti környezetek, az élő laboratóriumok, miközben a kutatási infrastruktúrák is hozzájárulnak az agroökológiával kapcsolatos tudományos ismeretek hozzáférhetőségéhez. Ezek az eszközök együttesen lehetővé teszik a különböző léptékű ambiciózus kísérletezést, egyesítve a tudományt és a gyakorlatot, hogy megalapozott bizonyítékot nyújtsanak az új megközelítések hatásáról, és felgyorsítsák az agroökológiai átmenetet. A partnerség az EU és az érintett államok forrásait egyesíti a magas szintű kutatás finanszírozására, amely megfelelő tudást és technológiákat hoz létre a Stratégiai Kutatási és Innovációs Menetrendben leírt alaptémáknak megfelelően, miközben számos támogató tevékenységet hajt végre, mint például transznacionális kutatási felhívások indítása és értékelése, valamint edukáció, tudásmegosztás és tanácsadás.
A kutatásalapú ismeretek bővítése az agroökológia előnyeiről és kihívásairól, valamint a gazdálkodásra, élelmiszerekre, éghajlatra, ökoszisztéma-szolgáltatásokra, a környezeti és társadalmi hatások, valamint az erőforrás-felhasználás csökkentésére gyakorolt hatásáról. Közös innovációk létrehozása az agroökölógiára való átállás kockázatainak csökkentése érdekében. Az élő laboratóriumok értelemszerűen összehozzák a szereplőket, hogy valós körülmények között, közösen hozzanak létre innovációt, miközben csökkentik az egyéni gazdálkodó (vagy más szereplők) és a kollektíva kockázatait. Az agroökológiával kapcsolatos ismeretek megosztása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása az élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák hálózatán keresztül. Keretrendszer felállítása az agroökológiai átmenet adatalapú előrehaladásának mérésére: harmonizált módszerek és közös mutatók kidolgozása, integrálva a jelenleg széttöredezett adattárakat, beleértve a kutatási infrastruktúrák adattárait is. Párbeszéd kialakítása a szakpolitikai (kutatási és ágazati) döntéshozók és az érdekelt felek között a bizonyítékokon alapuló, és támogató mechanizmusokat biztosító agroökológiával kapcsolatos szakpolitikák és intézmények alakításában.Az Agroökológiai Partnerség 5 célkitűzése:
