Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

vetőmag, tájfajta, magfogás   2023. október 26. Növényvédelem

A zöldségmagfogás alapjai a házikertek művelőinek

Kezdd kicsiben, NEVELD NAGYRA! sorozat 11. rész

Az utóbbi évtizedekben egyre fontosabbá vált az élelmiszer-önrendelkezés, valamint az egészséges élelmiszer iránti igény gondolata. Terjed a zöldségek, gyümölcsök házikerti termesztése, ezzel párhuzamosan egyre ismertebbé válik a tájfajta fogalma is, köszönhetően egyes szervezetek ismeretterjesztő munkájának. Az élelmiszer-önrendelkezésnek és egyben a tájfajták fenntartásának kulcsfontosságú mozzanata a saját magfogás, amivel évről-évre biztosítjuk a termesztéshez szükséges vetőmagot.

A saját magunk által fogott vetőmagra tekintsünk úgy, mint egy kincsre a kezünkben!

A fajta, amit termesztettünk, elődeink hosszú évtizedeken át tartó szelekciós munkájának eredménye, és a mi generációnk feladata az, hogy megőrizze és továbbadja ezt a következő generációknak. Nemcsak megőrizni tudjuk ezeket a fajtákat, hanem válogatni, vagyis fejleszteni, netán új formákat kiemelni az utódok közül, – vagyis a jelenlegi sokféleség mindig a további fejlődés kiindulópontja. Ha több éven át termesztünk és egyben szelektálunk egy fajtát a kertben, akkor még arra is esélyünk van, hogy a mi kertünk klímájához legjobban illeszkedő fajtát, vonalat válogassunk ki. Nem utolsósorban, a saját vetőmaggal a kerti termelés költségeit is lejjebb szoríthatjuk.

Hasznos fogalmak és néhány biológiai folyamat a magfogás előtt

Mielőtt magfogással kezdünk foglalkozni, elkerülhetetlen néhány fogalom és biológiai folyamat megértése. Az ivartalan szaporítás során változás nélkül tudjuk megőrizni az egyed tulajdonságait, mert a dugványozás, bujtás, oltás, szemzés stb. során egy anyaegyed örökítő anyagából változatlan formában lesz majd egy új növény. Az ivaros szaporítás során a hímivarsejtek és a petesejtek összeolvadnak és ebből jön létre az új egyed. A porzós virág pollenjében lévő hímivarsejt és a termős virág magházában lévő petesejt örökítőanyaga nem azonos a szülőegyedek örökítőanyagával, azoknak csak egy részét hordozzák, azt is igen erősen átrendezve, újrakeverve. A zigóta, a belőle fejlődő embrió és az ebből kialakuló új növényegyed tehát nem lesz azonos a szülőegyedekkel. Ez a bizonyos genetikai változás adja a sava-borsát a magfogásnak. Bizonyos esetekben nehéz az eredeti tulajdonságokat megőrizni, de ez a folyamat szükséges a változatosság fenntartásához és az új formák megjelenéséhez.

A faj a mai modern rendszertan alapegysége, az egyedek azon csoportját jelöli, amelyek képesek egymással szaporodni és termékeny utódot létrehozni. A fajta, az faj alatti rendszertani egység, vagyis az egy fajba tartozó fajták egymással szaporodni, kereszteződni képesek. Például, a tökfélék (kabakosok) családjába tartozó uborka fajban több fajtakör is van – kígyóuborkák, salátauborkák, berakóuborkák. A Kókai tájfajta uborka vagy a Marketmore kereskedelmi fajta egyaránt az uborka fajhoz (Cucumis sativus) tartozik, és képesek összeporzódni. A megnyúlt uborkának látszó kolbásztök (Lagenaria siceraria) viszont egy másik fajba tartozik, nem képes az uborka egyedeit megtermékenyíteni. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy egy adott zöldség fajtája össze tud-e kereszteződni egy másikkal, akkor a tudományos név sokat segít: ha azt látjuk, hogy a tudományos név mindkét tagja ugyanaz a két fajta esetében (pl. mindkettő Cucumis sativus), akkor egy fajhoz tartoznak, de ha csak az első tag ugyanaz, a második nem (pl. Cucumis sativus és Cucumis melo), akkor már két külön fajhoz tartoznak.

Tökfélék/kabakos fajtakörök, fajták – Rendszertani áttekintés

  • Sárgadinnye (Cucumis melo)
  • Görögdinnye (Citrullus lanatus)
  • Uborka (Cucumis sativus)
  • Sütőtök (Cucurbita maxima)
  • Főzőtök (Cucurbita pepo)
    1. spárgatök (Cucurbita pepo L. conv. pepo provar. oblonga),
    2. cocozella (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina „cocozella”),
    3. cukkini (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina),
    4. csillagtök (patisszon) (Cucurbita pepo L. convar. patissoniana),
    5. laskatök (istengyalulta tök) (Cucurbita ficifolia)
  • Kolbásztök (Lagenaria siceraria)

A termékenyülés módját is érdemes ismerni az adott zöldségfajnál. Az önbeporzó növényfajoknál – a nagyrészt a virág szerkezeti felépítése, a bibe és a portok egyszerre történő érése miatt  – a portokból kijutó pollen ugyanazon virág bibéjére kerül, és termékenyíti azt, míg az idegenbeporzók esetében csak egy másik virág pollenje termékenyheti meg a termőt. Ebből az következik, hogy az önbeporzó fajok különböző fajtáit bátran tarthatjuk a kertben egymás közelében, akkor sem kereszteződnek. Önbeporzó zöldségek a veteménybab, a borsó, a fejes saláta, a Malabár-spenót, az új-zélandi spenót, paradicsom, földicseresznye. Az idegenbeporzó zöldségekből viszont csak úgy foghatunk magot, ha a virágzó egyedeket megfelelően izoláljuk őket egymástól. Sajnos vagy szerencsére a zöldségfajaink túlnyomó többsége idegenbeporzó.

Izolálni a fajtákat egymástól térben vagy időben lehet. Az időbeli izoláció azt jelenti, hogy úgy választjuk meg a vetés vagy ültetés időpontját, hogy a két fajta virágzási ideje ne essen egybe (a virágzási idejük legyen eltolva egymáshoz képest). A virágok nyílását figyeljük meg, jelöljük meg azokat a terméseket, melyek megtermékenyülése még nem esett a másik fajta virágnyílásának idejére. A térbeli izoláció azt jelenti, hogy a kertben nagyobb távolságokat hagyva, közéjük sok rovarcsalogató virágot ültetve termeljük a két fajtát, vagy ha ez nem lehetséges, akkor beporzó rovarok bejutását gátló izolációs hálóval borítjuk be a megőrzendő fajta egyedeit. (Példák: az önbeporzó borsó fajtáit tarthatjuk egymás mellett magfogás céljából védelem nélkül, viszont az idegenbeporzó paprika fajtáinak egyidejű termesztése esetén a célfajtát izolációs hálóval borítanunk kell. A háló alatt a szaporítani kívánt paprikafajta egyedeinek virágpora ugyanezen fajta egyedeinek bibéjére kerülhet rá, hiszen a paprikák el vannak zárva a viráglátogató, más fajtákról érkező, és így más fajták virágporát hordozó rovaroktól.)

IMG_20220525_182424

Izolációs rovarháló paprikanövények felett

A termékenyülés módja mellett meghatározó az is, hogy az adott zöldség egyéves, kétéves vagy évelő. Az évelő növényeket vagy vegetatív formában szokták szaporítani (pl. torma, rebarbara), vagy magvetésből származó palántákkal (rebarbara, articsóka, spárga). Az egyéves zöldségek a vetés/ültetés évében hozzák virágaikat és magvaikat (pl. paprika), a kétéves növények pedig az első évben csak vegetatív szerveket fejlesztenek (pl. levél, szár, rügy), és csak a második évben virágoznak (pl. káposzták, sárgarépa, zeller). Amennyiben kétéves zöldség magfogása érdekel minket, számítsunk arra, hogy az első év után valamilyen módon át kell teleltetnünk a maghozó töveket.

Nem minden fajtából lehet vagy érdemes magot fogni, még akkor sem, ha helyesen termesztettük vagy izoláltuk. A kereskedelmi forgalomban kapható fajták egy része hibrid fajta (F1-hibrid), amelyeket gondosan fenntartott szülői vonalak keresztezéséből származnak, több szempontból kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkeznek, és az F1 generáció valamennyi egyede azonos megjelenésű. A következő generációban ezek a kiemelkedő tulajdonságok már nem feltétlenül jelennek meg.

Házi magfogásra az ún. szabadelvirágzású fajták alkalmasak. Az ilyen fajták tulajdonságaikat stabilan, nagyobb változás nélkül örökítik tovább, így a magokból fejlődő utódok nagyjából hasonlítani fognak a szülőnövényekre. Szabadelvirágzású fajták a tájfajták, helyi fajták és a modern ökológiai nemesítésből származó fajták, ezek között biztosan találunk olyat, melynek magfogásával sikerrel próbálkozhatunk.

A termésükért termesztett zöldségeknek különbözik a fogyasztási és biológiai érettsége, vagyis a boltban kapható ízletes étkezési uborkában még nem érettek a magok, hiába próbáljuk menteni ezeket étkezés közben. Ezekkel a termésekkel leginkább fogyasztási érettségben találkozunk, vagyis fogyasztásra alkalmas állapotban, a fajra jellemző közismert színben (pl. uborkánál üdezöld, csemege TV paprikánál sárgásfehér). Ha ki szeretnénk nyerni a magot ezekből a termésekből, akkor az anyanövényen tartva meg kell várnunk a biológiai érettséget, mert akkor érnek meg benne a magok. Ilyenkor jellemzően a termés színe meg is változik (pl. az uborka zöld színe barnás lesz, a TV paprika piros), és sokszor le is pottyan a kocsányról, elengedi az anyanövény. Ez lesz a tökéletes fázis az érett magok kinyeréséhez.

ÖMKi hírek fejléce (88)

Ugyanazon paprikafajta termései fogyasztási (bal) és biológiai érettségben (jobb)

A házikerti magfogás terén kezdők számára az egynyári, önbeporzó zöldségek magfogását ajánljuk első lépésként, pl. a borsó és a veteménybab – ezek esetében csak egyszerűen meg kell várni, míg a hüvelyek megszáradnak és kifejteni a száraz magot. A saláták is ajánlhatók kezdőknek, ez esetben a salátafejet ne fogyasszuk el a teljes pompájában, hanem hagyjuk virágszárat fejleszteni, amiből később a repítőszőrökkel ellátott apró terméseket kicsipegethetjük. A paradicsom is népszerű növény a magfogók között, mert önbeporzó, illetve a fogyasztási és biológiai érettsége nagyon közel van egymáshoz, így akár étkezés közben is kimenthetjük a magokat a termésből.

 

ÖMKi hírek fejléce (89)

Virágszárba indult fejessaláták / Bátri feketemagvú méteresbab biológiai érettségben levő, megszáradt hüvelyéből könnyen kinyerhető a mag

Látogass el magbörzére!

Amennyiben a kertben még nincs olyan fajta, amiből lehet vagy érdemes magot fogni, akkor érdemes egy magbörzére ellátogatni. A magbörzéket jellemzően minden év február-március táján rendezik meg az ország számos településén, a Magház Egyesület weboldalán láthatunk összesítőt, amelyből a számunkra kedvező helyszínt és időpontot ki tudjuk választani. A magbörzén pénzforgalom nélkül lehet tájfajták s más magok kötetlen csereberéjét végezni, és nagy eséllyel találunk olyan tételt, ami érdekes és hasznos számunkra.

Az utóbbi években népszerűvé vált a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) éves mintaigénylési lehetősége. Az intézetben minden február első dekádjában hozzáférhetővé tesznek bizonyos tájfajtákat, melyek közül max. 10 tételt lehet igényelni, és cserébe egy rövid kérdőívet kell kitölteni a termesztési tapasztalatokról. Érdemes olyan fajtákat választanunk, melyekből biztosan el tudjuk végezni a magfogást, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpát-medencei zöldség tájfajták fennmaradásához.

Szakirodalom tekintetében pedig három kiadvány is a segítségünkre van:

Magfogási praktikum: 40 oldalas, egyszerű kis füzet, amely díjmentesen letölthető a Magház Egyesület honlapjáról.

Vetőmag-önellátás a gyakorlatban: 150 oldalas könyv a Magház és az NBGK kiadásában.

könyvMagtermesztők kézikönyve: 448 oldalas, tartalmas és gyakorlatias szakkönyv haladók és kíváncsi kertészek számára. 100 zöldségfaj (köztük kevésbé ismert, ritka és érdekes zöldség) részletes bemutatása: beporzásbiológia, magtermesztés, magfogás, növénybetegségek és kártevők, termesztéstörténet. Mellékletben poszterszerű összefoglaló táblázattal.

A növényvédelmi sorozat a dm drogérialánc támogatásával jött létre.

dm

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. április 1.

Hír
III. Gazda – molnár – pék műhelymunka összefoglaló

Február elején, online formában került megrendezésre a harmadik Gazda-molnár-pék műhelymunka.

Részletek
2019. május 27.

Hír
HAZAI, BIO, TÁJFAJTA ÉS ORSZÁGOSAN ELÉRHETŐ

Révbe ért az ÖMKi tájfajta paradicsom kutatása

Részletek
2018. március 19.

Hír
Fogadjon örökbe egy tájfajta paradicsomot!

Gazdák generációitól örököltük – de elfelejtettük őket. Most kihoztuk a génbankok hűtőiből!

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
A paradicsom ökológiai termesztése

Az ökológiai zöldségtermesztés egyik legkedveltebb kultúrája a paradicsom. Alapvető elvárás, hogy az ökológiai termesztésből származó bioparadicsom konvencionális terményekhez viszonyított magasabb árát a jobb minősége és íze tegye indokolttá. 

Részletek

Kiadvány
50 érv a biogazdálkodás mellett

Ez a gyűjtemény áttekintést nyújt a bio- vagy más néven ökológiai gazdálkodás előnyeiről. Minden érvhez szöveges magyarázat tartozik, és minden érv mellett legalább egy irodalmi hivatkozást is megadunk, amely segítségével bõvebben is utána olvashat egy-egy témának az érdeklődő Olvasó. Az érvek kutatási eredményekből, valamint vonatkozó rendeletekből és szakcikkekből származnak. A lista a teljesség igénye nélkül készült.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Az ár a szállítási díjat tartalmazza. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Könyvek
Magtermesztők Kézikönyve

A kis kiszerelésű ÖMKi ’Élő Sorköz’ vetőmagkeverék és a ’Magtermesztők kézikönyve’ átmenetileg nem rendelhető, külön megkeresés esetén sem (a teljesítést végző partner váltása miatt). Az átállást követően ismét elérhetőek lesznek e termékeink webshopunkban. Addig megértő, szíves türelmét kérjük és köszönjük!
A nagy kiszerelésű magkeverék, s más nyomtatott kiadványaink elérhetőségét a folyamat nem befolyásolja, azok továbbra is rendelhetők.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen