III. Gazda – molnár – pék műhelymunka összefoglaló

Mindkét nap közel 50 résztvevő (nagyrészt gazdálkodók és pékek) kapcsolódott be a programba, a virtuális találkozónak köszönhetően az ország legkülönbözőbb pontjairól, illetve határon túlról is.

Az első nap gazdálkodók mutatták be különböző eszközeiket, láthattunk francia tervezésű és kivitelezésű gránitköves malmot (Astrie malom), mely a NÉBIH előírásoknak megfelelő és hamarosan öko minősített nagyüzemi malom lesz. Láthattuk a Krisna-völgyben használt, sok esetben állati erő maghajtással is működő cséplő, hántoló és magtisztító gépeket, valamint malmot. Az utolsó előadásban ötleteket kaphattunk házi készítésű hántolóra és házi léptékű, hazai vállalkozás által készített malomra. Az előadások után a résztvevőknek lehetőségük volt gyakorlati kérdések megvitatására eszköz beszerzés, eszköz minőség és saját készítésű eszközökkel kapcsolatban.

A műhelymunka második napján a résztvevők betekintést kaphattak, hogyan alakultak ki és mi a történetük a ma széleskörben termesztett vagy rég elfeledett gabonáinknak. Két előadás során egyre mélyebben érintettük a gabonák, lisztek és a kenyértészta minőségi paramétereit meghatározó kémiai összetevőket és ezek vizsgálati módszereit. Megtudhattuk, a tészta minőségét, és ezzel együtt a belőle készült kenyér tulajdonságait a felhasznált gabonafajok fajtajellemzőin túl a termőhelyi- és évjárati adottságok is jelentősen befolyásolhatják (klimatikus sajátságok, szélsőséges időjárási események).  Továbbá az ÖMKi által végzett tönke és alakor tájfajta vizsgálatok eredményei is bemutatásra kerültek. Az utolsó előadásban az ÖMKi szervezésével tavaly indult, öko kisparcellás őszi búza fajtateszt hálózat bemutatására került sor. A fajta tulajdonságai több szinten is befolyásolják a gabona értékláncot, és a kísérleti eredmények segítik majd a gazdákat és reményeink szerint a pékeket is a legmegfelelőbb fajták kiválasztásában.

Az előadások utáni kerekasztal beszélgetésen, gazdálkodók, pékek, molnárok és kutatók osztották meg tapasztalataikat és véleményüket a jelenleg fennálló helyzettel kapcsolatban és rövidtávon megvalósítható, előremutató kisebb-nagyobb vállalásokat tettek.

A beszélgetést a piacon elérhető lisztek minősége, illetve azok minőség állandósága dominálta. Jelenleg leginkább személyes kapcsolatokon keresztül zajlik a lisztek beszerzése, a hazai szereplők azonban nem mindig tudnak megfelelő mennyiségben alapanyagot biztosítani, ezért a beszerzést a pékek sokszor kénytelen külföldről megoldani. Regionális központok létrehozása megoldás lehetne mind a mennyiségi, mind a minőség állandósági problémákra, de az ezzel járó plusz feladatok az amúgy sem olcsó liszt árát valószínűleg tovább növelnék. A beszélgetésből kiderült az is, hogy a gazdálkodók nem a malmok és pékek igényi alapján választanak fajtát a termesztéshez, ezért fontos lenne, ha az információk és igények visszaáramlanának a gazdálkodókhoz is. Felvetődött, hogy a fajtaválasztáson túl fontos lenne, ha a gazdálkodók a termesztéstechnológiát is a kézműves pékek igényihez tudnák igazítani, amennyire ez lehetséges. Fontos lenne a minőségre koncentrálni a mennyiség helyett. Javaslat született egy platform létrehozására, ahol a különböző szektorok képviselői meg tudnák osztani az igényeiket és ahol a fajtákkal kapcsolatos tulajdonságok is elérhetőek lennének, az így meghatározott igények alapján könnyebben össze lehetne hangolni a megfelelő fajták vetőmag felszaporítását is.

Ezúton is köszönjük az előadóknak és minden résztvevőnek az aktív közreműködését!

Az összes előadás itt érhető el: