Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Precíziós gazdálkodás és állatjólét

Mit jelent a precíziós állattenyésztés? A precíziós gazdálkodást alapvetően arra találták ki, hogy a termelési eredményeket növeljék, miközben az erőforrásokat pontosabban használják fel.

Igaz ez a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. Mi a módja annak, hogy növeljük az eredményeket? Vagy másképpen fogalmazva: milyen feltételek mellett tud egy élő szervezet a lehető legjobb minőségben és legnagyobb mennyiségben termelni? Akkor, ha az élettani igényei a lehető legjobban ki vannak elégítve. Sajnos ma az állattenyésztésben nem feltétlenül szempont az, hogy az állatok élettani igényei a lehető legjobban ki legyenek elégítve, mert olcsóbb takarmánnyal, rosszabb körülmények között is képesek még nyereséget termelni a tulajdonosoknak. Ebben többek között szerepet játszik a mezőgazdasági termelés dotációs rendszere, amely fenntartja az amúgy veszteséges termelőket is. Ugyanakkor az állatjólét és egyúttal a termelékenység fokozásához ma már sokféle eszköz áll a gazdálkodók rendelkezésére, amellyel érdemes élni. 

Mit is jelent egy állattartó számára a precíziós gazdálkodás? Azt, hogy a lehető legpontosabb és naprakész információkat kapja az állatairól – lehetőleg egyedi adatokat, minden állatról külön-külön – és ennek alapján a lehető legjobb, egyedre szabott döntést hozhatja meg. Megoldható-e emberi munkaerővel az, hogy minden egyes állat aktivitásáról, kérődzéséről, egészségi állapotáról, ivarzásáról, hőstressz miatti lihegéséről és egyéb paramétereiről óránkénti bontásban, pontos és azonnali visszajelzést kapjunk a nap 24 órájában és az év minden napján? Ugye, nem. Ezt a feladatot látják el azok az állatokra helyezhető precíziós eszközök, melyek érzékelőik révén mindezeket mérik és az adatokat vezetéknélküli módon adatbázisba töltik fel. Ezeket az adatokat az eszközzel vásárolt szoftverek feldolgozzák, megjelenítik táblázatos vagy grafikus formában, egyúttal mobiltelefonra, email-ben el is küldik, szükség esetén riasztásokat is végeznek.

Tehenészetekben például ritkán foglalkozunk egyedi adatokkal, sokkal fontosabbak számunkra gazdaságilag az állomány adatok, csoportadatok. Azt azonban ne felejtsük el, hogy minden csoport vagy állomány egyedekből áll, és az egyedi adatok összessége, átlaga, szórása adja meg számunkra a csoport eredményt. Így annál pontosabbak lesznek az állományi adataink, minél pontosabbak azok az egyedi adatok, amelyek összessége már csoport eredményként jelenik meg számunkra. Ha mindez a fejőházzal és annak adataival is össze van kötve úgy, hogy műszakonként és tőgynegyedenként tudjuk minden egyes állatról, hogy mennyi a termelése, tejleadása és milyen az adott negyedből származó tej elektromos vezetőképessége, akkor helyben vagyunk. Olyan adatokhoz jutottunk, amelyekkel - a megfelelő elemzés után - jelentős, százalékokban kifejezhető mértékben javíthatjuk az állatok kondícióját, a termelékenységet és a minőséget.

Minden adat annyit ér, amennyi információt ki tudunk belőle nyerni!

Az adat egy érdekes dolog, kicsit olyan, mint a szobrász számára a kő. Ott van benne a remekmű, csak a felesleget kell eltávolítani róla. Az adatokat is úgy kell kezelni, hogy minél több, bennük rejlő információ megjeleníthető legyen, ugyanis a megfelelően gyűjtött adatok a valóság komplexitásának speciális megjelenítési formái, ott van bennük az igazság, sok minden, amire kíváncsi vagyok.

A nyers adatok még nem használhatók döntéstámogatásra és sokszor még azonnali riasztásra sem. Minden adatot összefüggésében kell elemezni. Ilyen összefüggések (tejelő tehenészetekben) az állat kora, termékenyített állapota, vemhességi vizsgálat eredménye, csoport váltás, gyógykezelés, laktáció száma, más rendszerekből érkező információ, pl. a fejőgépből, és még sorolhatnám. Mindezt figyelembe kell(ene) vennie a szoftveres megoldásoknak, hogy minél pontosabb összefüggéseket lehessen feltárni és ennek megfelelőn lehessen beavatkozni a termelési eredmények javítása érdekében. Sokszor azonban azt tapasztaljuk, hogy a precíziós eszközök és szoftvereik önmagukban kevesek a jó használhatósághoz. Szükség van az adatelemzésben (és persze egyúttal az állattenyésztésben is) jártas specialistára ahhoz, hogy az adat- és grafikondömpingből hasznos technológiai javaslat váljon. 

Miben segíti és támogatja az állatjólétet a precíziós eszközök alkalmazása?

A precíziós eszközök közvetlen visszajelzést adnak arról, hogy az állatok miként viselik azt a technológiai környezetet, takarmányozást, amelyben élnek, és amely mellett termelniük kell. Riasztásokat kaphatunk akkor, ha az állat veszélybe kerül. Szarvasmarha tartásban ilyen mindennapi veszély például az ellés. Állataink jelentős mértékben igénylik az emberi segítséget ahhoz, hogy egészséges borjakat hozzanak világra. Veszélyt jelenthet a tartástechnológia hibás működése/működtetése, például a padozat, karám, nyakbefogók nem megfelelő kialakítása vagy helytelen alkalmazása, amelyre az állat fokozott aktivitással válaszol. Ha ezt az aktivitást időben észlelni tudjuk, akkor be is tudunk avatkozni. Jelentős problémákat okozhat a nem megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányozás is, melyet az állatok szintén jeleznek, ha van olyan eszköz, amivel ezt észlelni tudjuk. Ugyanakkor a precíziós eszközök nem csak a veszélyek kiküszöbölésére alkalmasak. Az élettani, sőt, jó esetben az etológiai igényeket szem előtt tartó tartástechnológia mellett is optimalizálható velük az állatjólét és ezáltal a termelékenység.

Nézzünk gyakorlati példát 

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2020-ban kezdett el egy kísérletsorozatot, melynek keretében szabadtartású húsmarhák precíziós megfigyelését tűzte ki célul. A legeltetés, a legelőn való tartózkodás időszaka - bármennyire kedvező is az állatok szabad mozgása és természetes viselkedési igénye szempontjából - egy fehér folt a gazda számára, ahonnan általában csak a legnagyobb problémákról, vagy azok kimeneteléről értesül.

A legelőn is felmerülhetnek ugyanis olyan stresszfaktorok, amelyektől - a megfelelő beavatkozás hiányában - az állatok szenvedhetnek, főként, ha nincs ott velük a figyelmes állatgondozó (gulyás), hogy észrevegye és orvosolja a problémát. A kedvezőtlen körülmények hatására megváltozott viselkedést ugyanakkor az érzékelők akkor is jelzik, ha nincs a közelben hozzáértő emberi felügyelet. 

Milyen állatjóléti szempontból releváns problémák lehetnek a legelőn, melyek a gazdálkodó közbeavatkozását igényelhetik: 

  • megfelelő-e a legelő állateltartó képessége
  • fellépett-e az állatoknál betegség
  • van-e valamilyen veszélyes állapot az állatoknál, mely beavatkozást igényel pl. kerítésbe gabalyodás, gödörbe lépés miatt lábtörés, esetleg ragadozó támadása
  • fellépett-e hőstressz a legelőn (ekkor árnyékolóról kell gondoskodni)
  • beindult-e ellés a legelőn – és annak milyen a lefolyása, szükséges-e emberi beavatkozás
  • történt-e vetélés a legelőn
  • van-e elég víz az itatóban

Az ÖMKi olyan érzékelőket vetett be a kutatásba, melyek a napi gyakorlatban már használatosak, de ma még csak a tejelő tehenészetek némelyikében alkalmazzák őket, leginkább az intenzív állattenyésztésben. Ha azonban ezek a szenzorok bevethetők lennének a legelőn is, akkor láthatóvá tudnánk tenni a láthatatlant - vagyis egyesíteni tudnánk a szabadtartás adta élettani és etológiai előnyöket a pontos adatok nyújtotta gyors és egyedi beavatkozásokkal! Így nemcsak az állatok jóléte fokozható tovább, de egyúttal termelékenységük is.  A tehenek jobb anyák, a borjak pedig egészségesebbek lehetnek. Ezzel együtt a fajlagos károsanyag kibocsátás is csökken. Ami azt jelenti, hogy egységnyi súlygyarapodás mellett kevesebb ammóniát, metánt bocsátanának ki az állatok, kevesebb vizet és kevesebb takarmányt fogyasztanak.

Milyen érzékelőket vizsgálunk és ezek mit képesek mérni?

Használunk olyan külső érzékelőket, melyek a növénytermesztésben bevett hőmérséklet, páratartalom, légmozgás mérő, meteorológiai eszközök. Ezek a környezetről tájékoztatnak minket. Alkalmazunk állatokra szerelt érzékelőket, melyek viszonylag kevés információt gyűjtenek, de ezeket több testtájról is. Többnyire hőmérséklet, aktivitás mérés, kivételesen egyéb, pl. mikrofon használat segíti a működésüket. Speciálisak az állatokban lévő érzékelők, mint például a bendő bólusz, amely az aktivitás mellett a testhőmérséklet belső változását (pl. vízivás hatására) is megmutatja. Annak ellenére, hogy ezek az eszközök viszonylag kevés típusú adatot gyűjtenek, sok származtatott információt szolgáltatnak, például:

  • beteg állapot – egészségügyi index
  • veszélyhelyzet riasztás
  • vízivás, kevés vízfelvétel jelzés
  • ivarzás, termékenyítési ablak számítás
  • ellés prognosztizáció és jelzés
  • kérődzés
  • állás-fekvés és ezek arányai
  • lépésszám, sántaság jelzés

Mivel legelőn tartott állatokat vizsgálunk, mozgásukat is követjük fülre szerelt, napelemes GPS eszközök segítségével.

1. ábra: GPS jelző fülkrotália



2. ábra: Az érzékelők egy csoportja nyakpánton foglal helyet



3. ábra: Lábra szerelt érzékelő



4. ábra: A fülbe helyezhető érzékelő, amelyet borjakon alkalmazunk


Kritikus kérdés a nagy területű legelőn az érzékelőkből származó adatok vétele. Ehhez ajánlatos napelemes megoldást alkalmazni, mely lehet fix és lehet mobil, ahogy azt a kutatásunk során kialakítottuk.

5. ábra: Fix vevőegység a legelőn



6. ábra: Mobil vevőegység, mely a gulya mozgását követi


Többnyire mindkét megoldás együttesen szükséges. A fix vevőegységeket az itatók és a téli szállás környékén célszerű elhelyezni, míg a mobil a le nem fedett legelőrészeken követi az állatokat.

Néhány hasznos adat az állatokról

A legelőn való elhelyezkedésről a GPS követés ad látványos információkat. A 7. ábrán a világoskék foltok a borjak, a rózsaszínek a tehenek, a sötétkék a bika. A vastag piros széllel ellátott állatok pedig elhagyták a kijelölt legelőterületet. A 8. ábra a lázas állapotot mutatja, fokozott aktivitással, míg a 9. ábrán a bendő bólusz által láthatóvá válnak a vízivási periódusok. A 10. ábra pedig a kérődzési idő változását mutatja meg egy gyenge állat-eltartóképességű legelőn, idén tavasszal. Az érzékelők jelzése alapján, a piros nyíllal jelzett időpontban takarmánypótlás történt a legelőn, amitől emelkedett a kérődzés szám.

6. ábra: A GPS szenzor mobil applikációs kijelzője

8. ábra: Láz fokozott aktivitással

9. ábra: Vízivási periódusok képe a belső testhőmérséklet változása alapján

10. ábra: A gulya átlagos heti kérődzése percekben

Összegzés

A precíziós gazdálkodás egyik lényeges eleme, hogy minél több, minél pontosabb, az állat állapotát minél jobban tükröző és minél gyorsabb (azonnali) információnk legyen állataink környezetre adott reakcióiról. A precíziós megoldások működése annál megfelelőbb, minél pontosabban, gyorsabban és hatékonyabban tudunk beavatkozni az állatok környezetébe, az állattartás folyamataiba a kívánt célok elérése érdekében. Az intenzív állattenyésztésben egyre szaporodó precíziós megoldások lényege, hogy az ipari tartásmód hatékonyságát fokozzák tovább, az állatok élettani állapotának szem előtt tartásával. A precíziós eszközök ugyanakkor alkalmasak lehetnek az állatok természetes viselkedési igényeit és életkörülményeit biztosító, szabadtartású állattenyésztésben is az állatjólét, a húsminőség és a termelékenység további növelésére. Kutatásunkban, mely 2023-ig folytatódik, erre teszünk kísérletet.

Szerző: Dr. Pajor Gábor, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2022. január 25.

Hír
Digitális megoldások a legeltetett húsmarha ágazatban

Avagy hogyan juthatunk jóval több és a napi munkában hasznosítható információhoz, miközben a munkaerő létszáma csökken a mezőgazdaságban?

Részletek
2021. november 19.

Hír
Szürkemarha gulyák nyomon követése IoT-technológiával

A szaktanácsadók innováció-szervezési feladatai a projekt egyes szakaszaiban.

Részletek
2020. január 15.

Hír
Lendületben a hazai agrárium „élő laboratóriuma”

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Mezei aszat

A mezei aszat egyre nagyobb problémát jelent, különösen a nagy szervesanyag-tartalmú szántóterületeken gazdálkodók számára, ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha sikerül megtelepednie, akkor kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az állományát elfogadható szintre szorítsuk vissza. 

Részletek

Kiadvány
Szója fajta- és termesztés-technológiai tesztek ökológiai gazdaságokban - 2017

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A világ szójatermesztése 2017-ben már meghaladta a 330 millió tonnát, ami az előző évekhez hasonlóan mintegy 10-12 %-os éves növekedést jelent. A szója iránti világpiaci kereslet gyorsabban nő, mint a kukorica, búza vagy a rizs esetében, aminek legfőbb oka a hús (állati fehérje) és ezáltal a szója alapú takarmányok iránti kereslet növekedése a sertés, baromfi, tenyésztett hal és tejelő tehén ágazatokban.

Részletek

Kiadvány
Paradicsom tájfajták vizsgálata

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A tájfajták genetikai változatosságuk és alkalmazkodóképességük révén rendkívül értékesek, ugyanakkor az intenzív ipari termelés követelményeinek legtöbbször nem felelnek meg, így mára jobbára kiszorultak a termesztésből. 

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen