Komposzthasználat és talajművelés a kiskertben

Napjainkban egyre nagyobb reneszánsza van a házikert-művelésnek. Először a koronavírus-járvány miatti szükségszerű bezártság, majd az energiaárak és az élelmiszerárak miatti árrobbanás miatt egyre többen fordulnak ismét a házikertben történő élelmiszer-előállítás felé. Bár a gyümölcsfák csak évek múltán fordulnak termőre, a zöldségek pár hét, legfeljebb pár hónap alatt sikert hoznak. A következőkben arról lesz szó, hogyan műveljük a zöldségeskert talaját, hogyan tudunk egészséges fejlődést, gyors növekedést nyújtó talajállapotot biztosítani, a hazai szakmai körökben biointenzív termelés felé kacsintgatva. 

A házikertekben a talaj állapota – akár termeltek benne korábban, akár nem, füvesítve volt, vagy csak természetes vegetáció borította – gyakran problémás, kemény, rögös, nehezen művelhető, alacsony szervesanyag- és alacsony tápanyagtartalmú. Hogyan lehet az ilyen talajból termékeny, egészséges talajt varázsolni? Szervesanyag hozzáadásával és a természetes biológiai folyamatok támogatásával, az ásás, azaz a forgatás elhagyásával, és amennyiben szükséges, a talaj lazításával és takarásával. A természetben sincs ásás, mégis minden, a talaj felszínére kerülő szervesanyag elbomlik és humusszá válik, ráadásul a háborítatlan talaj szerkezete, vízbefogadó és víztartó képessége jobb, mint a rendszeresen bolygatott talajoké. A talajban baktériumok, gombák, rovarok, földigiliszták sokasága él egymás mellett, az erőforrásokat optimálisan kihasználva.

Pár négyzetméternyi kertben is érdemes elkezdeni gazdálkodni, az áttelelő és a tavaszi levélzöldségek már márciustól szedhetők; folyamatosan vetve és palántázva az egész szezonban változatos, friss alapanyagokat biztosítanak a családi konyhába.

Komposzt

A biokert művelésének alapja a komposzt használata. A komposzt jellemzően növényi, esetleg állati és ásványi eredetű anyagok keverékéből oxigéndús környezetben, mikrobiológiai úton lebontott és átalakult anyag, amely földszerű, színe a sötétbarnától a feketéig terjed és földillatú. A háztartásban, kertben keletkező zöldhulladékot komposztáljuk, baromfitrágyát is bátran fel lehet használni a komposzt összeállításánál. A nagyobb testű növényevő állatok trágyája, mint például a szarvasmarha-, vagy juhtrágya, ha elegendő szalmával van összekeverve és rendszeresen átforgatják,  , gyorsan, akár 3 hónap alatt komposztálódik. A forgatás kiemelten fontos, mert így kerül be a rendszerbe az oxigén, ami elengedhetetlen az érési folyamatokhoz. Levegő nélkül rothadás indul el a komposztban, aminek eredménye rossz minőségű, kellemetlen szagú, bűzös termék. A komposzt huminsavakban gazdag, stabil szerkezetű, a talajra kijuttatva elsősorban annak szerkezetét és vízszolgáltató képességét javítja, de tápanyagot is szolgáltat a növényeinknek. Minden, a növények számára fontos tápanyag megtalálható benne, makro-, mezo és mikroelemek is.

A házikertben keletkező komposzt értékes anyag, A házikerti komposztot gyakran állatok is belakják, megél benne a trágyagiliszta, az ászkák, és a komposztevő rózsabogárlárva és a korhadó faanyaggal táplálkozó orrszarvúbogár-lárva is, ezeket célszerű kirostálni és visszarakni a komposztba. Az említett pajorok holt szervesanyaggal táplálkoznak, a komposztban hasznot hoznak azzal, hogy megrágják, aprítják a nyers hulladékot. A komposztban, ha van giliszta, az többnyire a trágyagiliszta-fajok valamelyike, melyek egyedei közepes hosszúságúak, vörös színűek, más fajok, mint a kerti talajban élő földigiliszták, örüljünk, ha megtelepedtek a komposztunkban, de inkább rakjuk őket vissza a nyers komposztba.

Mivel a veteményesben komposztra az első évben nagy mennyiségben van szükség, ezt valószínűleg külső forrásból kell beszerezni. Az ÖMKi honlapján elérhető egy komposzttérkép, ahol a kizárólag növényi alapanyagokat (parkfenntartási hulladékot, lakossági zöldhulladékot, valamilyen élelmiszeripari hulladékot, pl. törkölyt, gabonapelyvát) felhasználó telepeket tüntettük fel. Ezek a komposzttelepek szabályozott módon működnek, pontosan meg van határozva, milyen jellegű hulladékot kezelhetnek, ezért nem kerülhet például szennyvíziszap és más kockázatos hulladék a telepre. Sokan tartanak a növényvédőszer-maradékoktól, de a parkfenntartási hulladékban minimális a növényvédőszermaradék előfordulásának a kockázata, ráadásul maga a komposztálódás folyamata is hozzájárul bizonyos növényvédőszerek lebomlásához. A telepen a beszállított hulladékot aprítják, rostálják, keverik, majd nedvesítik és letakarják. A későbbiekben nedvesítik, forgatják vagy levegőztetik, ezáltal szinte kizárólag mikrobiológiai folyamat következik be, a korábban említett állatok szerepe elhanyagolható. A gyors komposztálási folyamat miatt a komposzt pajorokat, ászkarákokat, gilisztákat csak elvétve tartalmaz.

Összeaprított komposzt-alapanyag, kizárólag növényi eredetű anyagokból

Érdemes körülnézni, érdeklődni a telepen, melyik a legrégebbi komposzt, abból vigyünk haza. Ha a komposztot melegnek érezzük, akkor még nem fejeződött be a komposztálódás, várni kell. Ha ezt a komposztot juttatjuk ki az ágyásainkra, és azonnal növényt ültetünk bele, a növényünk sárgulni fog, gyengén fog fejlődni, egyszerűen azért, mert a komposztálódáshoz a mikroorganizmusok felhasználják azokat a tápanyagokat, amelyekre a növénynek lenne szüksége. Nem kihűlt komposztot csak akkor vigyünk haza, ha van időnk várni a kijuttatással (néhány hónapot érdemes várni), vagy ha a komposztot talajtakarásra használjuk, tehát nem forgatjuk be a talajba, így az éretlen anyaggal a gyökerek nem érintkeznek közvetlenül.

A kész komposzt hőmérséklete olyan, mint a külső környezet hőmérséklete, állaga, illata földszerű, de lehetnek benne még nem lebomlott növényi részek is. 

A komposzttelepeken a komposztot ömlesztve vagy zsákosan forgalmazzák, ömlesztve 1 t komposzt (ami kb 1,5 m3) körülbelül 6000-8000 Ft. Legnagyobb költség a szállítás, de házikertbe 1– 2 utánfutónyi anyag is elég.

Ágyások kialakítása

Ha elhatározzuk, hogy átállunk az ásás nélküli biointenzív kertművelésre, ki kell jelölnünk az ágyások és ágyások közötti utak rendszerét. Alapelv, hogy egy ágyás ne legyen 80 cm-nél szélesebb, ez az a szélesség, amelynek a közepét egy felnőtt még kényelmesen, belépés nélkül el tudja érni. Az ágyások lehetnek párhuzamosan futók, de lehetnek szabálytalan formájúak, vagy spirál formában elrendezettek is.

Az ágyásokra terített komposzt kissé megemeli az ágyás magasságát a közlekedő úthoz képest. Ha akarjuk, a közlekedő utakat takarhatjuk szalmával, fakéreggel, fűrészporral, így könnyebb lesz esős, sáros időben is megközelíteni az növényeket. Sajnos bármivel takarjuk a talajt, számíthatunk valamiféle járulékos következményre: szeretik a pockok, de a csigák is örömmel húzzák meg magukat a szalmatakarás védelmében, és ha van házimacskánk, az bizony beleheveredik, esetleg macskaalomnak használja a puha talajtakarót (ez még mindig jobb, mintha az ágyásba piszkítana).

Ha a jelenlegi ágyásokat szeretnénk a komposztos biointenzív technológiára átalakítani, nincs különösebb teendőnk: ősszel terítsünk vastagon komposztot az ásóvillával meglazított ágyások tetejére.

Ha a területünk növényzettel fedett, a legjobb, ha júliusban-augusztusban fekete fóliával, vagy legkésőbb október elején egy fűnyírás után vastag kartonpapírral letakarjuk a területet. A műanyag ragasztószalagot minden esetben távolítsuk el, ha a kartondoboz azzal volt leragasztva, majd rögzítsük a kiterített kartonpapírt a talajon súlyokkal (kövekkel, téglával, nehezebb, időjárásálló tárgyakkal). A talajtakarás célja, hogy elzárjuk a fénytől a területen található növényzetet, ezek a növényi maradványok és a kartonpapír is le fog bomlani. Ősszel, még a fagyok beállta előtt kell kiteríteni a zöldkomposztot, legalább 10 cm vastagon, az őszi-téli csapadékos időszak alatt a kartonpapír szépen át fog nedvesedni és a tavasszal beültetett növények gyökerei be fognak nőni a talajba. A fekete fóliát azonban el kell távolítani a területről a komposzt kiterítése előtt. De ha van kedvünk és gépünk, feláshatjuk az ágyást a komposztkihelyezés előtt, emberi erővel vagy géppel, különösen akkor, ha sok az évelő növény a területen, ezek gyökereit célszerű összeszedni (gereblyével) és eltávolítani a z ágyásból.

Ősszel takarjuk le a füves kertrészt kartonpapírral és erre terítsük a komposztot. Tavasszal az ágyás már használható.

Ha a talajunk építési hulladékkal, sittel borított, válogassunk ki, amit csak tudunk, és vigyük el a megfelelő hulladéklerakóba. A megtisztított területen készítsünk kissé emelt ágyásokat. Az emelt ágyásokhoz is komposztot kell használni, de az ágyás kereteinek összerakása, fenntartása komoly többletköltséggel és -munkával jár, ezért mérlegeljük, tényleg szükségesünk van-e magaságyásra.

Az első évben 1 m3 komposzt kb. 10 – 12 m2 zöldségágyásra elég. Beszerzéskor vegyük figyelembe, hogy a komposztot nemcsak a zöldségágyás, hanem a kertben termelt bogyósok, málna, ribizli, a gyümölcsfák, rózsák, dísznövények talajának takarására is javasolt felhasználni: a talajtakarás miatt jelentősen tudjuk csökkenteni az öntözési szükségletet, kevesebb vizet párologtat a talaj, ráadásul a talajtakarás alatt nedvesen maradó talajban minden élőlény, így az olyan fontos – egészséges talajéletet jelentő – gombák, baktériumok és földigiliszták is jól érzik magukat.

Évelő gyomnövények

A legtöbb problémát az évelő, rhizómáról, vagy a gyökereik darabolásával is szaporodni képes gyomnövények jelentik az ásásmentes biokertben. Jobb megelőzni ezek terjedését. Ha van időnk előkészíteni a területet, takarjuk le a veteményesnek kijelölt részt fekete fóliával vagy agroszövettel több hónapra, akár egy szezonra, hogy elzárjuk a növényeket a fénytől. A növények a napfényt igénylik a fotoszintézishez, a gyökereiken keresztül felvett vízből és tápanyagokból, valamint a leveleiken keresztül felvett széndioxidból állítanak elő új szervesanyagot, amelyet a talaj felett látható növényi testben és a talajban található, általunk láthatatlan gyökérzetben raktároznak. A gyökérzet hatalmas tartalékot jelent: egyes növények, így pl. az apró szulák, a szúrós mezei acat, a tarackbúza és a csillagpázsit újra és újra kihajt a gyökerein található rügyekből. Ha elég meleg a talaj (március közepétől október végéig) a növények ezekből a rügyekből növekedésnek indulnak, de nem jutnak fényhez, a tartalék tápanyagaik elvesztésével gyengülnek. A szezon folyamán folyamatosan távolítsuk el ezeket az ágyásból.

Munkaeszközök

Felejtsük el a talaj forgatásához szükséges eszközöket, így az ásót, a kapát és a rotációs kapát. Amire szükségünk lesz: egy jó , esetleg drótkapa vagy kisméretű horoló kapa. Olyan ásóvillára van szükség, amelynek a fogai erősek, nem görbülnek el. Az ásóvillával csak meglazítjuk a földet, nem emeljük ki és nem forgatjuk a talajt. 2–3 év alatt meglepően sok földigiliszta lesz a kertünkben, vékonyabbak, amelyek a talajfelszínhez közel élnek, valamint nagy, vastag, a talajban mélyre hatoló járatokat ásó földigiliszták. A földigiliszták növényi maradványokkal táplálkoznak, amelyeket behúznak a járataikba. A járataikat gilisztaürülékkel bélelik ki, amely a növény számára felvehető tápanyagokban gazdag, gyakran a gyökerek is a gilisztajárat fala mellett növekednek.

Tápanyagutánpótlás

Ha rendszeresen használunk komposztot (az első évben nagyobb, a későbbiekben kisebb, 2– 3 cm vastagon kiterített mennyiséget), a komposztból felszabaduló és a talajon maradó szervesanyagból és a talajban hagyott gyökerek bomlásából származó tápanyag elég lesz. Az aktív talajélet biztosítja a tápanyagokat a növények számára: a szervesanyagok bomlása ugyanis folyamatos, miközben tartós humuszmolekulák alakulnak ki, melléktermékként szabadulnak fel azok az egyszerű molekulák (NO₃^-, NH₄⁺, H₂PO₄⁺, SO₄^2-, Ca²⁺, Mg²⁺, CO₂, H₂O, Cu²⁺, Zn²⁺, ionok), amelyek jelenlétét a növények igénylik. Az első években a tápanyagfelszabadulás üteme még lassú, ezért szükség lehet kiegészítő tápanyagellátásra: ehhez kijuttathatunk ágyásonként valamilyen pelletált trágyát. A kereskedelemi forgalomban sokféle ilyen termék érhető el, ezek főbb tápelemtartalma 3 – 5% nitrogén, 3 – 5% foszfor és 3– 8% kálium. A termék címkéjén található információt tartsuk be, tehát az 1 – 1,5 t/ha mennyiséget ne lépjük túl: ez 100– 150 g/m2 mennyiséget jelent, így, ha 80 cm széles az ágyásunk, ez 1,25 folyóméter hosszú ágyásra lesz elegendő. Tehát egy 4 kg töltőtömegű vödör elegendő lesz egy 25– 40 m2 nagyságú zöldségkertre egy teljes évben! További tápanyagutánpótlás ritkán szükséges, de kiemelünk egy esetet: ha a száraz időszak nyáron meleggel párosul, a termésükért termesztett növények (elsősorban a paradicsom és a paprika) képesek olyan gyorsan növekedni, hogy nem tudnak elegendő kalciumot felvenni, így kialakul a termések végein a kalciumhiányos rothadás, ami először barna, majd fekete színűvé válik. Érdemes megjegyeznünk, melyik fajta hajlamos erre, és inkább olyan fajtát válasszunk, amelyikkel nincs ilyen gond, vagy használjunk kalciumtartalmú lombtrágyát.

Rovarok az ágyásban

Számítsunk arra, hogy a komposzttakarás miatt sokkal több állatot fogunk látni az ágyásokban, de ez nem jelenti azt, hogy több kártevő fogja a haszonnövényeinket károsítani! Egészen biztosan növekedni fog a földigiliszták száma idővel (a földigiliszták évente csak 1 nemzedékkel rendelkeznek, és csak 8-12 kokont raknak le), sokkal több ászkának, százlábúnak és ezerlábúnak, pókoknak, és más rovarnak lesz élőhelye a kertünk. Ezek többsége nem veszélyes, nem károsító. Előfordul, hogy főleg, ha nem teljesen érett a komposzt, pajorokat találunk benne, ezeket is szedjük ki az ágyásból, dobjuk a komposztra (és jövőre alaposan rostáljuk meg a komposztunkat felhasználás előtt). Lótetű a tiszta növényi komposztot nem szereti, az istállótrágyás komposztot kedveli. A legyek közül jellemzően a szaprofág (elhalt anyagon táplálkozó) fajok és ragadozófajok vannak a komposztban, esetleg a bársonylegyek (tavaszi bársonylégy vagy a kerti bársonylégy) lábatlan lárváival találkozhatunk a komposzttal megterített ágyásban és a bábból való kikelés után, kora tavasszal a repülő egyedekkel a zöldségeskert környékén. A bársonylegyek kifejezetten hasznos, nektárfogyasztó természetes megporzók, a talajban élő lárvák okozhatnak esetenként kárt, amennyiben extrém magas a számuk. A csigák, különösen a meztelencsigák viszont megrágják és ürülékükkel szennyezik a levélzöldségeket, ezeket csapdázzuk, szedjük össze, és jegyezzük meg, hogy a csigák a komposzt használata nélkül is megtalálják salátáinkat.

Irodalom

• Nagyüzemi zöldkomposzt előállítás és felhasználás
• Komposztkészítés és komposzthasználat egy biokertészetben
• Komposzt kisokos: földigiliszták, orrszarvúbogarak, fahamu
• Őry Barnabás: 3 órás kert
• Földigiliszták – A termékeny talajok építészei

A növényvédelmi sorozat a dm drogérialánc támogatásával jött létre.