Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Kutatásainkról közérthetően - Komposztok és felhasználási lehetőségeik

Paradicsom tájfajták termesztés-technológiai optimalizálása ökológiai palánta-termesztésben (2. rész)

Bár egyre népszerűbbé kezd válni a házikerti komposztálás, és a különböző (akár vásárolt) komposztok tudatos használata, mégis érezhető némi bizonytalanság a fogalom körül: mit nevezünk komposztnak, és milyen típusai vannak? Cikkünkben ezeket a kérdéseket tisztázzunk.

Mit nevezünk komposztnak?

A komposzt biológiailag lebomló anyagok aerob bontásával előállított földszerű anyag. A komposztálódás folyamata során friss szervesanyag mezofil és termofil hőmérsékleti fázison megy keresztül, ami jelentősen csökkenti a kórokozók és a gyommagvak életképességét, valamint tartós humuszformákban stabilizálódik a szén. A komposztot jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként használják.

A fenti meghatározás alapján tehát komposzt sokféle anyagból készülhet, szaklapokat vagy az internetet böngészve találkozhatunk a zöldkomposzt, trágyakomposzt, gombakomposzt, sőt, a szennyvíziszap komposzt kifejezésekkel is. Ezek a komposztok más-más kiinduló anyagokból állnak, így előállítási módjuk és idejük, valamint felhasználási körük is eltérő lehet. Az alábbiakban a legelterjedtebb komposztokat és azok alkalmazási lehetőségeit ismertetjük.

Zöldkomposzt

A leggyakrabban előforduló, és kiskerti körülmények között is előállított komposzt-típus, melynek alapját a különböző növényi maradványok (nyesedékek, falevelek, gallyak, konyhai zöldhulladék) képezik. Nagy mennyiségben keletkezik zöldkomposzt a települési komposzttelepeken, néha ezt a komposztelőállítási formát ipari előállításnak hívják, holott semmi természetidegen folyamat, beavatkozás nem történik: egyszerűen a nagyságrend, a szervezettség és a gépesítés miatt nevezik ipari vagy iparszerű komposztálásnak. A települési komposzttelepeken lakossági, valamint kertészetek által leadott zöldhulladékot használnak fel, melyeket prizmákba hordva, aprítás, rendszeres nedvesítés és forgatás mellett komposztálnak. A komposzt megfelelő gondozása (víz és oxigén biztosítása) a lebontási folyamatokat jelentősen felgyorsítja, így akár 6-8 hónapon belül felhasználásra kész komposzt állítható elő. A megfelelő érettségű, porhanyós komposzt egyaránt használható tápanyagutánpótlásra az ültetőgödörbe keverve, talajfelszínre terítve, vagy akár palántanevelő közegként is.

Négyféle komposzt

Komposztált trágya

Idehaza leggyakrabban a komposztált marhatrágya, vagy marhatrágya komposzt kifejezésekkel találkozhatunk a különböző kertészeti áruházakban elérhető termékek csomagolásán. Ez valójában nem más, mint állati (általában szarvasmarha) trágya és szalma vagy egyéb alomanyag keverékéből készült, aerob bontáson átesett szervesanyag. A komposztált marhatrágya vagy marhatrágya komposzt nem azonos a szárított (majd granulált vagy pelletált) szarvasmarha trágyával: ez utóbbi csak vízelvonáson esett át, az aerob érésen nem.  Az állati trágyák esetében különösen fontos az érésidő, ugyanis a friss trágyának jellemzően magas a só-, és ammóniatartalma, ezáltal megégetheti minden olyan növény gyökerét és szárát, amellyel közvetlenül érintkezik. Komposztálás hiányában a trágyában természetesen előforduló gyommagvak életképesek maradnak, az állat bélrendszeréből származó kórokozók (pl. E. coli baktérium) pedig további veszélyforrást jelenthetnek. A fentiek miatt tehát kiemelten fontos, hogy az állati trágyákat megfelelő ideig érni hagyjuk, és a komposztálódási folyamat alatt átessenek a termofil fázison (mely a komposzthalom 60-70oC fokra történő felmelegedésével jár, ezáltal elpusztítja a nem kívánatos kórokozókat és csökkenti a gyommagvak csírázóképességét). A komposztált állati trágyák kiválóan alkalmasak a magasabb tápanyagigényű növények (pl. Solanaceae család tagjai) fejtrágyájaként alkalmazva.

Gombakomposzt

Alapját a gombatermesztés során felhasznált szubsztrát (ami többnyire szalma, búzakorpa, gipsz, lótrágya, baromfitrágya keveréke) adja, ami a gombatermesztés végén, mint melléktermék keletkezik. A termesztett gombáink, akár a csiperke, akár a laska, a szubsztrát anyagát részben elbontják, átalakítják, az úgynevezett letermett gomba termőblokkok micéliummal (gombafonalak szövedékével) jól láthatóan erősen átszövetettek. A gombakomposzt értékét épp az adja, hogy a komposzt alkotó szervesanyagokban, kötött formában található nitrogén a szervesanyag bomlása után átépült a gombafonalakba, ezek elpusztulása és lebomlása után a keletkező nitrogén formák a növény számára könnyen felvehető tápanyagot jelentenek. Ezt az anyagot a zöldkomposzthoz és a trágyakomposzthoz hasonlóan megfelelő kezelés és érés után használhatjuk talajaink tápanyagutánpótlására, emellett azok vízmegtartó képességét is jelentősen javítja. Érdemes viszont arra figyelni, hogy letermett laskagomba szubsztrátot csak akkor szabad gyümölcsfák alá teríteni, ha a laskagomba szubsztrátot komposztálták, és kellőképpen felhevült, ellenkező esetben mi magunk fertőzzük meg féltve őrzött gyümölcsfáinkat farontó gombával!

Letermett laskakomposzt

Szennyvíziszap-komposzt

Olyan szennyvíziszapot nevezünk szennyvíziszap-komposztnak, amelyhez az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen került előállításra. A szennyvíziszap-komposzt tehát összetételét és felhasználási lehetőségeit tekintve is jelentősen eltér a fent említett komposzt-típusoktól: alapja a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz ülepítése, tisztítása után visszamaradó iszap, melyet szigorú kezelési eljárások betartása mellett, kizárólag erre engedéllyel rendelkező telepek állíthatnak elő. Agráriumban való felhasználása a talajvédelmi hatósággal való együttműködésen alapul. Szennyvíziszap-komposzt ökológiai gazdálkodásban nem használható fel. Bővebb információ a szennyvizek felhasználási lehetőségeiről a NÉBIH oldalán található.  

Vermikomposzt vagy gilisztakomposzt

A komposztok egy speciális esete az ún. gilisztakomposzt, vagy gilisztahumusz, melynek előállítása földi-, vagy trágyagiliszták aktív közreműködésével történik. A vermikomposztálás során az epigeikus (a talajfelszín közvetlen közelében élő) gilisztafajok elfogyasztják a szervesanyagot, amit tápanyagban gazdag humifikált szerves trágyává alakítanak át (Yadav és Madan, 2013). Legtöbbször a vörös giliszta (Eisenia fetida) fajt használják a vermikomposzt rendszerekben. A vermikomposztálási folyamat során az állatok a nyersanyag szubsztrátot szájszervükkel először kisebb darabokra őrölik, ezzel apróbb részecskéket képezve, és növelve a felületet. Az anyagra tovább hat a gilisztabél mikrobiális flórája és az emésztőenzimek, így finom szemcsés termék jön létre, amely további jótékony tápanyagokkal és mikroflórával gazdagodik. Ezeken a fizikai és biokémiai mechanizmusokon kívül a giliszták mozgásuk során a levegőztetést is elősegítik, így hozzájárulnak az anyag egyenletes keveredéséhez. A vermikomposztálás az egyik legkiválóbb szervesanyag-újrahasznosítási lehetőség, ami a konyhai hulladékok (pl. hámozási maradék) hasznosításában is segít. A gilisztakomposzt edények házi előállítása egyszerű, akár néhány műanyag vödör segítségével is megvalósítható, az anyag felhasználása előtt pedig további kezelésre nincs szükség.

Házi vermikomposzt gilisztája

A komposztálás folyamatairól és további gyakorlati tudnivalókról bővebben a Best4Soil talajvédelmi projektünk videóiból tájékozódhat. Tavaly októberi workshopunkon külföldi és hazai szakemberek tartottak előadást a komposztok hasznosságáról, az erről készült videóink az ÖMKi YouTube lejátszási listáján tekinthetők meg.

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2023. január 20.

Hír
Részt vettünk a Talajélet Konferencián

Az ÖMKi munkatársai is részt vettek a Nemesnádudvaron január 16.-án megrendezett Talajélet Konferencián, aminek témája a talajegészség megőrzése és a regeneratív mezőgazdaság volt, kihangsúlyozva a no till talajművelést. A rendezvényt a Talajmegújító Gazdák Egyesülete (TMG) szervezte, több, a témában érintett szervezet és cég bevonásával.  A közvetlen tapasztalatcsere és tudásátadás lehetőségeit mintegy 260 résztvevő, többnyire  gyakorló gazda élvezhette.

Részletek
2023. június 13.

Általános
Komposzt térkép

Részletek
2023. július 21.

Növényvédelem
Komposzthasználat és talajművelés a kiskertben

Kezdd kicsiben, NEVELD NAGYRA! Növényvédelem a biokertben sorozat 6. rész 

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Ökológiai zöldségpalánta-előállítás

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Részletek

Kiadvány
On-farm kutatás 2014

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Részletek

Kiadvány
Mezei aszat

A mezei aszat egyre nagyobb problémát jelent, különösen a nagy szervesanyag-tartalmú szántóterületeken gazdálkodók számára, ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha sikerül megtelepednie, akkor kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az állományát elfogadható szintre szorítsuk vissza. 

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen