Gyapottok bagolylepke elleni védekezés ökogazdálkodásban

A hazai növénytermesztésnek – konvencionális és bio termesztésben egyaránt – van egy fura károsítója, amely minden évben szinte minden növényen előfordul. Sok esetben mire a többnyire felkészületlen termelők észlelik, akkorra már jelentékeny kárt is okoz és ellene abban az időszakban már a „legkeményebb” inszekticidekkel sem lehet eredményesen védekezni. A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) egy igazi túlélő művész. Vándorlepke ugyan, de „belső vándornak” tekintendő, mivel a nyáron elfoglalt Közép- és Észak- Európai területeken is áttelel. Erre az áttelelésre azért jellemző, hogy hatékonysága meglehetősen gyatra, sikeressége az őszi – téli – kora tavaszi időjárás, főképp a csapadékosság és a hideg függvénye. 

Amit a kártevőről tudni érdemes 

A gyapottok bagolylepke Európában őshonos, de a populációjának döntő hányada állandóan mozgásban van. Ennek oka az, hogy a lepkék ivari kifejlődéséhez és a termékenységük eléréséhez tokoferolra van szükségük, amelyet még lárva alakban vesznek magukhoz. A generatív szervek (bimbók, virágok, fiatalabb, még nem kemény termések) elérhetősége ugyanakkor meglehetősen szezonális. A balkán félsziget környezetében telelni visszahúzódó populáció a bábokból való kelés után kirepülve még nem indul el észak felé, hiszen helyben talál rengeteg virágzó növényt. A nyár elejére viszont ez az észak – mediterrán régió a hőség és szárazság hatására kiszárad. Eltűnnek a virágok, beérve már ehetetlenül kemények a magok, termések, így a kártevő populációi megindulnak észak felé, hogy utolérjék az ott még virágzó, vagy éppen terméskötésben levő, kiváló táplálékot jelentő növény állományokat.  

A gyapottok bagolylepke hernyói a generatív részeket fogyasztják

A gyapottok bagolylepke imágói kiválóan repülnek, egy lepkének több száz kilométeres vándorlás meg sem kottyan. Ráadásul ezt a talaj közelében, az uralkodó északnyugati szelekkel szemben repülve teszik meg. A kártevő szélsőségesen polifág. Teljesen mindegy neki, hogy milyen növényről van szó, a lényeg az, hogy generatív szervek legyenek rajta és akkor arra a lepkék petét raknak, a hernyók pedig ott fognak táplálkozni. Nyilvánvalóan a gyapottok bagolylepke számára a kukorica igencsak fontos tápnövény. Évente hazánkban kb. 1,3 millió hektáron tenyészik, nővirágzata, illetve a még nem páncél keménységűre érett szemek pedig kiváló táplálékul szolgálnak a lárváknak.  

A gyapottok bagolylepke hernyója és kártétele

Előnye még a kukoricának az, hogy a csuhé levelek árnyéka biztosítja a hernyók élőhelyi igényét, mivel a hernyók a 2. lárvastádiumtól kezdődően egyre inkább kerülik a fényt. Hasonló okokból kedveli a gyapottok bagolylepke pl. a tömöttebb bugájú cirkot is. És emiatt kezd még csak mostanság terjedni a napraforgóban, ahol azért a hernyóknak többé – kevésbé nyílt színen kell jó ideig táplálkozniuk. Ez a kártevő, ha nincs más ennivaló, képes teljesen nyílt színen is megélni, így pl. a másodvetésű, lombot alig viselő szóján is, ahol gyakorta az idősebb hernyók kívülről rágják ki a szemeket a hüvelyükből. Mivel a gyapottok bagolylepke szélsőségesen polifág, így a nyár és a kora ősz folyamán gyakorlatilag minden virágzó, vagy fiatal termést hordozó növényen felbukkanhat, leszámítva a mérgező fajokat (leander, selyemkóró, stb.). 

A gyapottok bagoylepke egyre gyakoribb a napraforgóban is

A kártevő elleni védekezést nehezíti pár körülmény. A gyapottok bagolylepke petéit eléggé nehéz észrevenni, így erre alapozni a védekezést nem igazán könnyen kivitelezhető módszer. Fiatal hernyói szinte víztiszta testűek és az első vedlés után már bújnak a fény és a kereső tekintetek elől. A már színes, tarka, méretesebb hernyók ráadásul hihetetlenül ellenállóak a különböző, még a bio termesztésben is engedélyezett és alkalmazott inszekticidekkel szemben is. A lepke hernyók ellen alkalmazott Bacillus thuringiensis var. kurstaki hatóanyagú készítmények hatékonysága is kisebb, mint más lepkefajok hernyói ellen, mivel ennek a kártevőnek más kémhatású az előbele, így a tényleges hatást kifejtő endotoxin felszabadulása a készítményből gátolt. 

Védekezési lehetőségek 

A kártevő ellen ugyanakkor kellő odafigyeléssel még bio termesztési környezetben sem lehetetlen a védekezés. Elsődlegesen tisztában kell lenni azzal, hogy a hazai áttelelő populáció mérete általában meglehetősen kicsi és a május folyamán még száraz, aszályos években is bőségesen rendelkezésre álló különböző gyomnövényeken tud kifejlődni. Nyilvánvalóan, ha ezek az imágók találnak egy korai paradicsomot, kezdetben fólia alatt nevelt csemegekukoricát, akkor oda (is) fognak petét rakni és ott is lesz lárva kártétel, de ez igazság szerint elenyésző. A nagy veszélyt a Balkán irányából általában az aratás idején berepülő migráló populáció okozza, amely akár két nagyságrenddel is népesebb lehet az áttelelt populációnál. Ez a populáció kolonizálja tömegesen a kukorica állományokat és minden más növényét is, ahol elfogyasztható generatív szerveket találhat. 

Gyapottok bagolylepke fiatal hernyója paradicsomon

A védekezés első lépése mindenképpen a kártevő rajzásának nyomon követése. Erre a szexferomon csapdák kiválóan használhatóak. Mivel ez a kártevő meglehetősen nagytestű, így a hagyományos ragasztólapos csapdákat gyorsan telítheti, így a nagyobb egyedszám befogására alkalmas varsás csapdák használata ajánlott. Célszerű a csapdákat a veszélyeztetett állomány olyan pontjaira elhelyezni, ahol nagyobb akadály (zárt erdő, nagyobb nyílt vízfelület) nem gátolja az imágók mozgását.  

Korábban a feromoncsapdák csak a gyapottok bagolylepkét fogták

Fontos, hogy a csapdák használatát ne vigyük túlzásba! Ezek előrejelző eszközök, nem a kártevő elpusztítására szolgálnak. Sajnos napjainkban olyan varsás csapdák vannak forgalomban, amelyek szelektivitásában van némi gond. Konkrétan a kártevő gyapottok bagolylepke mellett szinte „ipari mennyiségben” fogják a hasznos beporzó tevékenységet végző földi poszméheket (Bombus terrestris) és néha a házi méheket (Apis mellifera) is. Ez óhatatlanul egyfajta nemkívánatos természetkárosítás, így a csapdák számának felesleges szaporítását lehetőleg mellőzzük. 

Manapság rengeteg földi poszméh is a csapdák áldozatául esik

Igazság szerint nem is kell sok feromon csapda ahhoz, hogy a délről beözönlő migráló populáció megérkezését jelezze. Akár 1 – 2 csapda is elég ehhez. Amikor a csapdákban a 2-3 nap alatt fogott lepkék száma 1-2 egyedről több tíz, vagy száz egyedre emelkedik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megjött a fő veszélyforrást jelentő migráló populáció. 

Ilyenkor azért célszerű némi időt szánni arra, hogy keresgéljük a lerakott petéket, netán a még csak frissen kikelt, üvegszerűen áttetsző testű, kis hernyókat. Ezek jelenléte jelzi, hogy már időszerű a védekezés megindítása. 

Bio termesztés során a gazdálkodóknak leginkább Trichogramma fürkészek, a Bioline fürkészdarázs II (Trichogramma brassicae) vagy Trichoplus (Trichogramma pintoi és Trichogramma evanescens) makroszervezetek használata válhat be. A kihelyezést a peterakás kezdetére kell időzíteni és ügyelni kell arra, hogy semmiféle zavaró tényező (esőztető öntözés pl.) ne akadályozza legalább az első napokban a hasznos paraziták tevékenységét. Ha kémiai védelemben gondolkozunk, egyes Bacillus thuringiensis var. kurstaki hatóanyagú készítmények használata engedélyezett, de hatásuk tényleg csak a nagyon fiatal hernyók ellen lesz kielégítő. A Laser inszekticid használata szintén engedélyezett bio termesztésben, de itt is célszerű ügyelni arra, hogy minél fiatalabb károsító állományt érjen a kezelés. 

Bár a gyapottok bagolylepke elől „elbújni” nem lehet, de nem igazán szerencsés olyan kultúra termesztésébe fogni, amely egy adott időszakban az aratás után (amikor már a rendkívül népes migráló populáció megérkezett hazánkba) egyedül nyújt elfogyasztható táplálékot a kártevőnek. Ősszel pl. a másodvetésű szója gyakran azért kerül nagy bajba, mert a széles nagy határban már csak az az egy kultúra nyújt még nem kemény, azaz megrágható, ehető generatív részeket az éhes hernyók számára. Ilyen területeken akkora fertőzési nyomás alakulhat ki, amely ellen a védekezés gyakorlatilag lehetetlen. 

Gyapottok bagolylepke fejlett hernyói szóján

A gyapottok bagolylepke migráló populációjának előőrsei július 5.-én már elérték Baranya megyében az ország déli határát. Fel lehet készülni a kártevő intenzív, az eddigieknél jóval durvább fellépésére.

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.