Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

FAO delegáció járt Badacsonyban

Bővebben...2016 szeptemberében négyfős moldáv és tadzsik mezőgazdasági delegáció érkezett Magyarországra, kifejezetten az integrált növényvédelem hazai gyakorlatának megismerése céljából. Keresztes Zsuzsanna, a tanulmányutat koordináló  munkatársa az ÖMKi-t kérte fel a csoport egyik terepnapjának megszervezésére. A szakmai napot az integrált növényvédelmet folytató badacsonyörsi Varga Pincészetnél töltöttük. Az ország legnagyobb családi pincészeténél a társaságot a több évtizedes borászati tapasztalattal bíró Csoltai Lajos programreferens fogadta. Ismertette a pincészet történetét és tevékenységét, s már itt egy friss, üde Csabagyöngye újborral is megismerkedhettek a vendégek. A pincészet bemutatkozását követően, Dr. Donkó Ádám, az ÖMKi munkatársa ismertette az ÖMKi tevékenységét, és a szakmai naphoz kapcsolódóan, beszámolt a hazai, 5. éve folyó szőlősorközi takarónövényzet-vizsgálatok eredményeiről. Az ismertető után két festői szőlőparcellát látogattunk meg, ahol Giczi Zsolt szőlész, és Varga Máté főtechnológus kalauzoltak bennünket. Beszámoltak a pincészet szőlőbirtokának fajtaösszetételéről, a Kéknyelűt is bemutatták, mint autokton fajtát. Szó esett rezisztens, permetezést nem igénylő fajtákról, továbbá Varga Máté ismertette az integrált növényvédelem általuk alkalmazott legfontosabb eszközeit: a rajzás-követésen, döntéstámogató rendszerek előrejelzésein alapuló, minél kevesebb növényvédő szert felhasználó, okszerű növényvédelmi beavatkozásokat.    

Megjelent az ökológiai szójatermesztés Európában című termesztéstechnológiai kiadványunk

Bővebben...

A legősibb kultúrnövények közé sorolható szója [Glyci­ne max (L.) Merril] a pillangósvirágúak családjához tartozik. Nagy (40 %) és kedvező aminosav-összetételű fehérjetartal­mának köszönhetően jelentősége az utóbbi évtizedekben mind az emberi táplálkozás, mind az állati takarmányozás terén folyamatosan nőtt. Különösen fontos szerep jut az európai termesztésű bioszójának, amely kiválthatja a tengerentúlról érkező génmódosított szóját. A bioszója iránti kereslet egye­nes arányban növekszik a biotojás, a bio baromfi- és sertéshús-termelés térhódításával. Mindemellett a fogyasztók egyre kételkedőbbek a Dél-Amerikából vagy Ázsiából importált bioszójával kapcsolatban. Ennek következtében az Európában termelt bioszója egyre keresettebbé válik. A termesztéshez rendelkezésre állnak az európai adottságok között kialakított új fajták, amelyek már jobban alkalmazkodnak a környezeti kihívásokhoz. Főleg a rövid tenyészidejű fajták nemesítése teszi lehetővé a szója hűvösebb éghajlatú területeken, illetve másodvetésként való termesztését. A szójafajták szárazságtű­résével kapcsolatban hazai kutatások is folynak. Mindez nem csupán gazdasági szempontból lényeges, hanem azért is, mert a szója ideálisan beilleszthető a szántóföldi vetésfor­góba. Kiadványunk célja, hogy útmutatásul szolgáljon az ökológiai szójatermesztés és kereskedelem gyakorlatához, és hozzájáruljon az európai szójatermesztés versenyképességének növeléséhez.

Letölthető itt.

 

Szakmai napok az ökológiai gazdálkodásról és az ökológiai szójatermesztésről

Bővebben...2016. szeptember 1-én valamint 15-16-án rendezte meg az ÖMKi az idei év első bioszója szakmai napját a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetében. A szakmai nap célja az ökológiai gazdálkodás általános kérdésein belül az ökológiai szójatermesztés aktuális helyzetének, agrotechnikai feltételeinek, valamint az ÖMKi on-farm kísérleteinek és ökológiai szójatermesztési kutatásainak a bemutatása volt.

A téma jelentőségét az adta, hogy – bár az elmúlt évben a hazai szójatermesztés a várakozásoknak megfelelően jelentősen növekedett (termeléshez kötött támogatások, zöldítés hatására), és meghaladta a 70 000 ha-t, még mindig messze elmarad a hazai agro-ökológiai potenciál adta lehetőségekhez képest. A szója ágazaton belül az ökológiai szójatermesztés is meghaladta az 1200 ha-t, azonban az ökológiai művelésű szántó részarányából még így is alig haladja meg a 2%-ot (míg pl. Ausztriában a bioszója termőterülete csaknem tízszerese a hazainak).

Szója fajtabemutató Héderváron

Bővebben...A Magyar Szója Nonprofit Kft. Újmohács, Bóly, Mezőhegyes és Bak után idén Héderváron tartotta fajtabemutató rendezvényét (2016. szeptember 22.). A szakmai előadásokon Seiwerth Anna ügyvezető bemutatta a Magyar Szója Egyesület egyik alapító tagját, a Lajtamag Kft-t. Ezt követően Borbélyné Hunyadi Éva számolt be az ÖMKi tevékenységéről, a jelenleg futó kutatási projektekről, a bioszója-termesztés sajátosságairól és eddigi kutatási eredményeiről. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy a szója az ökológiai gazdálkodásban is nagyobb figyelmet érdemel. Jelentős növényegészségügyi probléma nem merült fel a termesztése során. Az ökológiai gazdálkodásban is kritikus a gyomszabályozása, melyet megfelelő gépesítettséggel lehet megoldani. A piaci érdeklődés folyamatosan nő iránta, így a szójatermesztésbe való beruházás és az ökológiai termőterület növelése a jelenlegi 1100-1200 ha-ról megalapozott.

Novák László, a Lajtamag ügyvezetője előadásában kitért a szemes fehérjetakarmány növények támogatásához kapcsolódó aktuális teendőkre, mint például a minimális hozam meglétének (szója, lóbab, édes csillagfürt esetén 1 t/ha, szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó termesztése esetén 2 t/ha) igazolására vonatkozó dokumentumok betakarítást követő két héten belüli, de legkésőbb tárgyév november 15-ei beküldése az MVH részére.     

XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésen tartottak szakmai előadásokat az ÖMKi munkatársai

Bővebben...A Sárközy Péter Tudományos Emlékülés nemcsak egy szakmai konferencia, hanem az ökogazdálkodás hazai és kárpát-medencei szereplőinek a találkozója is. Így részt vettek  a Magyarországon tevékenykedő ökogazdálkodási szakemberek, vezetők és biogazdák, továbbá a hazai biokultúra mozgalom tagjai, a téma iránt érdeklődő hobbikertészek valamint a KÖSZ tagszervezeteinek képviselői is, összesen mintegy 100 fő. A 2016. évben az emlékülés témája az „Ökogazdálkodási kutatások eredményei” volt, melyet az ÖMKi munkatársai (Dr. Drexler Dóra, Cseperkálóné Mirek Barbara, Dezsény Zoltán, Dr. Donkó Ádám) és ösztöndíjasa (Mészáros Dóra) jártak körbe kutatásaikról szóló előadásaikban:

Tájfajta paradicsom kóstolók

Bővebben...Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben (ÖMKi) 2012-ben indult el a tájfajta paradicsomok összehasonlító kísérlete. Kutatásunk során olyan tájfajtákat igyekeztünk szelektálni, melyek sikeresen termeszthetők az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint és nemzetközi mércével mérve is kiváló gasztronómiai minőséget képesek elérni.

Céljaink elérése érdekében 2012-2014 között a Növényi Diverzitás Központból kértünk ki tájfajta vetőmagokat, melyeket igyekeztünk a begyűjtés helyéhez legközelebb lévő gazdálkodókhoz kijuttatni. A gazdák jegyzőkönyvezték a fajták legfontosabb értékmérő tulajdonságait. Ennek eredményeként az évek alatt sikerült kiválogatnunk azt a tíz tájfajtát, melyet érdemesnek tartunk arra, hogy tovább folytassuk vele a kutatásunkat, már a feldolgozás és a termékfejlesztés irányába. Arra törekszünk, hogy a paradicsomokat minél szélesebb körben bemutathassuk és megismertethessük a gazdálkodókkal, feldolgozókkal, éttermekkel és fogyasztókkal.

Szőlő növényvédelem újragondolva

A fenti címmel rendezett szakmai tanácskozást a Biocont Magyarország Kft., az ÖMKi, a Hungária Öko Garancia Kft. és a Farmcenter Kft. augusztus 2-án Tolcsván. A rendezvény immár hagyománynak is tekinthető, hiszen harmadik éve kerül megrendezésre. A szakmai napnak a szépen felújított, Szirmay-Waldbott kastély adott méltó helyszínt. A nagyszámú, mintegy 80 regisztrált résztvevő  is bizonyítja, hogy a téma igencsak aktuális és a figyelem középpontjában áll. Több borvidékről is érkeztek résztvevők  a rendezvényre.

Bővebben...Dr. Bihari Zoltán, a tarcali Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatójának köszöntője után Wille-Baumkauff Márta, a Pendits Pincészet tulajdonosa bemutatta a Vindependent érdekképviseleti szervezetet. Wille-Baumkauff Márta a Vindependent tevékenységének sikereként is említette azt a jogszabály módosítást, amely lehetővé tette a pezsgőkészítést kisebb borászatok számára is. Az egyesület várja soraiba a kis- és középméretű családi pincészeteket (www.vindependent.hu). 

Az IFOAM Innováció Bizottságában az ÖMKi

Bővebben...Az ÖMKi ügyvezetőjét, Dr. Drexler Dórát is tagnak választották az Ökológiai Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége új Innováció Bizottságába (IFOAM Innovation Committee).

A bizottság feladata, hogy feltárja és értékelje a legújabb technológiák, ötletek és fejlesztések szerepét az ökológiai ágazat számára. Célja, hogy bevonja a szektor fejlesztésébe azokat az innovációkat, melyek az ökológiai mezőgazdaság értékrendjével egyeznek, és valóban a fenntartható termeléshez és fogyasztáshoz vezetnek. A bizottságnak összesen nyolc tagja van a világ négy kontinenséről. Első (videokonferencia) ülése idén októberben lesz Delhiben, az indiai BioFach szakkiállítás alatt.

Meghívó: Szántóföldi ökogazdálkodás - ökológiai szójatermesztés

Bővebben...Az ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet meghívja Önta "Szántóföldi ökogazdálkodás - ökológiai szójatermesztés " című rendezvényre.
 
Helyszín: Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézet -  Karcag, Kisújszállási u. 166.  
Időpont: 2016. szeptember 1. (csütörtök)

A rendezvényen a részvétel térítésmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük, jelezze ezen a linken augusztus 29-ig!

Szeretettel várjuk!

 

Részletes program:

Összefoglaló a Healthy Minor Cereals (HMC) projekt 3. éves találkozójáról (Potsdam, 2016. május 10-11.)

Bővebben...A Healthy Minor Cereals (HMC, azaz Egészséges Kisgabonák) FP7 Európai Uniós együttműködési projekt idei konzorcium-találkozóját a németországi Potsdamban tartották meg május 10-11-én a 16 partnerintézmény és az egyes munkacsoport-vezetők részvételével. Az ÖMKi képviseletében Dr. Drexler Dóra és Martina Vresak látogatott el a rendezvényre, melynek két intézmény, az Institut für Getreideverarbeitung (IGV, Gabonafeldolgozó Intézet) és az Institut für Lebensmittel- und Umweltforschung (ILU, Élelmiszer- és Környezetkutatási Intézet) adtak otthont.

A résztvevőket Dr. Dagmar Janovská, a projekt vezetője és a fogadó intézmények képviselői, Dr. Karsten Schmidt (ILU) és János Petrusan (IGV) üdvözölték. Köszöntőjüket követően kezdődött meg az egyes munkacsomagok bemutatása (WP). Új eredményként szó esett néhány kiválasztot kisgabona-fajta sorozatmintáinak genetikai változékonyságáról és kapcsolatáról. Megtudhattuk továbbá az első eredményeket a tönke, az alakor, a zab és a búza bioaktív alkotóelemeinek elemzéséről is: a Sabancı Egyetem (Törökország) kutatói által humán sejtkultúrákon végzett kísérlet alátámasztotta, hogy bizonyos jótékony vegyületek, mint például a polifenolok, segíthetnek a szabadgyökök okozta emberi sejtoxidáció mértékének csökkentésében. Az egyes prezentációk közötti időben lehetőség nyílt a még nyitott kérdések megvitatására, így például szó esett a vizsgálatok folytatásához kiválasztandó szaporítóanyagról is. Mivel az előadások és az azok közötti párbeszédek folyamatos, élénk figyelmet igényeltek, a résztvevők nagy örömmel fogadták és fogyasztották a frissítőként a napsütéses kertben felszolgált, az IGV sütőipari részlegében készített finomabbnál finomabb péksüteményeket.