Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Küldj nekünk egy egészséges selfie-t! - "Ökokedvenc" Fotópályázatot hirdet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi)

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi)

 "Ökokedvenc" címmel fotópályázatot hirdet

 

Bővebben...Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az ökológiaiélelmiszerek széleskörű fogyasztásának fontosságára.

 

Mit értünk öko élelmiszer alatt? Olyan alapanyagokat és feldolgozott termékeket, melyeket az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint állítottak elő, vagyis olyan növényekből készültek, melyeket kémiai növényvédőszerek és műtrágyák használata nélkül, talajon termesztettek, ill. olyan állatokból, melyeket nem kezeltek megelőző jelleggel antibiotikumokkal, és tartásmódjuk teljes mértékben megfelel az adott állatfaj mozgásigényének, természetes viselkedési szükségleteinek (pl. tud kapirgálni, túrni, futni). További információ az ökogazdálkodás fogalmáról itt található: http://biokutatas.hu/biogazdalkodas/alapfogalmak.

 

Küldj nekünk egy selfie-t, a kedvenc öko élelmiszereddel! Evés-ivás vagy épp fürdés közben, a kertben, szüretkör, utazáshoz készülődve, a kutyát etetve, családi túrán, akár koncerten tombolva. Bárhol, bármikor, csak bio legyen! Minél kreatívabb a helyszín, a történet és a fotó, annál nagyobb az esélye az első helyezésnek!

Diversifood Factsheet - Minor Cereals: Einkorn in Hungary (angol ismertető az alakor magyarországi helyzetéről)

A Diversifood nemzetközi projektünk keretében 2 oldalas angol tájékoztatót készítettünk a kisgabonákról, melyet a következő linken érhetnek el: link.

Az ismertető az alakor búzafajtáknak és tájfajtáknak a hazai termelésbe történő újbóli bevezetésének lehetőségeiről és új élelmiszerekké alakításáról szól az ökológiai piac számára. (például: sör, kenyér, keksz, tészta stb.)

Bővebben...Bővebben...

Tönke és alakor fajta és tájfajta bemutató Nyíregyházán

Az ÖMKi és a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézete közös szervezésében 2017. június 30-án tönke és alakor fajtabemutatót tartottunk Nyíregyházán. A mintegy 40 fős rendezvényen javarészt érdekelt termesztők és kutatók vettek részt, de az ősgabonák termeléséhez kapcsolódó kereskedelmi és feldolgozó cégek képviselői is megjelentek.

Bővebben...A délelőtti szakmai előadások előtt Dr. Zsombik László, a Nyíregyházi Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője tartott előadást a szántóföldi ökológiai gazdálkodás gyakorlat-központú hazai kutatásairól, kiemelve a Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet egyik nemzetközi projektjét, a Diversifood-ot. E kutatás célja, hogy az ősi gabonafajokról, így például a tönke és az alakorbúza fajtáiról és tájfajtáiról minél több gyakorlati termesztési és feldolgozási tapasztalat jöjjön létre a hazai ökológiai gazdálkodás keretei között. A gyakorlati ismeretek birtokában a legjobban bevált fajtákat, tájfajtákat széles körben igyekszünk megismertetni mind a termelőkkel, mind pedig a fogyasztókkal, hogy az ősgabonák visszakerülhessenek a köztermesztésbe, a mindennapi élelmiszer-fogyasztásba. Az ÖMKi a Diversifood projekt keretében a Nyíregyházi Kutatóintézettel együttműködésben immár két éve vizsgálja az alakor és tönke génbanki tételeket és kereskedelmi fajtákat kisparcellás kísérlet-beállításban, minősített öko területen. A résztvevők a délután folyamán meg is tudták tekinteni az előadásokban bemutatott növény-különlegességeket.

LIVESEED - az ökológiai növénynemesítés és vetőmagágazat fellendítése

Bővebben...

2017. június 1-én indult útjára a LIVESEED projekt, az ökogazdálkodók nemzetközi ernyőszervezete, az IFOAM EU koordinálásával. A négyéves Európai Uniós kutatási projekt célja, hogy az ökológiai vetőmaghasználat és növénynemesítés fellendítésével fokozza az ökológiai mezőgazdaság teljesítő-képességét és fenntarthatóságát. A nemzetközi konzorciumban, melyben az ÖMKi is jelentős feladatokat lát el, 18 országból összesen 35 partner és 14 vállalkozás vesz részt.

A projekt hosszú távú célkitűzése, hogy egyenlő feltételeket alakítson ki az európai ökológiai vetőmag piacon, elősegítse a biovetőmag- és nemesítési ágazatok versenyképességét és ösztönözze a gazdákat az ökovetőmagok szélesebb körű felhasználására. A LIVESEED továbbfejleszti az ökológiai fajtaelismerés irányelveit és az ökológiai vetőmag-előállítás növény-egészségügyi stratégiáit. Újszerű nemesítési megközelítéseket alakít ki, melyek az ökológiai termesztés igényeihez igazodnak. Végezetül a biovetőmagok előállításának és használatának társadalmi-gazdasági tényezőit is vizsgálja, és felméri azok összefüggéseit a jelenlegi uniós jogszabályokkal.

A június 19-21. között Leuvenben tartott projektindító találkozón a résztvevők azért gyűltek össze, hogy megvitassák az első kutatási év teendőit, és azt, hogy miként fogjuk elérni a közös célt, hogy 2037-re 100%-os ökológiai vetőmag bázissal rendelkezzünk. A következő hónapok legfontosabb feladata az öko vetőmagok növény-egészségügyi és piaci helyzetének felmérése, és az európai tagországokban alkalmazott jogszabályi derogációk vizsgálata lesz. Az ÖMKi számos kutatási részfeladat mellett a projekt kommunikációs és disszeminációs stratégiájának sikeres megvalósításáért is felel.

Kövesse a projekt eseményeit Twitteren és Facebookon is. Részletek a hivatalos honlapon is hamarosan elérhetővé válnak.

Tönke-alakor fajta és tájfajta bemutató meghívó

Bővebben...Az ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet szakmai együttműködésével és közös szervezésében meghívja Önt a "Tönke és alakor tájfajta és fajta bemutató" című rendezvényére.

Helyszín:  DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet (4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos utca 4-6.)
Időpont: 2017. június 30. (péntek)


A rendezvényen a részvétel térítésmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze ezen a linken június 28-ig!
A meghívó és a program innen letölthető.

Forgatás nélküli talajművelés ökológiai gazdálkodásban. Lehetséges?

Bővebben...2017. április 25-26-án az OK-NET Arable projekt keretében az ÖMKi szakmai tanulmányutat szervezett gazdálkodók és gyakorlati szakemberek részére az Organic No-Till nevű rendezvényre, az ausztriai Abbsdorf-ba. A rendezvény házigazdája és szervezője Alfred Grand osztrák gazdálkodó volt, aki a vegyszerek nélkül végzett forgatás nélküli talajművelés egyik legbátrabb úttörője nyugati szomszédunknál. A délelőtti program fő előadója Jeff Moyer, az Amerikai Egyesült Államokban működő Rodale Institute igazgatója volt. A szakember, aki maga is gyakorló gazdálkodó, részletes előadásban ismertette az általa vezetett, nemzetközileg elismert, ökológiai gazdálkodással foglalkozó független kutatóintézet tevékenységét. Ezen belül bemutatta az 1981 óta folytatott ökológiai és konvencionális gazdálkodást komplex módon összehasonlító rendszer-kísérletük sokatmondó eredményeit (Farming System Trials). A kísérlet 35 évét összefoglaló számokból kiderül, hogy a kémiai növényvédő szereket és műtrágyát használó konvencionális termelési rendszer sok éves átlagban 5-10% terméstöbblettel bír. Az előállított termékek értékesítéséből származó bevétel ugyanakkor alacsonyabb az ökológiainál, míg a termesztési költségek magasabbak. Az elérhető jövedelem az ökológiai termesztési rendszerben a többszöröse a konvencionálisénak. Mindeközben az ökológiai módszerekkel talajépítő, termékenység-fokozó gazdálkodás valósul meg. A kísérlet több mint három évtizede alatt 15-25%-al nőtt az ökológiai módszerekkel művelt területek szervesanyag-tartalma.

Szakmai nap az ökológiai szántóföldi gazdálkodásról - beszámoló

Bővebben...Az ÖMKi által rendezett szakmai nap 2017. március 29-én, Mezőberényben zajlott, amelynek térségében több biogazdaság is található. A résztevők száma csaknem 50 fő volt. A rendezvényen - melyet Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője nyitott meg - termesztők, integrátorok és a szántóföldi ökogazdálkodáshoz kapcsolódó kereskedelmi cégek képviseltették magukat.

Az elmúlt évek növényvédelmi tapasztalatairól, az ökológiai gazdálkodásban meghatározó jelentőségű megelőzésről Hertelendy Péter növényvédelmi szakember tartott előadást, melynek során kifejtette a vetésváltás, talajművelés, fajtaválasztás és agrotechnika növény-egészségügyi szerepét. Gabonatermesztés során például a talaj felszínén maradt szármaradványok nemcsak az aktuális tábla, hanem a szomszédos tábla vonatkozásában is veszélyesek a következő évi gabonaféle szempontjából, amit a forgatás nélküli talajművelés, illetve a tökéletlen szárzúzás tovább fokoz. A káros pentozán hatás a szakemberek számára már jól ismert tüneteket produkál, ugyanakkor egyre gyakoribb a kórokozók általi kórképhez társított, a leveleken kora tavasszal megjelenő tüneteggyüttes (fakulás, foltosodás), ami gyakran összefüggésben van a mikroelemek hiánya által okozott enzimhiányos állapottal. A fajták fogékonysága illetve ellenálló képessége a betegségekkel szemben az évről évre megjelenő új kórokozó rasszok miatt folyamatos figyelmet igényel, ahogyan ez az előző tenyészévben jellemző sárgarozsda-fertőzés okán is tapasztalható volt. Kalászos vetésforgóban az üszög, kalászos-kukorica vetésforgóban a fuzárium veszélye nő meg, különösen a tavaszi búzák esetében. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a toxintartalom gyakran nincs összefüggésben a fertőzés mértékével. A károsítók vonatkozásában felmerült a káposztaféléket (repce, mustár) tartalmazó zöldtrágyanövények szerepe a levélbolhák fenntartásában, ami a szomszédos táblára is veszélyhelyzetet teremthet. Ellene az időben való bedolgozás és a tarlóápolás jelent védelmet. Az elmúlt években fokozott gondot okozott a mezei pocok, ami ellen a 2-3 m magas T-fák kihelyezése (4-6 db/ha) nyújthat védelmet.

Megdöbbentő eredmények a hazai növényvédőszer használati szokásokról

Bővebben...A 2017. március 24-26. között Budapesten megrendezett GardenExpo kiállításon Zsigó György okleveles agrármérnök, növényvédő mérnök és talajtani szakmérnök tartott sajtótájékoztatót a kerttulajdonosok és gazdálkodók peszticid-használatával, az erre irányuló felmérés eredményével kapcsolatban. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által végzett felmérés során hazai termelőket, profi- és hobbikertészeket, illetve kertbarát-köröket, gazdálkodói szervezeteket kérdeztek növényvédelmi gyakorlatukról, kérdőíves formában. A megkérdezettek között voltak kisebb és nagyobb területen termelők egyaránt. Rákérdeztek, hogy mennyire veszik figyelembe az egyes peszticidek csomagolásán, adatlapján szereplő előírásokat, nyomon követik-e a változó szakmai előírásokat, mi a véleményük a növényvédő szerek hatásáról, de arra is, hogy honnan, hogyan értesülnek az újdonságokról, nyitottak-e biológiai szerek használatára.

A Kamarához beérkezett 520 kitöltött kérdőív kiértékelése alapján általánosságban elmondható: a megkérdezettek átlagéletkora magas, a válaszadók több mint fele 50 év feletti, közel 40%-a a szakmában 25 évnél régebben dolgozik. Megdöbbentő, hogy a megkérdezett gazdálkodók több mint fele nem utasítja el kategorikusan a növényvédő szer két-háromszoros túladagolását az előírt dózishoz képest, 20%-uk pedig valamennyire egyet is ért ezzel.

Ezzel ellentétben érdekes és biztató fejlemény, hogy a válaszadók pozitívan reagáltak az „Akkor lennék elégedett, ha csak biológiai szerekkel védhetném terményeimet” kijelentésre, vagyis erős a bizalom a biológiai szerek iránt.

Sokan vélik úgy, hogy a napjainkban engedélyezett növényvédő szerek hatása a korábban forgalmazott készítményekhez képest jóval gyengébb. Számos válasz utal arra is, hogy a permetszerek kínálatának változását a termelők nem tudják követni. A felmérésben részt vevő kertészek többsége ötnél kevesebb készítményt használ, azokat is csak akkor, ha azt a helyzet indokolttá teszi, s évente kevesebb, mint 24 ezer forintot ad ki növényvédő szerekre.