Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

ÖMKi hírek

Vajdasági méhészek szakmai tanulmányúton, Magyarországon

Magyar Ferenc VM tanácsadó és SZIE főtitkár felkérésére a Haszonállat-génmegőrzési Központ mellett az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet is részt vett 2014. június 4-én a vajdasági méhészek Magyarországi szakmai programjának szervezésében. A méhész ágazatban megszokott barátságos hangulattal kezdődött az első programpont Pilisszántón, Kutasi Tamás méhészmester méhészetében. A rutinos házigazdánál már sokféle látogató megfordult, a tévés műsoroktól az iskolás csoportokig. A gazdaságában termelés és értékesítés terén számos innovatív megoldás valósult meg. Előadásában az éves gyakorlati teendők mellett ismertette a méhészeti év aktív időszakában a Varroa atka ellen hatékonyan alkalmazott technikáját, az úgynevezett „nyári fedett fiasítás mentes állapot létrehozását”. A módszer segítségével végzett, szerves savakat alkalmazó kezelés szermaradvány mentes, ezáltal ökológiai minősítésre is alkalmas termelést tesz lehetővé. Továbbá az alternatív méhészeti termékek, mint például a szennyezésektől mentes propolisz máig kiaknázatlan lehetőségeit is elérhetőbbé teszi.

Elmaradt a biobumm – cikk a hazai öko ágazatról

A Demokratában megjelent cikk röviden elemzi az ökológiai ágazat hazai helyzetét és megszólaltatja a területen dolgozó szereplőket, így az ÖMKi ügyvezetőjét is. Dr. Drexler Dóra szerint a mentori, szaktanácsadói hálózat hiánya az oka annak, hogy sok termelő az első kudarcok után felhagy az ökológiai gazdálkodással, vagy megbízható ismeretek hiányában nem is mer belevágni. Az ÖMKi ügyvezetője kiemelte, a Nemzeti Ökogazdálkodási Akcióterv csak akkor lehet sikeres, ha a stratégiai célokat következetes cselekvési programok, kiszámítható támogatási és pályázati rendszer segíti. A teljes cikket itt olvashatják.

A termésminőség előrejelzése távérzékeléssel

Az ÖMKi 2014-ben új szántóföldi távérzékelési kísérletet indított szoros együttműködésben az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszékével (CollDrones Project), az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének Növénytermesztési Osztályával, a Lipcsei Egyetem Távérzékelési TanszékévelPannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszékével. A vizsgálat célja új módszerek kifejlesztése az őszi búza tápanyag ellátottságának valósidejű monitorozására. Célunk továbbá annak megállapítása, hogy a tenyészidő folyamán végzett mérésekkel mennyiben jelezhető előre a termés minősége.

A kísérlet során elsőként ismert nitrogén dózissal kezelt (0; 80; 160 kg N/ha), a hazai ökológiai gazdálkodásban is elterjedt őszi búza fajtákat (Mv Karizma és Mv Kolo) vizsgálunk a martonvásári Koltay-féle vetésforgós trágyázási tartamkísérletben, konvencionális körülmények között. A zászlóslevelek relatív klorofill tartalmát, ill. összes nitrogén (N%) tartalmát virágzás idején mértük közvetlen optikai módszerrel (SPAD-502 Plus klorofill méterrel), majd laboratóriumi vizsgálattal (Kjeldahl módszer). A SPAD méréssel egy időben távérzékelési eszközökkel is felvételeztük a parcellákat.

Az adatok elemzésekor összevetjük a közvetlen optikai és távérzékelési módszerek alkalmasságát a növények aktuális nitrogén ellátottságának modellezésére. Továbbá elemezzük a korrelációt a virágzáskor mért nitrogén értékek, valamint a termés mennyisége és beltartalmi adatai között. Összehasonlítjuk továbbá a vizsgált fajták reakcióját az eltérő nitrogén ellátottsági fokokra.

Vizsgálataink kapcsolódnak az ökológiai szántóföldi gazdálkodásban engedélyezett növénykondicionáló szerek teszteléséhez, hiszen a nitrogén ellátottság hiányának pontos kimutatását a megfelelő hatékonyságú tápanyag utánpótlásnak kell követnie.

Az ÖMKi onfarm partnere a Gourmet-ban

A budapesti Gourmet fesztiválon az idén a rakott krumpli állt a középpontban. Ennek kapcsán kiállítóként és a Gourmet-színpad vendégeként is bemutatkozott az ÖMKi egyik bio burgonyatermesztő onfarm partnere, a balatonhenyei Fekete Bárány Manufaktúra. Az alapító, Járosi Tamás a Pannon Egyetem Burgonyakutató Központjának igazgatójával, Dr. Polgár Zsolttal és az ÖMKi ügyvezetőjével Dr. Drexler Dórával beszélgetett a keszthelyi burgonyafajták és az ökológiai gazdálkodás szerepéről a hazai gasztronómia fejlődésében. A meghívottak egybehangzó véleménye szerint törekedni kell a fajták és a termesztési mód megismerésére fogyasztóként is, hogy a legjobb alapanyagokat tudjuk kiválasztani akár saját készítésre, akár az étlapról. A Népszabadság gasztronómiai mellékletében, a Gourmet magazinban riport is megjelent az előadókkal melyet itt olvashatnak. A cikkből egyúttal megismerhetik a keszthelyi burgonyafajták főbb főzési tulajdonságait is.

Nem biotermékek a botulizmus-fertőzéssel gyanúsított élelmiszerek

Bár „biopiacokon” és „bioboltokban” értékesítették őket, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által botulizmus-fertőzés gyanújával vizsgált élelmiszerek a Magyar Biokultúra Szövetség (MBSZ) szerint nem biotermékek.

A Nébih szombaton figyelmeztetett a kolbászmérgezésként ismert botulizmus veszélyére, amelyben eddig négyen betegedtek meg. Hozzátették, hogy a hatóság egy kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, termékeit begyűjti. 

Az MBSZ szerint az eset rávilágít arra a szabályozatlan és a fogyasztókat megtévesztő helyzetre, hogy a "bioboltokban", "biopiacokon" – az ellenőrzést önként vállaló elárusító helyeket kivéve – a fogyasztók folyamatos megtévesztése zajlik. A boltok, piacok „bio” vagy „öko”elnevezése ugyanis a jelenlegi szabályozás mellett nem garantálja, hogy az ott vásárló termékek minősített ökológiai, azaz biogazdálkodásból származnak. Ehhez a hazai ökorendelet módosítása lenne szükséges. 

Az MBSZ hangsúlyozta továbbá: nincs összefüggés a botulinum-szennyezettség és az ökológiai gazdálkodás között, hiszen a szennyeződést kizáró eljárások a biogazdálkodásban is elvártak, a higiéniás feltételeknek, a jó gyártási gyakorlatnak biotermék előállításakor ugyanúgy meg kell felelni. 

Az érintett termékek azonban nem biotermékek, mégis a hozzájuk kapcsolódó negatív hírverés mérhetetlen módon árt a hazai biogazdálkodásnak! Kérjük mindazokat a hírforrásokat, akik akarva-akaratlanul ártottak a biogazdálkodás presztízsének igazítsák helyre – az igazságot tükröző módon – megtévesztő állításaikat! – írja a Magyar Biokultúra Szövetség.

A közvetlen értékesítés francia mintái

2014. március 30. és április 5. között a Kisléptékű Termékelőállítók Országos Érdekképviseletének Egyesülete tagjai valamint szaktanácsadók, vidékfejlesztők és gazdálkodók részvételével, a Bács Agrárház Nonprofit Kft. szervezésében és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) támogatásával egy busznyi lelkes magyar szakember látogatott Dél-Nyugat Franciaországba, az ott működő Rövid Ellátási Láncok (REL), csoportos értékesítési lehetőségek és agrár-szaktanácsadási rendszer tanulmányozása céljából. A tanulmányút fő célja a Tarn és Garonne megyében fellelhető közvetlen illetve rövid ellátási lánc jó gyakorlatainak megismerése, az alkalmazott francia megoldások tartalmi, gazdasági és jogi működésének feltérképezése volt. Az ÖMKi-t Dezsény Zoltán képviselte a programon.

A 40 fős csoport programja a CERFrance 82 nevű szaktanácsadó intézet bemutatásával kezdődött, mely 2300 megyebeli gazdálkodót és mintegy 500 kisiparost és kézművest segít. Franciaországban a ’70-es években kezdtek bele a szaktanácsadási rendszer megszervezésébe. A szaktanácsadással foglalkozó szervezetek jellemzően nem állami intézmények, de az állammal szorosan együttműködnek, komplex szolgáltatást nyújtanak, úgymint: könyvelés, pénzügyi és üzleti tervezés, szakmai mentorálás, banki szolgáltatások igénybevételéhez asszisztencia, értékesítés szervezésében való segítségnyújtás és hasonlók.

Egy tanulmányút margójára - Luxemburg, 2014. április 10-12.

Utazni és tapasztalatokat gyűjteni más országok mezőgazdasági termelési kultúrájáról mindig nagy élmény a szakember számára. A LEONARDO program lehetőséget adott arra, hogy ha rövid ideig is, de tanulmányozhattuk az ökológiai termelés, ezen belül az állattartás és tejtermelés helyzetét az Európai Unió talán leggazdagabb országában. Szükséges megemlíteni, hogy itt az egy főre eső átlagjövedelem közel kétszerese az uniós átlagnak, ezért az árak is ennek megfelelően magasabbak, mint az EU-ban általában. Ez a tej esetében azt jelenti, hogy míg Luxemburgban az ökológiai minősítésű tej értékesítési ára átlagosan 1,59 euró literenként, addig ugyanilyen termék a szomszédos Németországban mindössze 1,09 euróba kerül. Luxemburg öko tejtermelése havonta mintegy 100.000 liter, de ennek mindössze a fele kerül az országban elfogyasztásra, a többi a szomszédos országokban talál vásárlóra, a már említett olcsóbb áron. Megismerve az OIKOPOLIS hálózat öko szupermarketjének termékválasztékát és az árakat, érdekes, de nagyon is érthető jelenségre figyeltünk fel. A luxemburgi ökogazda szövetkezet által működtetett kiskereskedelmi bio-láncban a megvásárolható termékeknek mintegy 90 %-a nem luxemburgi eredetű, így az olcsóbb import beszerzési árak és a magasabb hazai fogyasztói árak közötti különbséget a hazai beszerzési árak kompenzálására fordítják. Az így kiegyenlített fogyasztói árszínvonal elegendő fedezetet nyújt arra, hogy az ökológiai minősítésű tejért a luxemburgi gazdák magasabb árat kaphassanak. Ez átlagosan 6-14 eurocent – konvencionális termékhez viszonyított – felvásárlási árkülönbséget jelent 1 kg tejre vetítve. Megtudtuk azt is, hogy az ökológiai minősítésű tej mennyisége nem elegendő arra, hogy egy önálló tejfeldolgozó üzem gazdaságos működését lehetővé tegye. Ezért a legnagyobb (és egyedüli) luxemburgi tejüzem, a Laxlait dolgozza fel elkülönítetten a biotej legnagyobb részét, míg egy kisebb mennyiséget az egyik – általunk is meglátogatott – biodinamikus gazda által üzemeltetett sajtüzem dolgoz fel polcálló minőségi tejtermékekké.

Beszámoló a közösségi értékesítési rendszerek második európai találkozójáról

2014. február 28. és március 2. között rendezték meg az európai CSA közösségek (Community Supported Agriculture – Közösség által támogatott mezőgazdaság) második találkozóját, a franciaországi la Bergerie de Villarceaux fenntarthatósági mezőgazdasági látogatóközpontban. A rendezvényt a CSA-k nemzetközi hálózata, az URGENCI szervezte. Magyarországot az ÖMKi, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Birs Közösség szervezője képviselte.

A háromnapos esemény Európa 19 országából 90 fogyasztót, közösségszervezőt, gazdálkodót és érdekvédelmi képviselőt vonzott. A résztvevők az etikus és szolidáris, közösségi alapon szerveződő helyi élelmiszerrendszerek életében vállalnak szerepet hazájukban. A találkozó elsődleges célja az ötlet- és tapasztalatcsere volt, valamint újabb közös programok és projektek generálása. A rendezvény három napja alatt a plenáris üléseken és a 22 műhelymunka során számos érdekfeszítő kérdés került terítékre. A mozgalom jövője és a már élő nemzetközi együttműködések továbbfejlesztése érdekében tervek is megfogalmazódtak.

Kísérleti Füredgyöngye szőlőfajta telepítés Balatonfüreden

Gyukli Krisztián, a freiburgi Baden-Württemberg Állami Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa, emellett balatonfüredi szőlőtermesztő és borász területén 2014 áprilisában egy kísérleti Füredgyöngye ültetvény került eltelepítésre mintegy fél hektáron. Ezen interspecifikus szőlőfajtát 1960-ban állította elő a tavaly elhunyt Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, állami elismerését azonban elutasították. A nemesítő szerint mindazonáltal értékes fajtáról van szó, amelynek kísérleti telepítését tovább szorgalmazta. Az eredetileg Egri Csillagok 36 elnevezésű fajtát, Balatonfüred szülötte lévén, Füredgyöngyének keresztelte el.

Gyukli Krisztiánnak a fajta felkeltette az érdeklődését és hosszas kutatómunka után sikerült oltványokat készíttetnie fennmaradt Füredgyöngye tőkékről. A telepítési költségekhez és a fajtakísérlettel járó kockázat enyhítésére a Balatonfüredi Önkormányzat egymillió forintos támogatást ajánlott fel, mellyel hozzájárul a városnak egykoron talán presztízs értékű szőlőfajta elterjedéséhez is. A balatonfüredi Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumdiákjai segédkeztek a telepítés munkáiban.

Korai burgonyafajták összehasonlító kísérlete fátyolfóliás és anélküli termesztésben (2014)

2014-ben folytatjuk a rövid tenyészidejű burgonyafajtákkal végzett kísérletet (a 2013-as kísérlet leírását ld. itt). Hiszen a bioburgonya termesztésében és piacában is kiváló lehetőség a primőr áru előállítása: a többlet árbevétel mellett fontos szempontok a termesztési idény széthúzása, a munkacsúcsok csökkentése, illetve a rövid tenyészidejű fajták ültetésével a burgonyabogár rajzásának és a burgonyavész fertőzési csúcsának megelőzése.

A 2014-es kísérletben szereplő fajták: Balatoni Rózsa, Pannónia, Chérie, Sissi. A fajták fémzárolt vetőgumóit a forgalmazók, nemesítők bocsátották rendelkezésünkre: Burgonyakutatási Központ, Keszthely (Balatoni Rózsa), Kruppa József (Pannónia), Bédalin Kft. (Chérie), Bács-Gazda Coop Kft. (Sissi).

A termesztéstechnológia azonos a tavalyival: a kísérletben résztvevő gazdák a gumók csíráztatását február második felében kezdik el. A gumók csíráztatása a helyiség hőmérsékletétől függően 4-6 hétig tart. Az erős, zömök fénycsírákkal rendelkező gumókat március második felében kell elültetni. A minimum kísérleti terület 12 négyzetméter fajtánként, de egyes gazdák ennél nagyobb területen ültetnek. A három fajta vetésterületének egyik fele fátyolfóliás takarás alá kerül, a másik fele pedig fóliás takarás nélkül fejlődik. A fátyolfólia végleges levétele április közepe táján várható, a felszedés időpontja pedig attól függ, hogy a termesztő milyen állapotban kívánja értékesíteni vagy felhasználni a gumókat. A gumó az érett, beparásodott állapotát előreláthatólag júliusban éri el a fóliás takarás esetén.

A vizsgálat során a termesztők egy rövid jegyzőkönyvet vezetnek a csíráztatás és az ültetés körülményeiről, a parcellákon végzett kezelésekről. A termés betakarításakor pedig az ÖMKi minőségi és mennyiségi vizsgálatot végez a gumókon.

A kísérletben résztvevő gazdák 2014-ben:

  • Bodó János Károly (Siklós)
  • Erdődi Imre (Hajdúhadház), Erdődi Biokert
  • Fehér Gabriella (Isaszeg), magángazdaság
  • Gódor Antal (Galgahévíz), Gódor Bio Kertészet
  • Háromkaptár Biokert (Tahitótfalu) http://haromkaptar.hu/
  • Járosi Adrienn – Kovács Gergely (Székesfehérvár), Két Kuvik Biogazdaság
  • Járosi Tamás (Balatonhenye), magángazdaság
  • Mátrai Judit (Gorica)
  • Matthew Hayes (Zsámbok), Naspolyafa Kft, Nyitott Kert
  • Mondel István (Tiszakeszi)
  • Siskó Sándor (Tiszasziget)
  • SZIE GAK (Gödöllő) GAK Kft.