Az ÖMKi kutatói szakmai előadásokkal is bemutatkoztak az idei OMÉK-on
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kollégái az október 20-22. között megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) mindhárom napján várták az érdeklődőket az ÖMKi standjánál, hogy bemutassák kutatásainkat és segítsenek megválaszolni a látogatók ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kérdéseit. Emellett a rendezvény első napján szakmai előadásokkal készültek az intézet kutatói, amelyekben bemutatták a szántóföldi, az állattenyésztési és a kertészeti csoport aktuális kutatásait és ezek gyakorlatközpontú eredményeit.
Az OMÉK első napján rendezte meg az eseményhez kapcsolódó szakmai konferenciáját az ÖMKi „A jövő sikeres mezőgazdasága mai döntéseinken alapul” címmel. Az érdeklődőket Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője köszöntötte, majd Földi Mihály vezető kutató vette át a szót, aki az On-farm búza fajtatesztek legfrissebb eredményeiről számolt be a közönségnek. Az országban több mint tíz helyszínen, üzemi körülmények között beállított kísérletekben a hozam és a minőség mellett a betegségekkel szembeni ellenállóképességet is vizsgáljuk. A fajták mellett az évjáratok között is van különbség és az egyes termőhelyek között is. Célunk, hogy egy adott termőhelyen több év adatai alapján megtaláljuk az adott termőhelyhez leginkább alkalmazkodó, hozamban és minőségben egyaránt jól teljesítő fajtákat.
Ezt követően Dr. Kurucz Erika kutató beszélt az ÖMKi-VSZT-NÉBIH posztregisztrációs gabona fajtateszt hálózat 2023-as eredményeiről. A már három éve, hét helyszínen folyó kisparcellás kísérletben őszi búza és tönkölybúza fajták szerepelnek, összesen több mint húsz fajta bevonásával. A legnagyobb termésátlagokat 2021-ben mértük Debrecenben, a fajták átlaga meghaladta a nyolc tonnát hektáronként. Egyes fajták, mint pl. az Aurelius, Christhoph, Activus, Mv Uncia, Mv Ménrót, Mv Pántlika a három vizsgált évet tekintve a fajták átlaga fölött teljesítettek, ugyanakkor a termésminőséget tekintve a Bánkuti 1201, Arnold, Edelmann illetve a Kg Kunhalom teljesített jobban. A fajtaválasztásnál nemcsak a termőhelyet, hanem a termesztési célt is figyelembe vehetjük, amihez a tovább folytatódó kisparcellás és on-farm fajtatesztek segítséget nyújtanak az ökotermesztők számára.
A szántóföldi csoport kutatási eredményeinek bemutatása után az állattenyésztési csoport szenior szakértője, Dr. Pajor Gábor tartott előadást „A precíziós állattartás jelentősége ma és holnap – avagy ami ma még különleges, holnap a mindennapok részévé válik. Kinek és miért hasznosak ezek a megoldások?” címmel. A témát Dr. Márton Aliz, a csoport vezetője folytatta, aki többek között arról beszélt, hogyan támogathatja a digitális technológia a legeltetett húsmarhatartást. Az állatok folyamatos megfigyelése egyed és csoport szinten hozzájárul a betegségek korai diagnosztizálásához, egyedszintű gyors beavatkozásokra ad lehetőséget, így nagyban hozzájárul az állatjólét fokozásához, ami elengedhetetlen feltétele a hatékony termelésnek. A jövőbeni tervek között szerepel az eddigi tapasztalatokra alapozva több partnergazdaság bevonása az on-farm vizsgálatokba és az érzékelőkből érkező adatok összevetése különböző fajták, tartástechnológia és szaporodási menedzsment esetén. A csoportvezető előadásában megosztotta az ÖMKi On-farm vizsgálatok tapasztalatait és beszélt a jövőben tervezett kutatások irányairól is.
Dr. Mezőfi László, a kertészeti csoport projektvezető kutatója utolsó előadóként az ÖMKi aljnövényzet-diverzifikációs kutatásairól adott számot „Hová lettek a rovarok? És hogyan tudjuk visszacsalogatni a hasznos ízeltlábúakat ültetvényeinkbe?” címmel. Az előadásban szó esett a rovarpopulációk csökkenésének hátterében meghúzódó okokról, majd bemutatta a LIFE-VineAdapt projekt előzetes eredményei. Az említett projektben az ÖMKi kutatói szőlőültetvények sorközeibe honos vadvirágok magjait tartalmazó keverékből hoztak létre talajtakaró aljnövényzetet, mely következtében a vetett sorközökben megnőtt a ragadozó és pollinátor ízeltlábúak egyedszáma. A vizsgálatok alapján a virágos növényekkel történő aljnövényzet-diverzifikációval agrár-környezetben is eredményesen támogathatjuk a hasznos ízeltlábúak tevékenységét és populációit.
A szakmai előadások végeztével a közönségnek lehetősége volt kérdéseket is feltenni az előadóknak Dr. Drexler Dóra moderálásával, amelyeket kutatóink örömmel válaszoltak meg.
A háromnapos rendezvény során sok érdeklődő fordult meg az ÖMKi standjánál, ahol tönke és alakor kekszeket is kóstolhattak a látogatók. Az ősgabona kutatások sokak figyelmét felkeltették, több gazdálkodó komoly érdeklődést mutatott az ősgabonák termesztése iránt.
Az OMÉK 2023 kiváló alkalmat adott az ÖMKi kutatói számára, hogy személyesen is találkozzanak mind a standunknál, mind a szakmai konferencia során azokkal az érdeklődőkkel, akik maguk is elkötelezettek az ökológiai gazdálkodás iránt, vagy határozottan fontolgatják az ökológiai gazdálkodásra való áttérést.
