A regeneratív ökológiai gazdálkodás megvalósításának lehetőségeiről szólt az ÖMKi Szántóföldi Szemináriuma a hajdúnánási IV. ÖKO EXPÓ-n

Már a rendezvény első napján is nagy érdeklődés övezte az ÖMKi standját, ahol a szakemberek bemutatták a Kutatóintézet projektjeit és eddigi gyakorlati eredményeit, valamint az ősgabonák témájában végzett kutatásokhoz kapcsolódóan alakor- és tönke kekszet is kóstolhattak az Expó látogatói.

Az ÖMKi által összeállított szakmai programra az esemény második napján került sor. Elsőként Dr. Knut Schmidtke a rendezvény terepi helyszínén, a Verestenger Tanyán tartott talajszelvény bemutatót, melynek részeként beszélt a lucerna kedvező elővetemény szerepéről, különösen a mélyre törő gyökérzete által kialakított járatok jelentőségéről az utóvetemény gyors legyökerezésében és ezáltal az aszály elleni védekezésben. Érintette az eketalp jelenség felismerését a gyökerek 30 cm-es mélységben megfigyelhető elágazódásaiból, továbbá ismertette a pillangós takarónövények sekélyműveléssel történő terminálásának technológiáját és gépigényét (teljes átvágási felületet lefedő lúdtalpkapás kultivátor) is a nagyszámú érdeklődőnek.

A szakmai program a Kendereskert Portékaházában folytatódott a délutáni szekcióval, ahol „A regeneratív mezőgazdaság alapelvei, hazai helyzete, az EIT Food által támogatott, a MAHE (Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület) és az ÖMKi együttműködésében megvalósított képzés és szaktanácsadási program” címmel tartott bevezető előadást Allacherné Szépkuthy Katalin vezető szaktanácsadó és Dr. Berényi Üveges Judit vezető kutató kollégánk. Az előadásban a talajművelés csökkentését, a talaj minél hosszabb növénytakarását, az élő gyökerek talajban betöltött szerepét, az agrárterületek természetes élőhelyeinek változatosságát, az inputanyagok minimalizálását, az állattenyésztés gazdálkodásba integrálását és a környezeti adottságokhoz igazodó tervezést emelték ki, mint a regeneratív mezőgazdaság legfontosabb alapelveit.  Az előadás második részében a regeneratív ökológiai gazdálkodás, mint a talajegészség megőrzését kiemelten segítő, emelt szintű tanúsítási rendszer ötletét vázolta fel Allacherné Szépkuthy Katalin.

A program Dr. Knut Schmidtkének, a Drezdai Egyetem professzorának szántóföldi szemináriumával folytatódott, melynek keretében konkrét gyakorlati példákat és átfogó kutatási eredményeket mutatott be arról, hogy a regeneratív mezőgazdaság alapelveit hogyan lehet megvalósítani ökológiai gazdálkodásban. Szó esett az optimális vetéssűrűségről és sortávolságról őszi búza esetén. Meglepő, de fontos eredmény, hogy az őszi búza termésmennyisége az ökológiai gazdálkodásban jóval alacsonyabb vetésnorma alkalmazásakor sem csökken, sőt, emelkedik! Hasonlóképpen, dupla gabonasortáv alkalmazásával a szemek nyersfehérje tartalma is jelentősen javul. Szintén nagyon tanulságos volt a Cooper és szerzőtársai (2016) által végzett kutatás eredményeinek bemutatása, mely több ezer talajművelési kísérletet foglal össze. A kutatásból kiderült, hogy ökológiai gazdálkodásban a mélyszántáshoz képest minden csökkentett művelési stratégia több-kevesebb terméskieséssel jár, elsősorban a gyomnyomás növekedése miatt. A művelés elhagyása (no-till) ebből a szempontból a legkedvezőtlenebb stratégia, mely akár 80-90%-os termésveszteséggel is járhat. A 10 cm mélységet nem meghaladó forgatás nélküli sekélyművelés ugyanakkor a kombájnnal betakarítható növények esetén csak átlagosan mintegy 5%-os hozamcsökkenéssel jár, míg a nem kombájnolható növényeknél nem jár termésveszteséggel. Takarónövények és takarmány pillangósok termesztésekor pedig a forgatás nélküli sekélyművelés (<10 cm) átlagosan 15-18% terméstöbbletet eredményezett.

Megismerhettük a nem-pillangós takarónövények alkalmazásának kritikus technológiai elemeit is, kifejezetten maghüvelyesek előveteményeként. Itt a gyomosodást a korai (július közepe előtti) takarónövény vetéssel, valamint a takarónövényfaj helyes megválasztásával érhetjük el (legjobb eredményt a kísérletben a négermag és a köles adta).  Meggyőződhettünk róla, hogy a maghüvelyesek (pl. borsó, szója) termesztése is lehetőséget ad a talajművelés intenzitásának csökkentésére vagy akár a talajművelés nélküli gazdálkodásra az ökológiai gazdálkodásban is.

Végül pedig megismerkedhettünk egy olyan növényi sorrend példájával, amely a takarónövények és a köztes termesztés segítségével szinte az év 365 napján biztosítja a talajtakarást és az élő növényi gyökerek jelenlétét a talajban, ökológiai gazdálkodásban. Az őszi kalászosban lucerna alávetésével biztosíthatjuk a “zöld hidat” a következő szezonra, majd a lucerna után következő őszi kalászos betakarítása után szöszös bükkönnyel tudjuk hatékonyan takarni a talajt és egyúttal csökkenteni a gyomnyomást (a növény természetes ciánamid tartalmából kifolyólag) a kukorica vetésidejéig. Februárban viszont mindenképpen terminálni kell a szöszös bükkönyt, ha nem fagyott el a télen. Kukoricában a jövő zenéje lehet az autonóm robottal végzett fehérhere alávetés a növény 10 leveles fenológiai állapota idején. A következő évi főkultúra, a tritikálé után pedig alkalmazható takarónövényként a homoki zab, majd a (tavaszi) maghüvelyes kultúra (pl. borsó vagy szója) ismét kombinálható fehérhere alávetéssel. A maghüvelyes lekerülése után így szép zöld “szőnyeg” takarja a táblát az őszi kalászos vetéséig. Innen indul a ciklus újra. Természetesen az optimális megvalósítást hátráltathatja több tényező, legfőképpen a vízhiány, amely a takarónövények kelésére lehet negatív hatással, valamint a köztes növényekre és a vetéstechnológiára fordítandó pénz és eszközigény hiánya. Nem utolsó sorban pedig az évelő gyomok erős nyomása indokolhatja, hogy a ciklus során mégis be kell iktassunk (pl. sekély) talajművelést. Mindezek tükrében is nagyon motiváló és a kísérletezésre inspiráló előadást hallhattak a résztvevők, melynek folyományaként reméljük, sokan kipróbálják 1-2 hektáron a bemutatott újításokat, hogy saját tapasztalatokat szerezzenek.  

A Szeminárium zárásaként az ÖMKi Szántóföldi Csoportjának vezetője, Borbélyné Dr. Hunyadi Éva vezető kutató mutatta be az ÖMKi-VSZT-NÉBIH országos ökológiai gabona fajtatesztek legújabb, 2023-as eredményeit az érdeklődőknek. A fajtatesztek idén is hét ökológiai művelésű helyszínen, mintegy 20 fajtával zajlottak, kisparcellás beállításban. Az idei év sajátossága, hogy a dunántúli helyszíneken Martonvásárt kivéve a termésátlagok 4 tonna körül alakultak, ami az előző évi terméseredményekhez képest jelentős csökkenés, és a fajták sikértartalma sem érte el a malmi minőséget. Debrecenben és Karcagon azonban 5-7 tonnás hektáronkénti termésátlagokat, és a fajták felénél malmi minőséget is mérhettünk. A nagyobb termésre képes fajták többnyire gyengébb minőséget produkáltak, és a három éve vizsgált fajták közül sikértartalomban továbbra is a Bánkúti 1201-es fajta vezet 31-35 %-os sikértartalommal. Az idei sárgarozsdás fertőzöttség a fajták közötti fogékonyságbeli különbségeket is megmutatta, ami az ökotermesztésre javasolt fajtáknál lényeges szelekciós szempont.

A IV. ÖKO EXPÓ záróeseményeként Marján Zsuzsanna a 20 éves jubileumát ünneplő debreceni Bio Udvar elmúlt évtizedeit idézte fel, majd ünnepélyes keretek között került sor a Dr. Sárközy Péter Emlékérem és Díj átadására. A rangos elismerést idén a Dr. Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért Kuratóriuma a Kárpát-medencében a biokultúra és az ökológiai gazdálkodás támogatásában, összefogásában végzett elkötelezett, példamutató munkájának elismeréseként Dr. Torda Mártának ítélte. A díjat Dr. Solti Gábor, a Sárközy Péter Alapítvány elnöke nyújtotta át a kitüntetettnek Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, az ÖKO EXPÓ házigazdája és Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője társaságában.

A kétnapos rendezvény során az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklődők elhivatott szakemberek előremutató műhelymunkáin és bemutatóin, valamint kiemelkedő színvonalú szakmai előadásokon vehettek részt. Az esemény sikere pedig jelzi, hogy hazánkban is egyre többen fordulnak az ökológiai gazdálkodás irányába, egyre több gazdálkodó ismeri fel az ökológiai szemléletváltásban rejlő lehetőségeket.

A szakmai program során elhangzott előadások:

A regeneratív mezőgazdaság alapelvei, hazai helyzete, az EIT Food által támogatott, a MAHE (Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület) és az ÖMKi együttműködésében végzett képzés és szaktanácsadási program / Allacherné Szépkuthy Katalin és Dr. Berényi Üveges Judit előadása

A regeneratív mezőgazdaság elveinek gyakorlati megvalósítása a biogazdálkodásban - tapasztalatok és eredmények / Prof.Dr. Knut Schmidtke előadása

ÖMKi-VSZT-NÉBIH országos ökológiai gabona fajtatesztek eredményei / Borbélyné Hunyadi Éva előadása

A regeneratív mezőgazdaság lehetőségei ökológiai gazdálkodásban ÖMKi – Szántóföldi szeminárium rendezvény az Európai Bizottság által finanszírozott, az EIT Food által támogatott, a Regeneratív mezőgazdaság forradalma program keretében valósul meg.