A regeneratív mezőgazdaság a talajbolygatás csökkentésével, az állandó talajtakarással, a talajban folytonosan fenntartott élő gyökérzettel, a megfelelő agro-biodiverzitás kialakításával és az állattenyésztés integrálásával a talaj humusztartalmának növelését, szerkezetének javítását és természetes életközösségeinek működését, ezekből adódóan pedig vízgazdálkodási tulajdonságainak javulását célozza meg. Ebben a tekintetben, vagyis a talajtermékenység és talajélet központi szerepében egyetért a regeneratív mezőgazdaság és az ökológiai gazdálkodási mozgalom.

Az ökológiai gazdálkodás középpontjában kezdetektől fogva a talaj áll, ezért is adja magát, hogy a bioművelés gyakorlatába minél szélesebb körben beépüljenek a regeneratív gazdálkodás ökológiai termeléssel összeegyeztethető módszerei

Az igazán elhivatott biogazdák egyre nagyobb arányban használják a regeneratív technikákat, így például a talajtakarást, forgatás helyett a talajlazítást, vagy éppen a talajépítő növények tudatos alkalmazását, ezzel még inkább elmozdulva a fenntartható mezőgazdaság irányába. A regeneratív ökológiai gazdálkodás bevezetésekor azonban számos kihívással kell szembenéznie a termelőknek. Ilyen például a takarónövények termesztése, különösen aszályos években, illetve azok forgatás nélküli, mechanikai terminálása. Kihívás továbbá a csökkentett művelés mellett a megfelelő gyomszabályozás és a tápanyagutánpótlás megoldása.

Kutatásunk célja alacsony menetszámú, ökológiai gazdálkodásra optimalizált regeneratív szántóföldi talajművelési rendszer kialakítása és bemutatása takaró és köztesnövények alkalmazásával, on-farm tartamkísérletben. Várható átfogó eredmény a regeneratív mezőgazdasági rendszerek még szélesebb körű elterjedése az ökológiai (és arra nyitott) gazdaságokban.

Kísérletek beállítása gazdaságokban, üzemi körülmények között a regeneratív mezőgazdaság eszköztárának alkalmazása témájában ökológiai gazdálkodásban, különös tekintettel az agrotechnika optimalizálására (talajművelés, takarónövény termesztés, köztes vetés, gyomszabályozás, tápanyag utánpótlás).

A regeneratív ökológiai gazdálkodás hatásainak vizsgálata a talaj nedvességtartalmára, szerkezetváltozására, tápanyaggazdálkodására és biológiájára, a károsítók jelenlétére, valamint a termés mennyiségére és minőségére.

A kísérletet üzemi körülmények között, elsősorban  szári kísérleti területen, a már megkezdett talajművelési kísérleteink parcellapárjain végezzük el, a hosszú távon tapasztalható változások megfigyelését is szem előtt tartva, továbbá beállítunk kísérleteket más tájegységeken található gazdaságokban is.