b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_healty-minor-cereals.pngA Healthy Minor Cereals (HMC, azaz Egészséges Kisgabonák) FP7 Európai Uniós együttműködési projekt idei konzorcium-találkozóját a németországi Potsdamban tartották meg május 10-11-én a 16 partnerintézmény és az egyes munkacsoport-vezetők részvételével. Az ÖMKi képviseletében Dr. Drexler Dóra és Martina Vresak látogatott el a rendezvényre, melynek két intézmény, az Institut für Getreideverarbeitung (IGV, Gabonafeldolgozó Intézet) és az Institut für Lebensmittel- und Umweltforschung (ILU, Élelmiszer- és Környezetkutatási Intézet) adtak otthont.

A résztvevőket Dr. Dagmar Janovská, a projekt vezetője és a fogadó intézmények képviselői, Dr. Karsten Schmidt (ILU) és János Petrusan (IGV) üdvözölték. Köszöntőjüket követően kezdődött meg az egyes munkacsomagok bemutatása (WP). Új eredményként szó esett néhány kiválasztot kisgabona-fajta sorozatmintáinak genetikai változékonyságáról és kapcsolatáról. Megtudhattuk továbbá az első eredményeket a tönke, az alakor, a zab és a búza bioaktív alkotóelemeinek elemzéséről is: a Sabancı Egyetem (Törökország) kutatói által humán sejtkultúrákon végzett kísérlet alátámasztotta, hogy bizonyos jótékony vegyületek, mint például a polifenolok, segíthetnek a szabadgyökök okozta emberi sejtoxidáció mértékének csökkentésében. Az egyes prezentációk közötti időben lehetőség nyílt a még nyitott kérdések megvitatására, így például szó esett a vizsgálatok folytatásához kiválasztandó szaporítóanyagról is. Mivel az előadások és az azok közötti párbeszédek folyamatos, élénk figyelmet igényeltek, a résztvevők nagy örömmel fogadták és fogyasztották a frissítőként a napsütéses kertben felszolgált, az IGV sütőipari részlegében készített finomabbnál finomabb péksüteményeket.

A második nap három előadással kezdődött, melyek keretében a kisgabonák értékesítési lehetőségeit vitatták meg a résztvevők esettanulmányok alapján. Csehországról megtudhattuk, hogy vidékein tradicionálisnak számít az ún. „csupasz zab” termesztése és azt is, hogy nemzeti konyhájuk előszeretettel használja a teljes kiőrlésűként főzött gabonákat, melyeket „gabonarizs köretként” emlegetnek – ez a tradíció lehet a kulcsa a kisgabonák újbóli térhódításának az országban, így ugyanis ezek ismét a mindennapi táplálkozás részévé válhatnak a jövőben. Délután lehetőség nyílt az ILU és az IGV kutatólaboratóriumainak, illetve a kísérleti sütőipari egységek megtekintésére, ahol pékek és cukrászok számára szakképzéseken való részvételre is lehetőséget adnak.

A kétnapos találkozó a projekt következő szakaszára vonatkozó feladatok megvitatásával, a kisgabonák termesztésének, használatának elterjesztésére irányuló közös egyeztetéssel zárult. Átfogó következtetésként leszögezhetjük, hogy több kisgabona magas fitokémiai vegyülettartalommal bír, ami jó hatást fejthet ki az emberi egészségre. Ahhoz azonban, hogy a gabonatermékek tápértéke magas maradhasson, a feldolgozási módszereken és a végtermék-gyártás (például az alapanyagok extrudálási és sütési) folyamatait optimalizálni szükséges, melynek mikéntjére a kutatások folytatása fogja megadni a választ.

 

eu_zaszlo_rsz.pngA projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatás-fejlesztési projekt támogatásával indult, a 613609 számú támogatási szerződésben foglaltak szerint.