b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_diversifood.jpgNemzetközi szakmai napot szerveztünk a növényi agro-biodiverzitás témakörében 2016. június 7-én,Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban. A szakmai nap a Diversifood projekt (Horizont 2020) keretében az Arche Noah (Ausztria), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és az ÖMKi együttműködésében valósult meg. A rendezvényen hat ország szakmai szervezeteinek képviselői voltak jelen: Ausztria, Csehország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország. A meghívottak elsősorban a célországok hatóságaitól és növényi génbankjaitól, valamint a növényi agro-biodiverzitással foglalkozó civil szervezetektől érkeztek. Jelen volt több hazai élelmiszertermelő és előállító is, akik terményeik és termékeik révén érintettek a témában (Pipacs Pékség, Magosvölgy Ökogazdaság). A szakmai nap célja az agro-biodiverzitás, ezen belül is a növénytermesztésben alkalmazható fajták, tájfajták és vetőmagjaik szabályozásának áttekintése volt, az egyes országok jogszabályi gyakorlatának megismerése, és az Európában máshol már alkalmazott és bevált példák bemutatása.

Mindez azért is fontos, mert érzékelhető, hogy egyre nagyobb teret, társadalmi és anyagi támogatást nyer – akár Európai Uniós forrásokból is – a mezőgazdaság diverzifikációja, a sokszínűbb és fenntarthatóbb termelés-szerkezet, ezen belül is a különleges, néhol már elfeledett fajok (pl. alakor, tönke), örökség- és tájfajták (pl. paradicsom helyi gyűjtésű populációk) termelésbe vétele. Ugyanakkor a jogszabályi környezet sokszor nem segíti ezeket a pozitív folyamatokat. A kutatási és fejlesztési kezdeményezések (mint amilyen például a DIVERSIFOOD projekt is) eredményei (bevált tájfajták, technológiák, új élelmiszer-termékek) nem tudnak piacra kerülni, mert alapanyagaik termesztése, szaporítóanyaguk előállítása a jelenlegi jogszabályokba ütközik. A szakmai nap ezt a visszahúzó hatást próbálta a meghívott országok képviselői segítségével körüljárni és megoldásokat találni a segítő, ugyanakkor a vonatkozó szakmai feltételeknek megfelelő jogszabályi környezet kidolgozására. Mondhatjuk azt is, hogy a műhelymunka egyfajta szemléletformáló esemény is volt, amely előtérbe hozta a hatóságok számára is az alulról-jövő agro-biodiverzitás-fokozó kezdeményezések céljait, nehézségeit és igényeit.

b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_diver16.jpg

A résztvevők a délelőtt folyamán bemutatták a mezőgazdasági növények biológiai sokszínűségére vonatkozó nemzeti jogszabályaikat és jelenlegi gyakorlati eljárásaikat.  A hazai ismertetőt a NÉBIH-től Fehér Marianna és Szabó Kristóf, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központtól pedig Horváth Lajos tartotta. Iga Niznik, az Arche Noah munkatársa a dán szabályzást mutatta be, mint jó gyakorlati példát, ahol a skandináv ország Svédországgal és Finnországgal együttműködésben országaik teljes területét nevezte meg származási régiónak, így lehetővé téve, hogy a tájfajtákat mindhárom ország területén vissza lehessen vezetni a köztermesztésbe. A tájfajta vetőmag-előállítás során a gazda-egyesületek által a tagok számára termelt tájfajta/régi fajta szaporítóanyagot nem tekintik kereskedelmi vetőmag-előállításnak. Ezáltal az nem tartozik az EU-s vetőmag-szabályozás alá, vagyis lehetővé válik a felszaporítás és hasznosítás. Bár a dán példa sok lehetőséget nyitott meg a helyi agro-biodiverzitás fokozására, a vidéki gazdaság erősítésére, a műhelymunkán jelenlévő hatóságok oldaláról sok kérdés is felvetődött a tájfajták eredeti tulajdonságainak megőrzéséről, a megfelelő vetőmag-minőségről és a szabályozás hazai megvalósíthatóságáról. Ezeket a felvetéseket a résztvevők a délutáni műhelymunka során részletesen megbeszélhették, új megoldásokat javasolhattak. Az alábbi témák kaptak hangsúlyt:

  • A gazdák információhiánya a magfogásról, annak jogi helyzetéről, a vetőmag-értékesítési jogokról és kötelezettségekről
  • A minőség garantálása – képzés szükségessége és finanszírozás meghatározása a gazdák szakmai felkészültségének fokozására
  • Az EU-s jogszabály nemzeti végrehajtása – hogyan lehet értelmezni a közösségi vetőmag-szabályozást, mi az, amit egyes tagországok másként kezelnek, melyek a jó gyakorlatok
  • Az érintett felek különböző érdekeinek összehangolása (hatóság, nemesítők, vetőmag-forgalmazók, gazdálkodók, fogyasztók, környezet)
  • Hozzáférhetőség a gazdák részére érdekes szaporítóanyagokhoz (génbankok, magán génbankok, tájfajta fenntartók, gazdakörök)
  • Származási hely meghatározása (jó-e az, ha a tájfajta kizárólag a szűken vett begyűjtési térségében tartható fenn, szaporítható)

A résztvevők visszajelzései alapján a rendezvény hasznosnak bizonyult. Képet kaphattunk a régiós országok tapasztalatairól. Elmondható, hogy a képviselt hatóságok többségénél fennáll a tájfajták gazdasági hasznosítását gátló jogszabályi gyakorlat és ennek megváltoztatása eddig nem volt napirenden. A szakmai napon résztvevők most néhány új ötletet, máshol már működő gyakorlatot ismerhettek meg, amely sarkallhat a változtatásra. A DIVERSIFOOD projekt keretében ez a műhelymunka az elkövetkező két évben az EU további 10 országában is megvalósul, abban a reményben, hogy az idejekorán elkezdett közös gondolkodás a projekt végére új megoldásokat, az agro-biodiverzitást segítő jogszabályi környezet kialakítását eredményezheti.

 

Az angol nyelvű előadások letölthetőek innen. 

 

eu_zaszlo_rsz.pngA projekt az Európai Unió H2020 programjának (633571-es számú támogatási megállapodás) támogatásában részesült.