b_200_150_16777215_00_images_stories_leader_rsz_dscf0230.jpgA rendezvényt Papp Orsolya, az ÖMKi munkatársa nyitotta meg a napi találkozó célkitűzéseinek ismertetésével. Kaponyás Ilona szaktanácsadó az öko és integrált gyümölcstermesztés növényvédelmének különbségeit mutatta be előadásában. Hangsúlyozta, hogy az ökológiai és az integrált termesztés valójában több rokonságot mutat, mint amennyi eltérést, és biztatta az integrált termelőket az öko módszerek használatára. Papp Orsolya kertészeti szakreferens az ÖMKi gyümölcstermesztési on-farm kutatási hálózatának bemutatása során beszélt az ökológiai gyümölcstermesztés főbb problémáit feltáró és megoldásukra irányuló kutatások indításáról (pl. indukált rezisztencia növelése, rézhasználat csökkentése, alkalmas fajták megtalálása), melynek eredményeit nemcsak az öko-, hanem az integrált termesztők is hasznosítani tudják. 

Dr. Sárospataki Miklós, a SZIE MKK Állattani Tanszékének docense beszédében ismertette az ökoszisztéma szolgáltatások témakörét, amely nem csak az ökológiának, hanem a fenntartható mezőgazdaságnak is fontos elemévé, fogalmává vált az utóbbi években. Röviden bemutatta a két nagy mezőgazdasági jelentőséggel is rendelkező, szabályozó ökoszisztéma szolgáltatást, a megporzást és a kártevők természetes ellenségeinek tevékenységét, különös tekintettel a vadon élő megporzó fajokra.

Dr. Túróczi György, a SZIE Növényvédelmi Intézet docense előadásában ismertette az almatermésű és csonthéjas gyümölcsültetvények legfőbb kórokozóit és kártevőit, bemutatta az ökológiai védekezési lehetőségeket. Hosszasabban értekezett a talajlakó kórokozókról és a talajuntságról, mely okok általában kevéssé ismertek a termesztők előtt.

Moravszki Gábor szaktanácsadó a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét és fontosságát emelte ki előadásában, amelyhez kapcsolódóan bemutatta az időjárási tényezők mérésére alkalmas készülékeket, a meteorológiai állomásokat és a mérési adatok elemzésén alapuló, növényvédelmi előrejelzést támogató szoftvereket.

A kerthelyiségben elköltött ebéd után a résztvevők átutaztak a közelben lévő ludastói helyszínre, Marján Zoltán gazdálkodó gyümölcsösébe. Zoltán bemutatta a komplex családi biogazdaság tevékenységét az alapítástól napjainkig. Beszélt az együttműködés fontosságáról, ennek keretében szóba került az idén megalapított Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biogazdák Egyesülete, melynek fő célkitűzése a térségi öko gyümölcstermesztők integrálása, a termés közös értékesítése és a közös érdekvédelem. Zoltán felhívta a szatmár-beregi gyümölcstermelő résztvevőket az egyesülethez való csatlakozásra, egyben bátorította a nem öko termelőket az ökológiai termesztésre való átállásra a piaci lehetőségek kihasználása érdekében.

Dr. Imrei Zoltán, az MTA Növényvédelmi Intézet tudományos munkatársa beszélt a kártevő előrejelzés jelentőségéről a gyümölcs kultúrákban, és részletesebben bemutatta a hazai kutatók által fejlesztett Csalomon feromoncsapda-családot. Kiemelte, a csapdák elsősorban a védekezéssel kapcsolatos döntéshozatalban segítenek, és csak egyes csapdatípusok alkalmasak a gyérítésre.

A rendezvény előtt egy hónappal az igényelt feromoncsapdákat kihelyeztük az ültetvénybe. A rendezvény előtti délután a fogásokat tartalmazó csapdákat összegyűjtöttük, és közösen értékeltük a helyszínen. A résztvevők így a fogásokon keresztül tovább ismerkedhettek a kártevő lepke- és bogárfajokkal. Az apró állatokat meg tudták nézni sztereomikroszkópon keresztül is. A mikroszkópban látható képet kivetítettük a mikroszkóp kamerával egy laptopra, így a távolabb álló érdeklődők is láthatták a mikroszkóp alá behelyezett ragacslapot. Lehetőséget biztosítottunk biológiai mikroszkóppal történő vizsgálatra is.

Tarcza Tamás, a Biocont Magyarország Kft. szaktanácsadója az alma és körte parcellák növényvédelmi problémáira (helyszínen talált kártevők és kórokozók tüneteire) mutatott rá az ültetvény bejárása közben. Az oktatást a tünetek mellé kihelyezett nyomtatott ismertetővel tette még szemléletesebbé, mely ismertető tartalmazta a részletes tudnivalókat a kártétellel kapcsolatban. A fák melletti párbeszédekben ismertette a kártétel megelőzésének és orvoslásának lehetőségeit is.

Mátrai Zoltán, az Agrárin Kft. ügyvezetője bemutatta az iMETOSag IMT200 meteorológiai állomás felépítését és működését a gyakorlatban. Az állomást az ültetvénybe a rendezvény előtt két héttel helyeztük ki, hogy a résztvevők számára már be tudjuk mutatni az állomás által a helyszínen gyűjtött adatokat.

Dr. Sárospataki Miklós a rendezvényt megelőzően kihelyezett rovarcsapdákat vetette közös vizsgálat alá: nevezetesen a vadméh búvóhelyet, az ablakcsapdát, és a talajszintbe ásott futóbogár-csapdát. Miklós felhívta a figyelmet a vadon élő beporzó fajok jelentőségére, kímélésük fontosságára. A vadmegporzók a gyümölcsfajok termékenyítésével anyagi hasznot is hoznak a termelőknek.

Az alma és körte ültetvények megtekintése után az érdeklődőket körbevezette Marján Zoltán az ültetvény további részeiben is, ahol a délutáni program kötetlen beszélgetéssel zárult.

A rendezvény során elhangzott előadások:

Kaponyás Ilona: Az öko és az integrált gyümölcstermesztés növényvédelmének különbségei (előadásanyag.pdf) (előadáskivonat.pdf)

Papp Orsolya: Az ÖMKi gyümölcstermesztési on-farm kutatási hálózatának bemutatása (előadásanyag.pdf) (előadáskivonat.pdf)

dr. Sárospataki Miklós: A gyümölcsös ökológiai rendszere: hasznos ellenségek, beporzók, ártalmatlan jelenlévők (előadásanyag.pdf) (előadáskivonat.pdf)

Turóczi György: Almatermésű és csonthéjas gyümölcsültetvények legfőbb kórokozói és kártevői, öko védekezési lehetőségek (előadásanyag.pdf) (előadáskivonat.pdf)

Moravszki Gábor: Növényvédelmi előrejelzési módszerek 1: meteorológiai állomások, döntéstámogató szoftverek (előadásanyag.pdf) (előadáskivonat.pdf)

Marján Zoltán: A Marján családi gazdaság bemutatása (előadáskivonat.pdf)

dr. Imrei Zoltán: Növényvédelmi előrejelzési módszerek 2: feromoncsapdák (előadáskivonat.pdf)