b_200_150_16777215_00_images_stories_rendezveny_szojanap.jpg

2013. szeptember 4-én Tornyiszentmiklóson, a Völgy Major Kft. központjában rendeztük meg az első bioszója szakmai napot. A résztvevők biotermelők, bioszója termelők, mezőgazdasági szaktanácsadók, szójanemesítők és szója vetőmag forgalmazók voltak. A rendezvény elsődleges célja a közvetlen ismeretátadás, a tapasztalatcsere és a bio-szója vertikum összefogásának erősítése volt.

A délelőtti program a rendezvénynek otthont adó Völgy Major Kft. illetve Organic Food Kft. bemutatásával kezdődött, ahol a szójatermesztés mellett elsősorban ökológiai állattartással és bio tojástermeléssel foglalkoznak. A cégek tevékenységét Alfred Reinhard ügyvezető és Gergye Tamás üzemvezető mutatta be.

 

Klaus-Peter Wilbois, a FiBL frankfurti intézetének munkatársa a FiBL németországi szójakutatási programját ismertette meg a résztvevőkkel. Tanulságos volt arról hallani, hogy a szójatermesztés hőösszeg-igénye szempontjából sokkal kedvezőtlenebb adottságokkal bíró területeken hogyan próbálnak meg nemesítéssel, kisparcellás és on-farm termesztéstechnológiai kísérletek beállításával szakmai segítséget adni a biogazdáknak. A munka során fajtatesztelést, technológiai változatok és baktériumos kezelési variánsok vizsgálatát, gyomelnyomó képesség mérést, valamint a termőtájak agroökológiai jellemzőinek vizsgálatát egyaránt elvégzik a kutatók.

Allacherné Szépkuthy Katalin, a Hungária Öko Garancia Kft. munkatársa a pillangós növények jelentősége kapcsán kitért a talajok széntartalmának fontosságára és annak változásaira is. Felvázolta azt a nélkülözhetetlen egyensúlyt, amelyet a talaj-növény-környezet közötti kölcsönhatássor alakít ki, és amely markánsan befolyásolható az alkalmazott növényfajokkal, azok vetésforgóban betöltött helyével, a talajműveléssel és a tápanyagellátással. Előadásában ismertette a biotermesztésben alkalmazott fontosabb pillangós növényfajok jelentőségét, részarányát és perspektíváit.b_200_150_16777215_00_images_stories_rendezveny_2013-09-04_14-49-13.jpg

Ezután Borbélyné Dr. Hunyadi Éva ismertette az ÖMKi szója on-farm kutatásainak aktualitásait, kitérve a szójatermesztési ágazat sajátságos helyzetére és annak európai, illetve magyarországi vonatkozásaira. Előadásában rámutatott arra, hogy a világ szójatermesztéséből Európa mindössze 3 százalékkal részesedik. Állattenyésztési ágazatai közül a sertés és a baromfi az import fehérjetakarmányoknak, különösen a szójának a legnagyobb arányú felhasználója. A hazai állattenyésztés alapja a biztonságos fehérjebázis, ami a jelenleg módszerrel – mintegy évi 600 000 tonna szójadara import – nem fenntartható. Különösen érvényes ez a bio állattartásra, hiszen ennek az ágazatnak az alapja az ökológiai gazdaságokban megtermelt abrak- és tömegtakarmány. A hazai szója-termőterület az elmúlt években növekedett (2012-ben 36 000 ha), ugyanakkor a bio-szója területe 2012-ben sem érte el az 500 hektárt. A termésátlagok 1,6-2,3 t/ha között ingadoznak, ami bizonytalanná teszi a jövedelmezőségét, és elmarad például a németországi átlagtól. Éppen ezért a termőterület növelése mellett a termésstabilitás javítása is elengedhetetlen. Az ÖMKi az ország különböző ökológiai adottságú termőtájain állította be bio szójatermesztési kísérleteit, helyi gazdálkodókkal és vetőmag forgalmazó cégekkel együttműködve, eddigi on-farm kísérleti projektjeit kiszélesítve. Az első év eredményei reményeink szerint hasznos tapasztalatokat nyújthatnak a szójatermesztésre nyitott hazai biogazdálkodók számára.

A szójatermesztés aktualitásai kapcsán Mándi Lajosné, a Lajtamag Kft. kutatója ismertette a nemrégiben megalakult Duna Szója Szövetség és ehhez kapcsolódóan a Magyar Szója Nonprofit Kft. céljait és betöltendő szerepét a GMO-mentes szójaellátásban, hazánkban és külföldön egyaránt.

Ezt követően Gergye Tamás osztotta meg többéves szójatermesztési tapasztalatait, különösen a gyomirtás terén, ami a bioszója termesztés szempontjából az egyik legkritikusabb elemnek tekinthető. Beszámolt azokról a technikai lehetőségekről, ami a biogazdák rendelkezésére állhat, és válaszolt a gyakorlati problémák témakörében felmerült kérdésekre.

Az ebédszünet után a szántóföldi szemlével folytatódott a szakmai nap. Gergye Tamás beszélt az alkalmazott agrotechnikáról, az évjárat sajátosságairól és a fajtaválasztás szempontjairól.  Szó volt arról is, hogy minden éréscsoportnak megvan a maga jelentősége, nem csak a termőtájak eltérő adottságai miatt, hanem például vetésváltási szempontok, illetve a termés időzítése miatt is.

A szója on-farm program következő lépése az idei eredmények feldolgozása lesz, melyek publikálása jövő év elejére várható.

 

Borbélyné Dr. Hunyadi Éva előadása

Gergye Tamás előadása

Klaus-Peter Wilbois előadása német nyelven