Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén második alkalommal is megszervezte a BioFach Kongresszus Közép- és Kelet-Európai szekcióját, ahol a meghívott előadók áttekintették a térség ökológiai gazdálkodási szektorának legújabb fejleményeit.
Az előadók a szlovén Fenntartható Fejlődés Intézetétől, a cseh Bioinstitut Olomouctől, a FiBL ukrán ökológiai piacfejlesztési projektcsapatától, az Albán Marketingszövetségtől, az ÖMKi-től, a lengyel Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a romániai Ecoinspect ellenőrző szervezettől és a kelet-európai országokat tömörítő EkoConnect egyesülettől érkeztek. Az eseményt a svájci FiBL igazgatója, Prof. Dr. Urs Niggli moderálta.

Az elmúlt év hazai fejleményeiről Tarnai Mária számolt be. A fő mutatókon kívül (mintegy 1600 biogazda gazdálkodik 125 ezer ha-on, a termény jelentős része alacsony feldolgozottságú termékként exportra kerül, a végső hazai fogyasztás túlnyomó része feldolgozott import áru) a résztvevők hallhattak az új vidékfejlesztési stratégiáról, az öko minősítést szabályozó rendelet jelenleg készülő módosításáról, a harmadik körös Fiatal Gazda Program kapcsán megugró biogazda-létszám kérdéseiről. Továbbá olyan, az ágazat hazai fejlődését meghatározó eseményekről, mint a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének stratégiai partnersége a Vidékfejlesztési Minisztériummal, az ÖMKi Szakmai Szaktanácsadó Központként való akkreditációja és a bio termelői csoport és termelői-fogyasztói közösségek (CSA) létrejöttét segítő programja.

Szlovéniában tavaly az előző évhez képest 9%-kal nőtt a biogazdálkodás területe, ennek túlnyomó része legelő. Az értékesítés 80%-a közvetlenül történik, a gazdaságokban, vagy termelői piacokon. A biotermékek piaca évente mintegy 10%-kal bővül.

Csehországban színesedik az exportált biotermékek palettája, a kivitel és a behozatal körülbelül egyenlő súlyú. Nagy kereskedelmi láncok értékesítik a biotermékek nagy részét, a közvetlen kereskedelem is egyre népszerűbb.

Ukrajnában még nem indult el az ország saját bio minősítési rendszerének kidolgozása, így a 155 termelő az EU bio rendelete szerint dolgozik. A minősített terület 270 ezer ha, emellett 300 ezer ha-on végeznek gyűjtést, ezzel Ukrajna a 8. legnagyobb bio területet mondhatja magáénak. Főleg az EU-ba exportálnak, elsősorban gabonát és vadon gyűjtött termékeket. A belföldi értékesítés főleg szupermarketekben illetve egészségboltokban zajlik.

A román mezőgazdaságot elsősorban kisgazdaságok alkotják, 4 millió gazdálkodójuk átlagosan családonként 2,2 ha-on végez termelést, kétharmaduk önellátó. A 26 ezer biogazda elsődleges piaca az EU, ahova főleg nyerstermékeket értékesítenek. A bioterületet 450 ezer ha-ra becsülik, amihez mintegy 520 ezer ha adódik, ahol vadon gyűjtött termékeket szednek.

Számos hasonlóság feltűnik a környező országok bio ágazatainak áttekintésekor. Úgy tűnik, az alacsony feldolgozottsági fokú, kis hozzáadott értékű áru kivitelének nagy aránya sok helyen foglalkoztatja a szereplőket (pl. Ukrajna, Románia, Magyarország, Csehország). A kapcsolódó adminisztratív terhek is több helyen túlzottnak tűnnek, valamint a szektor önszerveződése és az értékesítés infrastruktúrája is fejlesztésre szorul.

 


A szekció előadásainak kivonata letölthető itt.

Az elhangzott előadások diái letölthetők (angol nyelven):

 

A további előadások anyaga az előadók jóváhagyásának beérkezésével kerülnek fel.