Vegyszermentes védelem: lemosó permetezés, talajápolás, gyümölcstárolás
2020. évi 25. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
Lassan befejeződik a növényvédelmi szezon. Aki úgy dönt, hogy elvégzi a lombhulláskori lemosó permetezést a gyümölcsfáinál (ld. 24. felhívás) vagy a közvetlenül szüret utáni lomblemosást a szőlőnél (ld. 23. felhívás), az még egyszer felveszi a permetezőgépet, de garantálhatjuk, nem hiábavalóan. Sajnos a gombák és a baktériumok nem csak a kertben, de a tárolókban is tarolhatnak. Mohácsy Mátyás a Gyümölcstermesztés a házi és háztáji kertekben című könyvében (1959-ben adták ki, az ára: 13,- Ft volt) a raktározott gyümölcs 14 naponkénti átnézését javasolta. Az almafajták közül a legjobban tárolhatónak a London pepint, a Nemes sóvárit, a Sárga szépvirágút, a Parker pepint, a Batult, a Kanadai renettet, a Cox narancsot és a Téli arany parment tartotta. Egy-két kertben még találkoztam is ezek közül néhánnyal, vastag, viaszos bőrű gyümölcseikkel. Legtöbbjüknek már csak a neveikben gyönyörködhetünk. Manapság érzékenyebb fajtákat láthatunk a házikertekben és az időjárás is jobban gyötri a fáinkat. Sűrűbb átválogatást kívánnak a gyümölcseink is.
Jelentősen javíthatunk a tárolhatóságon, ha megfelelő érettségben és megfelelő körülmények között tároljuk az gyümölcsöket. A professzionális termelők egyrészt hűtik a termést, másrészt szabályozzák a hűtőtároló légterét. Egyes megoldásokat házikerti léptékben is alkalmazhatunk. Egyrészt a tárolásra szánt almát, körtét nem teljes érettségben szedjük, hanem kissé féléretten. Ezzel kapcsolatban a NÉBIH honlapján nagyon részletes útmutatót találhatnak. Gondosan szét kell válogatni a félérett gyümölcs esetén is a teljesen egészséges és a láthatóan vagy gyaníthatóan rovar-lakta gyümölcsöket. Hosszabb tárolásra csak a teljesen egészséges alma, körte alkalmas. Ha van a pincében felszabadítható hűtőszekrény, a teljesen egészséges gyümölcsöket papírdobozokba helyezve akár február vagy március végéig meg lehet őrizni. A hőfokot vegyük alacsonyra, de ne fagyjon le a hűtő! Rendszeresen szedjük ki a doboz átlagánál gyorsabban utóérő gyümölcsöket. Tudnunk kell, hogy az érőfélben lévő gyümölcs etilént termel, minél érettebb, annál többet. Az etilén gyorsítja a többi gyümölcs érését is, ez egy öngerjesztő folyamat, sajnos, ha megkésünk az érett termés kivételével, a többi is robbanás-szerűen megérik. A rovar-lakta gyümölcsök is gyorsabban érnek, ezért kell ezeket kiválogatni, és külön tárolni. Tudjuk, hogy az ilyen gyümölcs a kereskedelmi szabványoknak nem felel meg, de aszalvány, befőtt, reszelt alma készülhet a gyümölcs egészséges részéből.
A viharoktól kicsavart, kidőlő fák majd minden évben emberi áldozatokat is követelnek. Nem látunk a fatörzsek belsejébe. Rossz előjel, ha a kérgen megjelennek a taplógombák! Lehetséges, hogy ekkor már felélték a fa belsejét és az korhadttá, revessé puhult. Az odúkat sem látjuk kívülről. A Magyar Faápolók Egyesülténél tájékozódhatnak a fakopp módszerről, mellyel fel lehet térképezni a fák belsejét. Önök pedig dönthetnek az alátámasztásról, az odúkezelésről vagy akár a kivágásról.
.jpg)
A gyümölcsöket és a szőlőt tekintve, növényvédelmi szempontból nem volt rossz az év. Sőt, néhányan permetezés nélkül is szépen szüreteltek. Szerencséjük volt! Egyik gomba sem fertőzött járványszerűen, de ahol megjelent a betegség, már most sokat tehetünk a következő év sikeressége érdekében. Azzal, ha a fertőzött leveleket összegyűjtjük és mélyen a talajba forgatjuk vagy magas hőmérsékleten oxigén jelenlétében (gyakran átforgatva) komposztáljuk, megsemmisíthetjük, illetve inaktívvá tehetjük a kórokozókat és értékes tápanyagot is állíthatunk elő. Ebben a témában tovább tájékozódhatnak a helyes komposztálást részletesen taglaló Best4Soil projekt honlapján vagy ebből a komposztálási segédletből. A gyümölcsmolyok, az atkák, a levéltetvek is megjelentek, de permetezéssel ökológiai módszerekkel is megoldhattuk a gondot. Bár az is igaz, hogy nehezen bírtunk a dióburok fúróléggyel, a poloskákkal, a liszteskékkel és a csigákkal.
A zöldségágyásokkal viszont egyre nehezebben boldogulunk. Sokan már a szabadföldi zöldségtermelés végét jósolják, a nagy gazdaságokban is. A szélsőséges időjárás növényeket sanyargató hatását alig tudjuk kivédeni. Az idei aszályos tavaszon is kókadtak és fáztak a zöldségeink, majd a nap káros sugaraitól perzselődtek, a hirtelen változó hőmérséklet és csapadék pedig a tápanyag felvételét nehezítette a legtöbbjüknél. Erre vezethető vissza a paradicsom fekete csúcsrothadása, zöld és sárgatalpúsága, a bogyók üregessége, repedése stb.
Halljuk, a konvencionális termelők panaszkodását, például egy 15 hektáron karfiolt és kelkáposztát termelő kertész szerint „egy évtizeddel ezelőtt tíz rovarölő szerből választhattak a termelők, ma mindössze háromból”. Ő sem bír a liszteskével, pedig I. kategóriás, nem ökológiai szereket is bevethet. Az EU célkitűzése szerint 2030-ra felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek felhasználását. Tudjuk tehát, hogy változtatni kell növényvédelemmel kapcsolatos gondolkodáson. Segítjük, sürgetjük és támogatjuk a termelőket, hogy változtassanak a termesztéstechnológiájukon, a megelőző intézkedések, úgymint az élőhelyteremtés, a vetésváltás következetes betartása, a növénytársítások, a mechanikai védelem, például a fátyolfólia, a ragacsos lapok használata, a biológiai védekezési módszerek, így például a szabadföldön is használható petefürkészek, vagy éppen a biológiai növényvédőszerek használata lehetővé teszi még a növényvédelmi szempontból érzékeny káposztafélék ökológiai termelését is.
Hogyan tovább? A fentieken kívül milyen további lehetőségeink maradtak? Meg kell erősíteni a növényeinket, hogy jobban állják a kedvezőtlen környezeti hatásokat és a károsítók támadását is! Megtehetjük ezt a pontosan adagolt trágyázással és öntözéssel, a már többször említett növénykondicionálókkal, biostimulátorokkal és mindenekelőtt a termőtalajok védelmével és ápolásával. Egyre fontosabb szempont a talaj életközösségének, termékenységének a fenntartása. A gyakorlatban ezzel összhangban terjed az okszerű talajművelés, a folyamatos talajtakarás stb. Ami viszont kikerülhetetlen: a fogyatkozó számú kémiai növényvédő szerek helyett meg kell tanulnunk a biológiai készítmények használatát.
Nem könnyű a feladat, de csábító lehet a cél. Egészséges talajról, egészséges terményt szüretelni, kémiai anyagok használata nélkül. Tanulást, felkészülést kíván! Zsigó György kertészeti növényvédelmi felhívásait ezért is készítettük el idén „biós” változatban. Ajánljuk továbbá figyelmükbe ingyenesen letölthető termesztéstechnológiai kiadványaikat valamint a YouTube csatornánkon elérhető gyakorlati videóinkat, melyekből további hasznos információkat meríthetnek.
Jó olvasást, jó böngészést kívánunk! Remélem, találkozunk jövőre is!
Zsigó György és az ÖMKi Csapata
Budapest, 2020. október 13.
