Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Védekezés a szántóföldi kultúrák fiatalkori kártevői ellen

2021. évi 5. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Az „áprilisi tél” elmúltával a gyorsan melegedő időjárás hatására a különböző szántóföldi kultúrák vetése folytatódik és megkezdődik az elvetett magok kelése is. Egyáltalán nem könnyű időszak ez a gazdálkodók számára. A kelésben levő, fiatal növények meglehetősen igényesek. Szükségük van a nekik megfelelő hőmérsékletre, valamint kellő mennyiségű vízre is, hogy minél gyorsabban túljuthassanak a számukra meglehetősen veszélyes csíranövény időszakon. Ebben az időszakban a fiatal növénynek gőzerővel kell fejleszteni vegetatív szerveit. Ugyanakkor ebben az időszakban bármilyen kár éri is, az a kis mérete miatt sokkal nagyobb mértékben képes visszavetni a növekedését, fejlődését, mint ha később, már jóval fejlettebb korában érte volna. 

Fiatalkori károsítók hosszú sora 

A fiatal, kelő félben levő növényekre nagyon sok olyan rágó szájszervű kártevő feni a fogát, azaz a rágóit, amelyek akár a teljes állomány elpusztítására is képesek. A károsítók egyik veszedelmes csoportját a különböző ormányos bogarak alkotják. Kártételük sokszor csak akkor látszik, amikor már elméletileg ki kellett volna kelnie az elvetett növénynek, de semmit sem látunk a felszínen. Gondos szemlézés esetén azért szembe tűnik, hogy voltak ott csíranövények, csak valamilyen kártevő a föld színéig lerágta őket. Esetenként a kártevőkkel is találkozhatunk, bár szinte mindegyiküknek eléggé jó rejtő színe is van, így meglátni sem olyan könnyű őket.  

A legalattomosabb pusztításra a nálunk szerencsére eléggé ritka, kétéves fejlődésű fekete barkó (Psalidium maxillosum) képes. Ez a fekete színű, nagytestű ormányos bogár eleve fénykerülő, így nappal a rögök között tanyázik, de akkor is táplálkozik. Sokszor már a talaj szintje alatt elpusztítja a kelésben levő növényeket. Ha megtaláljuk, óvatosan fogjuk meg, mert harap! (Korábbi magyar neve: Harapós bogár!). A hasonló méretű, szintén szélsőségesen polifág hegyesfarú barkó (Tanymecus palliatus) és közeli rokona, a kukoricát kedvelő kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) már fényes nappal is szívesen károsítanak. Különösen igaz ez a meleg kedvelő kukoricabarkóra. Szintén polifágok a különböző Cleonus fajok, így a lisztes répabarkó (Cleonus punctiventris), valamint rokon fajai, mint pl. az ország középső régióiban eléggé gyakori tigrisbarkó (Cleonus tigrinus). A répa és a Chenopodiaceae családba tartozó gyomok mellett szinte minden kétszikű növényen szívesen táplálkoznak. 

Barkó kártétel kukorica csíranövényen
Barkó kártétel kukorica csíranövényen

Kopuláló barkók a kukorica vetésben
Kopuláló barkók a kukorica vetésben

Ezek a nagytestű ormányosok már kis egyedszám esetén is képesek akár egész táblarészeken maradéktalanul megsemmisíteni a veteményt. Ugyanakkor nem csak ilyen nagy bogarak okozhatnak problémát. A borsót fiatal korban sokszor támadják meg apró, jól repülő, hosszanti sávos, barázdás mintázatú ormányos bogarak, a csipkéző barkók. Ezek a kb. fél cm nagyságú kis kártevők csak apró félkör alakú foltokat rágnak ki a borsó levelének széléből, de ha sokan vannak, és/vagy a borsó lassan tud csak növekedni, akkor akár teljes lombveszteséget is okozhatnak. Esetükben nem a kártevő mérete, hanem nagy száma okozza a nagyobb problémát. Még szerencse, hogy ezek a károsítók (Sitona fajok) oligofágok, azaz csak pillangós virágú növényeken táplálkoznak. 

Csipkéző barkó kártétel az alsó leveleken
Csipkéző barkó kártétel az alsó leveleken

Az ennél kisebb méretű károsítók is veszélyesek lehetnek! A tavasszal vetett keresztes virágú kultúrákra (tavaszi repce, mustár, káposztafélék, retek stb.) a keresztesvirágúak földibolhái, vagy más néven a káposztabolhák jelentenek nagy veszélyt. Ezek az apró, 1-2 mm-es, fémes fekete, vagy hosszában csíkos hátú, melegben jól repülő bogarak szintén képesek egész táblarészeken megsemmisíteni a növényzetet. Nevüket arról kapták, hogy megzavarva őket képesek hatalmasakat ugrani. Évente három nemzedékük van és rendszerint a legutolsó, őszi a legnépesebb. Viszont olyan helyeken, ahol nagy tömegben teleltek át, a tavasz folyamán a hatalmas mennyiségű éhes imágó nagy veszélyt jelenthet a közelben levő keresztesvirágú kultúrák fiatal állományaira. 

Káposztabolhák pusztítása fiatal repce állományban
Káposztabolhák pusztítása fiatal repce állományban

A borsó esetében az ormányosok, csipkéző barkók mellett még a sokszor nagyon korán megjelenő zöldborsó levéltetűre (Acyrtosiphon pisum) is figyelni kell. Ez a faj nem képez kolóniákat és tavasszal már az első nemzedékben képez szárnyas alakokat, amelyek már 5-7 cm-es korban is betelepülhetnek a borsóba. Mivel sohasem jelenik meg nagy tömegben, ráadásul jó a rejtőszíne, így nehéz észrevenni. Szívogatása nyomán viszont a bimbók, virágok, fiatal hüvelyek elrúgása következik be, amellyel tetemes termésveszteséget okozhat.  

A zöld borsó levéltetű hamar betelepül a borsó állományokba
A zöld borsó levéltetű hamar betelepül a borsó állományokba

Védekezési lehetőségek 

A fiatalkori rágó kártevők (barkók, csipkéző bogarak, földibolhák) ellen még konvencionális termesztési környezetben is igen nehéz a kémiai védekezés és csak nagyon durva, emberre és a környezetre rendkívül veszélyes készítmények használata lehet eredményes. Ilyen készítményeknek biotermesztés során semmi keresni valójuk sincs, még a megvédendő tábla közelében sem! 

Akár kevés, de nagytestű és nagy étvágyú, akár apró, de igen sok, szintén jó étvággyal megáldott károsító veszélyeztetné is a növényeket, mindenképpen előnyös, ha a veszélyben levő növények minél gyorsabban túljutnak a számukra veszélyes csíranövény fázison. Azaz „kinőnek a kártevő foga alól”. Ez aszályos tavasz esetén egy jó kelesztő öntözéssel is megoldható. Nyilván lesz valamekkora kár így is, de nagyságrenddel kisebb, mint ha a növekedésben megállt növényzet szenvedné el a kártevők táplálkozását. 

Érdemes figyelni a „káros szomszédság” elkerülésére is. Gondozatlan repce tarlók, árvakelések, előző évi káposztafélék tarlóinak környezetében alapos okkal számíthatunk a keresztesvirágúak földibolháinak erős tavaszi kártételére. Ezért ilyen helyre ne nagyon tegyünk keresztesvirágú állományokat. Szintén kerülendő a tavaszi lucerna telepítés és a borsó vetés az előző évben megszüntetett évelő pillangósok közvetlen szomszédságában. Itt az évelő pillangósokban felszaporodott hamvas vincellérbogár (Otiorhynchus ligusticivárható támadása teszi kockázatossá szinte bármilyen pillangós tavaszi vetését. Mivel ezek a bogarak nem tudnak repülni, gyalogosan közelítik meg a friss vetéseket. Károsításuk éppen ezért mindig frontvonalban történik az évelő pillangós tábla irányából.  

Ilyen esetekben azért segíthetjük a táblák környezetében élő hasznos predátorokat, élükön a különböző, szántóföldön gyakori madarakkal úgy, hogy a megvédendő tábla szélén nem túl mély, de nagyon meredek oldalú árkot húzunk. Ez hatékonyan lelassítja a bevándorlást és a barázda alján onnan kijutni igyekvő bogarak nem tudnak elbújni a rájuk vadászó fogoly, fácán, pacsirta, vagy akár a zsákmányát a bokrok tüskéire feltűző gébicsek elől. Egy jól működő, nagyjából egyensúlyban levő, predátor szervezetekben gazdag környezetű agrár ökoszisztémában egy olyan gyorsan megjelenő, lassan mozgó, relatíve nagy darab állati fehérje forrás, mint a vincellér bogarak tömkelege hamar a jelen levő ragadozók étlapján végzi. 

Kémiai védekezésre a tavasszal támadó fiatalkori károsítók ellen bio termesztésben gyakorlatilag nincs vagy alig van lehetőség. A borsót veszélyeztető zöld borsó levéltetű esetében a védekezés sikere mindenképpen a helyes időzítésen múlik. Fontos, hogy időben észrevegyük a kártevő jelenlétét. Ezt a szinte magányos életmód és a kiváló rejtő szín miatt legjobban a tetveknek egy fehér lapra, tányérra stb. lerázásával tehetjük meg.  

Zöld borsó levéltetvek a kopogtatás után egy műanyag tányérban
Zöld borsó levéltetvek a kopogtatás után egy műanyag tányérban

A legelső szárnyatlan egyedek (jó esetben még lárvák) észlelése esetén célszerű védekezni. Erre a célra bio termesztésben is látszólag sok készítmény használható fel. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis zöldborsó levéltetű, barkó és ormányos ellen nincs konkrét, bioban engedélyezett készítmény. A kérdés megoldható, ha az egyébként kórokozók elleni rezes vagy kénes kezeléseket olajat is tartalmazó (pl. VEGASOL R) vagy hozzáadott olajtartalmú adjuvánssal (WETCIT) végezzük. levéltetvek esetében az egyes kártevők könnyedén elpusztíthatóak, veszélyességük a hatalmas egyedszámban és a gyors szaporodásban rejlik.

Borítókép: Káposztabolha imágók a repce levelén
Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el. 

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. szeptember 3.

Növényvédelem
A repce őszi károsítói

2021. évi 17. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2022. március 9.

Növényvédelem
Szántóföldi kártevők természetes ellenségei

2022. évi 1. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2021. május 26.

Növényvédelem
Időszerű a levéltetvek elleni védekezés a szántóföldi kultúrákban

2021. évi 7. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Szántóföldi kutatások az ökológiai gazdálkodásban - 2015

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A kalászos gabonák szántóföldi fajtatesztelése 2013-ban kezdődött. Az ÖMKi kutatásai jellemzően „on-farm” típusúak, azaz üzemi kísérleteken alapulnak, ezért a kutatási témák kialakításának, a kísérletek megválasztásának egyik fontos szempontja az egyszerű kivitelezhetőség. 

Részletek

Könyvek
Magtermesztők Kézikönyve

A kis kiszerelésű ÖMKi ’Élő Sorköz’ vetőmagkeverék és a ’Magtermesztők kézikönyve’ átmenetileg nem rendelhető, külön megkeresés esetén sem (a teljesítést végző partner váltása miatt). Az átállást követően (várhatóan április első felében), ismét elérhetőek lesznek e termékeink webshopunkban. Addig megértő, szíves türelmét kérjük és köszönjük!
A nagy kiszerelésű magkeverék, s más nyomtatott kiadványaink elérhetőségét a folyamat nem befolyásolja, azok továbbra is rendelhetők.

Részletek

Kiadvány
Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

A csonthéjasok eredményes ökotermesztésének egyik sarkalatos pontja a nagyszámú kórokozó és kártevő elleni hatékony védekezés. A megelőző (preventív) eljárások – mint például az ellenálló fajták, jégvédő háló vagy az esővédő fólia alkalmazása – mellett ma már rendelkezésre állnak hatékony közvetlen (direkt) védekezési módszerek is. Ez az információs kiadvány bemutatja a főbb kórokozókat és kártevőket, és ismerteti a lehetséges preventív és direkt védekezési eljárásokat.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Az ár a szállítási díjat tartalmazza. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen