Tanácskozás Debrecenben az ökológiai gazdálkodásról

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézete, az Ökológiai Gazdálkodási Tudásközpont, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület 2023. május 24-én szervezett tanácskozást és szántóföldi bemutatót „Ökológiai gazdálkodás szempontjai napjainkban” címmel a Kelet-Magyarországi ökológiai gazdálkodási rendezvénysorozat keretén belül. A rendezvény helyszíne a  DE AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepe volt.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az ökogazdálkodók is nehéz helyzetbe kerültek az ukrán gabona által okozott piaci zavarok miatt, és tavaly más termények mellett például a tönkölybúza ára zuhant jelentősen.

Az ökogazdálkodás eredményessége érdekében az ökológiai körülmények közötti intenzív gazdálkodás lenne a jövő, ezzel szemben a jelenlegi EU tendenciák az ökogazdálkodás egyfajta skanzenizálása felé haladnak. A technika fejlettsége lehetővé teszi például az egyik legkritikusabb agrotechnikai elem, a gyomszabályozás nagyüzemi méretekben való megvalósítását is. Mindemellett az egyetem a hagyományos kutatásait kibővítve az ökológiai gazdálkodással szélesítheti nemzetközi kapcsolatait, hozzájárulva az ágazat fejlődéséhez szükséges tudásbázis növeléséhez. Ezt a víziót Prof. Dr. Harsányi Endre rektorhelyettes is megerősítette, kifejezve az egyetem a téma iránti elkötelezettségét, amit az is jelez, hogy 2024-ben ökológiai gazdálkodás BSC képzés indítását tervezik.

Az ökológiai gazdálkodás térnyerését akadályozó tényezőkről beszélt Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft ügyvezetője. Kifejtette, hogy az elmúlt 3 év legdinamikusabb növekedését mutatta Magyarország az EU-n belül, 1100 új belepő jelent meg az ökoágazatban, de piaci bizonytalanság továbbra is jellemző. Az ökotermékeknek még ma is körülbelül a 90 %-a export, holott a közétkeztetés is jelentős felvevőpiac lehetne.

Az EU szabályozás bizonytalanságai sem kedvezőek, kevés a bio szaporítóanyag, és a hazai felhasználás messze elmarad a skandináv országokban jellemző, csaknem 90 %-os használati aránytól. Kedvező folyamatnak tekinthető, hogy elindult a hazai öko-nemesítés.

Az inputok használatát is szélesíteni kellene, ennek egyik eszköze lehet a felhasználható anyagok kis kultúrás engedélyeztetésének elősegítése. Az állatsűrűség alacsony, ami annak tükrében is nagy hátrány, hogy a tervezett EU rendelkezések el akarják törölni az extenzív gazdálkodásból származó  trágyahasználatot. Egyes hazai szabályozások, például a gyomosodás nem megfelelő adminisztratív kezelése a MÁK részéről, a szaktanácsadás elégtelensége, a támogatások alacsony szintje például a precíziós gyomirtás eszközökre szintén nehézségeket jelentenek a gazdálkodóknak.   

A rendezvényen „12 éve az ökológiai gazdálkodás szolgálatában” címmel mutatta be az ÖMKi tevékenységét Borbélyné Dr. Hunyadi Éva szántóföldi csoportvezető, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Szót ejtett az ÖMKi szántóföldi és kertészeti kutatásairól, és a szakpolitikai, szaktanácsadási területen végzett tevékenységeiről is. Külön kiemelte a biológiai alapok fejlesztését, az ÖMKi által szervezett, hét helyszínen, már harmadik éve folyó kisparcellás búza fajtateszteket, ami úttörő kezdeményezés volt a hazai ökotermesztési ágazatban. A kisparcellás, csaknem huszonöt őszi búza és pelyvás gabona fajtatesztek eddigi eredmények is igazolták, hogy az ökotermesztésben is érdemes termőhelyhez, felhasználási célhoz igazitani a fajtaválasztást.

Az ökológiai gazdálkodásban alkalmazott zöldtrágyázás szempontjairól beszélt Dr. Zsombik László tudományos főmunkatárs, aki kifejtette a  regeneratív gazdálkodás klíma- és talajvédelemben betöltött szerepét, és beszélt a mezőgazdasági inputok hozzájárulásáról a szén lábnyom mértékéhez. Felhívta a figyelmet a biomassza széndioxid-megkötésben játszott szerepére, és arra, hogy egy zöldtrágyázott terület 30-40%-kal nagyobb mennyiséget köt meg a gabonafélékhez képest, ráadásul lényegesen rövidebb időszak alatt. Kifejtette, hogy a zöldtrágya talajba dolgozásának megfelelő minősége csökkenti a víz konkurenciát. A talajtakarás, a nehezen oldódó tápelemek feltárása, az egyes gyomnövényekre ható allelopátia, a nitrátkimosdódás csökkentése, a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a növényi diverzitás fokozása, mind a zöldtrágyázás mellett szólnak.

„A gyomszabályozás lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban” címmel tartott előadást Dr. Vad Attila, a DE AKIT DTTI tudományos főmunkatársa. Elmondta, hogy a gyomszabályozás a legkritikusabb elem az ökológiai területeken, de a konvencionális gazdálkodásban is kombináltan kell használni a herbicidek mellett. A védekezés hatékonyságát meghatározza, hogy milyen gyomnövény életforma rendszerek vannak jelen a területen, és mikor jelennek meg az egyes fajok.

Bemutatta annak a 2019-ben elkezdett kísérletnek az eredményeit, ahol különböző sorközművelő eszközök hatékonyságát vizsgálták a mechanikai gyomszabályozásban. Különösen jó hatékonyságot lehetett elérni azokkal az eszközökkel, amelyek a sorokban el tudják érni a gyomokat – sor és tőköz kultivátor – , illetve a pontos kameravezérlésnek köszönhetően a lehető legközelebb tudnak haladni a sorokhoz.

Bányai Tibor elnök, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnöke „AÖP gyakorlatok az ökogazdálkodásban” címmel tartott hasznos gyakorlati tapasztalatokat is bemutató előadást, ami a támogatások feltételeinek változásába adott betekintést. A korábbi zöldítés elemei beépülnek a terület alapú támogatás rendszerébe, de további elemek ezen felül is vállalhatók. Beszélt az igénylési és beadási határidőkről, a gyepterületek művelési rendszeréről, adminisztratív kötelezettségeiről.

Ezután a résztvevők megtekinthették a gyomszabályozás gépeit, valamint részletes bemutatást hallhattak azok üzemeléséről, alkalmazhatóságáról és hatékonyságáról.