Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Támadni fog a fuzáriózis 

2021. évi 8. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

A hazai kalászos gabona termesztés egyik legnagyobb, növénykórtani eredetű kockázati tényezője a termés fuzáriumos megfertőződése és ennek következtében mikotoxinokkal történő szennyeződése. Sajnálatos módon hazánkban a kalászfuzáriózis kialakulásához több szempontból is előnyösek a környezeti feltételek. A Fusarium fajok fellépésére így igen jó eséllyel minden évben számítani kell. Ez mind a konvencionális, mind pedig a biotermesztés feltételrendszerében gazdálkodók esetében igaz. 

Mi kell a fertőzéshez? 

A fuzáriózis kialakulásához, mint bármely más kórokozó sikeres fertőzésének megtörténtéhez alapvetően három tényező együttes megléte szükséges. Bármelyik hiányzik, a kórokozó nem tud hatékonyan fertőzni és a kultúrnövény megmenekül a fertőzéstől.  

Ahhoz, hogy egyáltalán létrejöhessen valamilyen mértékű fertőzés, ahhoz mindenképpen jelen kell lennie a kórokozónak, mégpedig fertőzésre képes állapotban. A hazai gabona termesztés rákfenéje már évtizedek óta, hogy minden évben jelentős, százezer hektáros nagyságrendben vetik a gazdák a kalászos állományokat más kalászosok vagy kukorica után, a rossz, kukorica és kalászos gabonák által dominált vetésszerkezet miatt. Ezt csak súlyosbítja az a tény, hogy a kukorica és kalászos tarlók ápolása, a növényi maradványok talajba juttatása, a szerves anyag lebomlásának mikrobiális segítése tekintetében még rettenetesen nagy a lemaradás a hazai agráriumban. 

Mivel évről évre több százezer hektárnyi előző évi, Fusarium fajokkal fertőzött növényi maradvány éri meg a kalászosok kikalászolását, virágzását, így gyakorlatilag Magyarország teljes légtere a fertőzés számára leginkább fogékony időszakban tele van a kalászosokat megfertőzni képes Fusarium fajok aszkospóráival és konídiumaival. Fertőző anyag szempontjából e kórokozók tekintetében minden év májusában bőségesen elegendő a levegőben levő fertőző anyag mennyisége egy masszív fertőzés kialakulásához! Nyilvánvalóan közvetlenül a fertőző forrás területén levő állományok nagyobb veszélyben vannak, de a fertőző anyag mennyisége területtől, elhelyezkedéstől függetlenül mindenütt képes lehet akár durva mértékű fertőzések kialakítására is. 

Fuzárium fertőzés miatt szakaszosan elhaló toklászok

A sikeres fertőzéshez szükséges, hogy a kultúrnövény is megfelelően fogékony állapotban legyen. E tekintetben sajnos rengeteg téves információ kering a hazai gazdálkodók körében. Való igaz ugyan, hogy a búza (és más kalászosok is) a Fusarium fajok fertőzése iránt a virágzás során a leginkább fogékonyak. Ugyanakkor a fogékonyság már a kalászolás időszakában is kellően magas egy sikeres, a kalászt akár teljesen elpusztító fertőzéshez. Ráadásul a nagyon fogékony stádium egészen a tejes érés végéig kitart! A virágzásnak így egyáltalán nincs kiváltságos szerepe a fertőzésben, legfeljebb annyi, hogy a virágzás idején a legnagyobb az esély egy sikeres fertőzésre. 

Ahhoz, hogy egy kórokozó hatékonyan meg tudjon fertőzni egy kultúrát, a fertőzés idején fennálló időjárási körülmények nagyon fontosak. E tekintetben a Fusarium fajoknak nincsenek különleges igényeik. Pár órás felületi nedvesség borítás bőségesen elegendő számukra a sikeres fertőzéshez. E tekintetben is problémás az a téves meggyőződés sok gazdálkodó esetében, mely szerint a fuzáriózis kialakulásához eső szükséges. Az eső legfeljebb a konvencionális termesztés során a fungicides kezelés végrehajtását akadályozhatja meg, ha járhatatlanná teszi a táblákat, utakat. Ugyanakkor egy masszív kalász fertőzéshez bőségesen elég egy dúsabb reggeli harmat is! 

Fuzáriózis tönköly búzán


Védekezési lehetőségek 

Ökológiai gabonatermesztés esetén a fertőzésre alkalmas időszakban már nem állnak rendelkezésre eszközök a védekezésre! A kalászfuzáriózis kialakulására már időben, a vetési sorrend megtervezése során, illetve a szóban forgó kalászos kultúra fajának, a termesztésbe vont fajtának a megválasztásánál gondolni kell.

Mindenképpen célszerű törekedni arra, hogy lehetőleg ne legyen egyszikű túlsúly a vetésszerkezetben. Egyszikűek vetése esetén a más egyszikű kultúra utáni termesztést kerülni kell. E tekintetben nem csak a kukorica veszélyes, hanem más gabona félék, pl. az őszi árpa, de akár a kalászokon szinte „sebezhetetlen” alakor is. Tarlómaradványaikon a különböző Fusarium fajok kiválóan fel tudnak szaporodni. Különösen fontos erre figyelni akkor, ha a fuzáriózis iránt fogékonyabb fajt, fajtát termesztünkA durum búzák (Triticum durum) pl. általában jóval fogékonyabbak a kenyérbúzáknál, így termesztésük esetén mindent meg kell tenni a fertőzés esélyének a csökkentésére.  

A kukorica szármaradványok kiváló fertőzési források a gabonában

A pelyvás gabonák közül a tönkölybúza (Triticum spelta) általában kevésbé fogékony. Bár a pelyvalevelek fertőzöttek lehetnek, de sok esetben a kórokozó a nyári hőségben már nem tud eljutni a szem belsejébe. A tönköly esetében fontos tudni, hogy egy korai fertőzés esetén, amikor még a kalászok álló, és nem bókoló helyzetben vannak, akkor a fogékonyság kb. azonos a kenyérbúzákéval. Olyan tönköly fajtáknál, vagy a tönköly – kenyérbúza hibrideknél, ahol ez a kalász állás végig fennáll, előfordulhat szélsőséges mértékű fogékonyság is! 

A fuzáriózis még az alakort is megtámadja



Kalászfuzáriózis tönke búzán


A tönke búza (Triticum dicoccum) és az alakor (Triticum monococcum) fogékonysága nagyságrendekkel kisebb, mint a kenyérbúzáké. Ezek az ősgabonák fuzáriózissal csak szélsőségesen erős fertőzési nyomás esetén fertőződnek, átlagos évjáratban gyakorlatilag mentesek maradnak. 

A kenyérbúza (Triticum aestivum) termesztése során nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a termeszteni kívánt fajta rezisztenciális tulajdonságaival, beleértve természetesen a fuzáriózis elleni rezisztenciát is! Mindenképpen kerüljük az olyan fajták termesztését, amelyről rezisztenciális szempontból semmiféle adat nem áll rendelkezésre, vagy ilyen leírás nem beszerezhető. Ezek a fajták lehet, hogy különleges minőségi tulajdonságokat tudnak felmutatni, de előfordulhat, hogy kórtani szempontból (beleértve a fuzáriózist is!) rendkívül súlyos kockázatokat hordoznak.  

Fajtaválasztás tekintetében érdemes még a döntés előtt az ÖMKi véleményét megkérni egy adott fajta kockázatait illetően, de legalább megtekinteni a fajták vizsgálatával kapcsolatos kiadványokat. Az on-farm kísérleteinkben már több mint egy évtizede teszteljük a bio termesztés során felhasználható búza fajtákat többek között a kalász fuzáriózis iránti fogékonyság tekintetében is. Szerencsére mind a külföldi, mind a hazai nemesítői műhelyek kínálatában vannak már olyan kenyérbúza fajták, amelyek a biotermesztés speciális igényeinek (pl. gyomelnyomó képesség) történő megfelelés mellett kiváló fuzárium rezisztenciával is rendelkeznekHelyes fajtaválasztással az extrém „fuzárium nevelő” évjáratok kivételével a biotermesztés feltételei mellett is el lehet kerülni ennek a növénybetegségnek minden következményét. 

A termeszteni kívánt búza fajták tekintetében egyáltalán nem kell tartani a kalász szálkásságától. A vadkár ellen igencsak hatékony toklászos búzákról elterjedt olyan hiedelem is, hogy fogékonyabbak a tar kalászúaknál. Való igaz, hogy a toklászok sűrűje a kalászok felett jókora felületet nyújt a konídiumok és aszkospórák számára a fertőzés megindításához. Ugyanakkor a toklász nem igazán nyújt jó feltételeket a kórokozó számára a további terjedéshez, így az ott kialakult fertőzések az esetek döntő többségében elhalnak. Ugyanakkor bizonyosan nagyobb a fogékonysága azoknak a fajtáknak, amelyek kalászai szórtan helyezkednek el. Korábbi fajtáknál (pl. Jubilejnaja 50) előfordul, hogy a kalászok akár 15–20 %-a is a lombozat belsejében helyezkedik el, folyamatosan páratelt környezetben. Ezek a kalászok sokkal hosszabb ideig vannak kitéve a vízborításnak és ezáltal a Fusarium fajok fertőzésének. 

Az egyre hatékonyabb és megbízhatóbb genetikai védelem mellett az agrotechnikai védekezésben is vannak még lehetőségek a fuzáriózis visszaszorítására. A kukorica, illetve a többi gabonaféle növényi maradványainak talajba történő juttatása jócskán lecsökkentheti a fertőzési nyomást. Érdemes az rendkívül tág szén – nitrogén arányú növényi maradványok lebontását erre a célra engedélyezett mikrobiológiai készítményekkel segíteni.  

Az agrotechnikai védekezés eleme a gabona sorok helyes, az uralkodó széliránnyal párhuzamos tájolása is, a kalászokon kialakuló felületi vízborítás időtartamának lerövidítése céljából. Nyilvánvaló, hogy extrém nedves, csapadékos évjáratban, amikor a búza virágzása idején hetekig egyhuzamban esik az eső, ez a védekezési megoldás nem tud eredményes lenni, de átlagos évjáratokban számottevően csökkentheti a fertőzés mértékét. 

A kalászfuzáriózis elleni védekezés nem könnyű feladat, még a konvencionális termesztés feltételei mellett sem. Időben felkészülve a veszélyre, helyes fajtaválasztással és az agrotechnikai védekezés elemeit is kihasználva ugyanakkor ez a veszedelmes betegség ökológiai termesztésben is hatékonyan kontrollálható.

Borítókép: A fuzáriózis az őszi árpát sem kíméli
Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el. 

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. június 23.

Növényvédelem
A napraforgó fontosabb kórokozói és kártevői 

2021. évi 10. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2020. április 16.

Növényvédelem
Öko növényvédelmi módszerek ormányos bogarak és pajorok ellen

2020. évi 8. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Részletek
2020. március 17.

Növényvédelem
Tavaszi előkészületek a biokertben

Növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek 

Előrejelzés és növényvédelmi teendők Zsigó Györgytől. 

 

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

A csonthéjasok eredményes ökotermesztésének egyik sarkalatos pontja a nagyszámú kórokozó és kártevő elleni hatékony védekezés. A megelőző (preventív) eljárások – mint például az ellenálló fajták, jégvédő háló vagy az esővédő fólia alkalmazása – mellett ma már rendelkezésre állnak hatékony közvetlen (direkt) védekezési módszerek is. Ez az információs kiadvány bemutatja a főbb kórokozókat és kártevőket, és ismerteti a lehetséges preventív és direkt védekezési eljárásokat.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Kiadvány
Növényvédelem az almatermésűek ökológiai termesztésében

Az ültetvények védelmének alapja az ellenálló fajták választása, illetve célzott termesztési és ápolási műveletek alkalmazása. Ez egyszerűnek hangzik, de a gyakorlati megvalósítás mégis nagy kihívást jelent gyakorlott kertészek számára is. 

Részletek

Kiadvány
Paradicsom tájfajták vizsgálata

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A tájfajták genetikai változatosságuk és alkalmazkodóképességük révén rendkívül értékesek, ugyanakkor az intenzív ipari termelés követelményeinek legtöbbször nem felelnek meg, így mára jobbára kiszorultak a termesztésből. 

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen