Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Szántóföldi szakmai nap Száron a diverzifikáció jegyében

Az ÖMKi „Diverzifikált biológiai alapok és agrotechnikák a fenntarthatóság jegyében” címmel tartott 2021. június 22-én szakmai napot a Csoroszlya Farm Kft. szári ökogazdaságában. 

A rendezvényen mintegy hetven szakember - közöttük termelők, vetőmagforgalmazók, nemesítők és szaktanácsadók - vett részt.

A Csoroszlya Farm területén több témához kapcsolódva kerültek bemutatásra szántóföldi on-farm és kisparcellás kísérletek, amelyeket az ÖMKi különböző hazai és EU-s projektek keretében valósít meg.

Az esemény egyik meghatározó témája a vetésforgó diverzifikációja volt, amely szójával és pelyvás gabonákkal, különböző elővetemények után, valamint eltérő talajművelési rendszerben alkalmazva került bemutatásra. A talajkímélő agrotechnika részeként a talajművelési változók mellett zöldtrágyázott és zöldtrágya nélküli parcellák is kialakításra kerültek, amelyből a talaj fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságainak változásait lehet követni.

Forrás ÖMKi (10)

A több mint 20 őszi búza fajta országos lefedettségű posztregisztrációs kísérletének szári helyszínét, amely kisparcellában került elvetésre szintén megtekinthették a résztvevők. A posztregisztrációs fajtakísérleteink célja a fajták ökológiai termesztésre való alkalmasságának vizsgálta. A kisparcellás kísérletek részletei ide kattintva érhetők el. A szakmai napon bemutatott különböző pelyvás gabona fajok és fajták kisparcellás tesztje szintén a diverzifikációt szolgálja, nem csak a szántóföldi sokféleség biológiai alapjainak bővülésével, hanem a minőségi élelmiszerek alapanyagainak szélesítésével is.

Forrás ÖMKi (26)

A Szántóföldi Szakmai Nap programja az interaktív szántóföldi szemlével kezdődött, melynek során a gazdaság területén kialakított napraforgó, burgonya, őszi árpa és mulcsba vetett szója mezoparcellákat, feltárt talajszelvényt, és a kisparcellás kísérleteket tekintették meg a résztvevők.

Forrás ÖMKi (65)

Forrás ÖMKi (58)
Dr. Berényi Judit, az ÖMKi munkatársa tart előadást a feltárt talajszelvényben (Forrás: ÖMKi)

A szemlét követő előadások során a Csoroszlya Farm biogazdaságot Nobilis Ágoston mutatta be, kitérve az ökológiai gazdálkodás kihívásaira, technológiai megoldásaira. A gazdaság a szántó mellett gyümölcsöst is művel, mindenhol törekszenek a diverzifikációra és a magas feldolgozási szintre az értékesítés során.

Dr. Mikó Péter, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének nemesítője az ÖMKi-vel együttműködésben létrehozott őszi búza ökológiai tesztelési hálózatát mutatta be, kitérve az egyes helyszínek sajátosságaira és a növényállományra gyakorolt hatására. Elmondta, hogy a cél egy olyan ajánlati fajtalista, amelynek a segítségével a termelők a termőhelyhez igazított fajtaválasztást megvalósíthatják, csökkentve ezzel a termelés kockázatát, és elősegítve az optimális termésmennyiség és minőség elérését. Fontos szempont a betegségellenállóság is, ami az ökológiai gazdálkodásra való alkalmasság egyik alappillére.

Dr. Megyeri Mária, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének nemesítője az ECOBREED projektet mutatta be, amelynek keretében több ország közreműködésével zajlik szántóföldi növényfajok (búza szója és burgonya) ökológiai nemesítése. A cél stressztűrő, alkalmazkodóképes fajták nemesítése és elterjesztése, ami hazai viszonyok között úttörő kezdeményezésnek számít.

Dr. Bencze Szilvia, az ÖMKi kutatója az ősgabonák kialakulásáról, az alakor és tönke búzák sajátosságairól, termesztési tulajdonságairól tartott előadást, kiemelve azokat az agronómiai tulajdonságokat, amelyek eltérnek a hagyományos búzatermesztéstől. Bemutatta az ÖMKi e témában végzett on-farm kutatásainak helyszíneit, és a jellemző fajtákat. A tönke és alakor tájfajták vetőmagjait a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ és a Pro Specie Rara jóvoltából sikerült beszerezni.

Földi Mihály, az ÖMKi őszi búza fajtatesztjeinek eredményeit mutatta be, felvázolva a termésmennyiség és a termésminőség összefüggéseit, az egyes évjáratok és helyszínek sajátosságait. Előadásában rávilágított, hogy a különböző termőhelyeken más-más fajtasorrend alakul ki, de kiemelhetőek olyan fajták is, amelyek termésstabilitása kedvezőbb az átlagnál.

Borbélyné Dr. Hunyadi Éva a maghüvelyesek, ezen belül is a szója termesztésének a jelentőségére hívta fel a figyelmet, és kitért azokra az ÖMKi által megvalósított on-farm kutatásokra, amelyek alternatív termesztéstechnológiák, mint például a szója másodvetés lehetőségeit vizsgálják. Bár sokszor nagy kockázatot rejtenek ezek a módszerek, de ma már rendelkezésre állnak olyan szuperkorai fajták, amelyeket érdemes vizsgálni és jó alternatívát jelenthetnek a szójatermesztés volumenének növelésében. A szója és az egyéb maghüvelyesek termesztésének témájával az ÖMKi nemzetközi (DiverIMPACTS) és hazai (EIP-AGRI, MNVH) projektek keretén belül is foglalkozik.

Dr. Berényi-Üveges Judit az alternatív talajművelési technológiák talajállapotra gyakorolt hatásairól tartott előadást, amelyet az ÖMKi is vizsgál on-farm kutatások keretében és a szári kísérleti területen is uniós (Best4Soil) és hazai (MNVH) projektekhez kapcsolódóan. A változatos talajélet alapfeltétele a talajtermékenységnek, így az erre való törekvésnek mind a vetésforgóban, mind a talajművelésben meg kell nyilvánulnia.

A program a SolACE nemzetközi projekthez is kapcsolódó részvételi nemesítési műhelymunkával zárult, amelyet Dr. Bencze Szilvia és Dr. Megyeri Mária vezetett. A többi résztvevő a Csoroszlya Farm épülő malmát tekinthette meg, amelyben a pelyvás gabonák feldolgozására is alkalmas gépsor került beépítésre a minél szélesebb termékpálya kialakítása érdekében. A program szorosan kapcsolódott az ÖMKi által életre hívott gazda-molnár-pék műhelymunkához, melynek eredménye egy többek között egy olyan adatbázis, amely gazda-molnár-hántoló-pék térképpel is bővült.

A résztvevők a visszajelzések alapján a szakmai programot értékesnek és hasznosnak ítélték, és igény mutatkozott a gyakorlatias, ugyanakkor tudományosan megalapozott információs lehetőségekre. Szakmai napunkat jövőre is hasonló időpontban tervezzük megrendezni, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Az előadásokról készült felvételek ide kattintva érhetők el.

Az előadások prezentációi ide kattintva érhetők el.

A szakmai nap fényképei ide kattintva érhetők el.

A témához kapcsolódó PR közlemény és videó ide kattintva érhető el.

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. augusztus 22.

Hír
Lelkes Kenyérlelkesek

Egyre több ember igényli a minőségi, kovásszal készült kenyeret, így nem csoda, hogy az esemény fő attrakciójára, a versenyre is évről évre többen neveznek.

Részletek
2020. július 24.

Média
Kenyérsütés ősgabonákból a Jenői Pékségben, Budajenőn

Egészségesek és jót tesznek a Földnek! Ha kíváncsi vagy arra, hogy miért lehet a jövő gabonája a tönke és az alakor és hogyan lehet belőlük jó kenyeret készíteni, akkor nézd meg videónkat!

Részletek
2020. szeptember 17.

Hír
Részvételi nemesítés a XXI. században, avagy hogyan száll vissza a növénynemesítés ősi tudása a földművelőre?

A mai modern fajták azonos genetikai állományú egyedekből állnak, ezért kevésbé képesek alkalmazkodni a termőhelyükhöz és a helyi klimatikus adottságokhoz, így kevésbé képesek lépést tartani a változásokkal is, legyen szó akár időjárási szélsőségekről vagy új károsítók megjelenéséről.

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Tönke és alakor tájfajták termesztése ökológiai gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Részletek

Kiadvány
Ökológiai szójatermesztés Európában

A legősibb kultúrnövények közé sorolható szója [Glyci- ne max (L.) Merril] a pillangósvirágúak családjához tartozik. Nagy (40 %) és kedvező aminosav-összetételű fehérjetartalmának köszönhetően jelentősége az utóbbi évtizedekben mind az emberi táplálkozás, mind az állati takarmányozás terén folyamatosan nőtt. 

Részletek

Rendezvény
Archív - Gazda-molnár-pék műhelymunka

Immár két éve annak, hogy a Pipacs Pékséggel közösen, megszerveztük az első magyarországi gazda-molnár-pék találkozót.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen