Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2019. április 12. Hír

Szakmai műhelymunka Martonvásáron az ökológiai szójatermesztés jegyében

Az ÖMKi a szántóföldi diverzifikáció és az ehhez kapcsolódó új termékpályák témájában, a bioszója termesztésre fókuszálva tartott 2019. március 27-én szakmai műhelymunkát az MTA martonvásári Kutatóintézetében.

A meghívottak köre a szója termékpálya résztvevőiből állt: jelenlegi és jövőbeli termelők, vetőmag-forgalmazók, feldolgozók és értékesítők kapcsolódtak be az együtt gondolkodásba. A helyszín apropóját az adta, hogy a martonvásári Agrártudományi Központ korábban már sikeres projektet bonyolított le alternatív növényfajok termékpályája fejlesztése terén, így példaként is szolgált a meghívottaknak.

Az intézetet Veisz Ottó igazgató mutatta be, kitérve az intézetben folyó kukorica és búza nemesítési munkára és eddigi, a magyar növénytermesztésre jelentős hatású eredményeikre. A pelyvás gabonák nemesítéséről, illetve az ahhoz kapcsolódó Alkor sör projektről Mikó Péter tudományos főmunkatárs beszélt, hangsúlyozva a nemesítés, a biológiai alapok szerepét a termékpályában.

Ezt követően Borbélyné Hunyadi Éva, az ÖMKi kutatási szakreferense vezette fel a szakmai nap fő témáját: a szója ökotermesztés jelenlegi helyzetét, kihívásait, a termékpálya kialakításának szükségességét. Előadásában rámutatott, hogy a gabona vetésváltásba jól beilleszthető szója területnövekedését a megfelelő biológiai alapok és agrotechnika mellett elsősorban az értékesítési csatornák kiépítése, illetve a méltányos kockázatviselési arány fokozhatja. Jelenleg a termelők között nem valósul meg összefogás, amely jelentősen segítené piaci érvényesülésüket.

A kerekasztal-megbeszélés indításaként a szója lehetséges feldolgozási formáival foglalkozó vitaindító prezentációt Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője mutatta be, melyet a DiverIMPACTS projektből Kevin Morel (Université Catholique de Louvain – Earth & Life Institute) készített elő a szakmai napra. A hallgatóság képet kaphatott a feldolgozás lehetséges típusairól és volumenéről, mind a magtermés mind a teljes növény vonatkozásában. Ezek közül a módszerek közül több alkalmas lehet az üzemi szintű, saját állatállomány számára történő takarmány-előállításra is.

Ezt követően felkért hozzászólók termelői, felvásárlói, feldolgozói, érdekképviseleti oldaláról mondták el véleményüket, javaslataikat a továbblépés lehetőségeivel kapcsolatban. Abban minden felszólaló egyetértett, hogy összefogásra, integrációra van szükség az előrelépéshez, az értékesítés biztonságához, az értéklánc teljessé tételéhez, a nemesítéstől a minél magasabb fokú feldolgozásig. Ennek megvalósításához több ponton támogatásra szorul az ágazat.

A termelői oldalon nehézséget jelent az optimális gépesítés, illetve a betakarítás utáni terménykezelés és értékesítés, mondta el Zádorfalvi-Gazdag Gyula, gazdálkodó, aki a tavalyi évben fő- és másodvetésű szóját is termelt. Ifj. Tóth Gábor az ÖKOMAGKER cég képviseletében beszélt a lehetséges étkezési szója termeltetési célokról, és kitért az élelmiszer célú felhasználás erősítésének szükségességére. Popovics Tamás a Galldorf Kft. képviseletében a bio élelmiszerpiac dinamikus bővülésére hívta fel a figyelmet: a bioélelmiszerekre legtöbbet költő 10 ország közül 8 van Európában, így a közvetlen környezetünkben is megtalálhatóak a keresleti piacok. De míg Németország és Ausztria elsősorban saját nyersanyagra alapoz, Magyarországon még nem történik helyben feldolgozás. Az integrációban szerzett tapasztalatokat a cég képviselői szívesen megosztják a bioszója ágazattal is, illetve a jövőben megvalósítható náluk elkülönített bioszója-tárolás is. A bioszójaliszt előállításához viszont több százmillió forintos beruházásra lenne szükség, így egyelőre más utakat érdemes keresni a feldolgozásra.

Novák László, a Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy önmagában a GMO mentességgel nem érhető el olyan felár, mint a tanúsított bioszója esetében, így mindenképpen érdemes törekedni az ökológiai minősítés megszerzésére. A szója termőhelyhez közeli feldolgozásának megvalósítását a Magyar Szója érdekképviselettel támogatja, úgy is, mint az Agrárminisztérium stratégiai partnere.

Interaktív műhelymunka

A felkért hozzászólásokat követően kisebb csoportokban interaktív műhelymunka következett, ahol gyakorlati kérdésekre kerestek válaszokat a résztvevők. Termesztéstechnológiai oldalról például arra, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a tapasztalatcserét és az információ-áramlást a fajtákkal és az agrotechnikával kapcsolatosan, hogyan lehetne fejleszteni a szója fajtateszteket és az öko-nemesítést. A résztvevők szerint több fajtát és több helyszínen kellene tesztelni, és jó lenne olyan on-line felület is, ahol kérdéseket tehetnének fel a termelők, illetve megoszthatnák tapasztalataikat.

A feldolgozással kapcsolatosan felmerült kérdések a szükséges technikai felszereltségre, a piacképes volumenre vonatkoztak, vagyis hogy milyen feltételek szükségesek egy sikeres integrációhoz. A résztvevők véleménye szerint ki kell alakítani egy érdekközösségen alapuló termelői együttműködést, amely transzparensen és nyomonkövethetően működik, az ökológiai minőséget és a lehető legmagasabb feldolgozottsági fokot tartva szem előtt.

A résztvevők nagyon pozitívan fogadták az ÖMKi kezdeményezését a bioszója termékpálya hazai fejlesztésére, ezért várhatóan több hasonló alkalmat is szervezünk az ágazat szereplőinek a közeljövőben.

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen