Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Segíts te is, hogy gombamódra szaporodjon a biogomba

Országos kutatás indult a gombafogyasztási szokások felmérésére.

Kevés olyan táplálék létezik, melynek fogyasztása kapcsán annyira megoszló véleményekkel találkozhatunk, mint a gomba esetében. Egyesek kizárják az étrendjükből, mások azonban tudatosan illesztik diétájukba és nyernek belőle hasznos fehérjéket. Azt mégis kevesen tudják, miért válhat a gombából igazán értékes, tápanyagban gazdag élelemforrás és milyen előnyöket kínál a biotermesztési alternatíva. Legújabb felmérésünkben a hazai gombafogyasztási szokásokat vizsgáljuk, ahol kiemelt figyelmet kap a fogyasztói tudatosság kérdése. 

Élelmezéssel foglalkozó kutatók gyakran rávilágítanak, hogy a népesség növekedésével párhuzamosan, a szinte bárhol megtermelhető gombák a jövőben kiemelt szerephez fognak jutni. Vitathatatlan, hogy a gomba termesztése télen-nyáron lehetséges, a friss áru egész évben elérhető, egyes táplálkozási irányzatok (pl. vegetáriánus, vegán) és diéták fellendülésével pedig egyre inkább érezhető a kereslet növekedése. 

Miért egészséges táplálék a gomba?

A gombák alacsony kalória-, ám magas élelmi rosttartalmuk révén kiválóan alkalmasak arra, hogy sokáig a jóllakottság érzését keltsék, mégse okozzanak elhízást. A gombában található rostok főként vízben oldhatatlanok (elsősorban kitin és β-glükánok), míg a vízoldhatóak mennyisége általában kevesebb, mint 10% (Cheung, 2013). Az élelmi rostok antioxidáns hatása régóta bizonyított, de kevéssé közismert. Fontos szerepet játszik az oxidatív stressz által kiváltott betegségek, így például az érszűkület, egyéb szív- és érrendszeri kórképek vagy a vastagbélrák elleni prevencióban (Mézes és Erdélyi, 2018). A gombafogyasztás azonban nem csak az említett rosttartalom miatt előnyös: a termesztett gombák szárazanyagtartalmának 15-39%-át könnyen emészthető fehérjék alkotják, ám szedés után ezek mennyisége fokozatosan csökkenni kezd (Braaksma és Schaap, 1996). Vásárlás során ezért is érdemes mindig a friss gombát választani.

A legújabb kutatások szerint a D-vitamin nemcsak állati eredetű szövetekben, hanem a gombákban is termelődik, sőt, napfénnyel, vagy UV-fénycsövek használatával a D2-vitamin tartalom jelentősen emelkedik bennük (Cardwell és tsai., 2018). A legtöbb gombafajta a D-vitamin mellett B-vitaminokat és kalciumot is tartalmaz, valamint szelén és vas tartalmuk sem elhanyagolható (Chatterjee és tsai., 2017).  

Amit a felhasználásról tudni érdemes

A vegetáriánus étrendben a gombát húspótló ételként tartják számon, ugyanis igen gazdag fehérjékben, melyek biológiai értéke megközelíti az állati fehérjékét. Azt azonban kevesen tudják, hogy a fehérje elsősorban a gombák kalapjában és nem a tönkben halmozódik fel. A friss laskagomba állaga például jelentősen eltér a jól ismert csiperkéétől, és megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal a húshoz igen hasonlatossá tehető. Ugyanakkor a laskagomba energiában szegény, ugyanis nagyon magas a víztartalma, a szárazanyag-tartalomnak pedig csak elenyésző részét alkotják a zsírok és a cukrok. A kedvező beltartalmi értékeken felül ráadásul izgalmas fogások is készíthetők belőle, mint például a rántott „tintahal” karikák laskagombából.

Érvek a biogomba-termesztés mellett

A gombatermesztés során is hasonló szempontokat kell figyelembe venni, mint kultúrnövényeink esetében: ha szennyezett a környezet, így például a termesztő közeg, akkor a gomba a káros anyagokat beépítheti a szöveteibe. Egyes fajok jobban, mások kevésbé halmozzák fel a különböző károsanyagokat (pl. nehézfémek), de valamilyen mértékben mindegyik gomba képes bizonyos káros vegyületek felhalmozására (Sanglimsuwan és tsi., 1993). Konvencionális termesztésben kémiai növényvédő szereket használnak a penészgombák távoltartására, utóbbiak ugyanis versenyben vannak a termesztett gombával az „élelemért”, és akár el is pusztíthatják a terményt. Hasonlóképpen sokszor alkalmaznak vegyszeres eljárásokat az egyes rovarkártevők ellen, melyek előszeretettel petéznek a gomba termesztőközegébe. A felhasznált növényvédő szerek maradványai ugyanakkor – még ha az egészségügyi határérték alatti szinten is, de - megjelenhetnek a fogyasztásra kerülő végtermékben.

A fentiekkel ellentétben a biogomba termesztésének egyik fontos sajátossága, hogy a gombák kezeletlen, ezáltal szermaradékoktól mentes, tiszta közegen nőnek fel, és a kémiai megoldások helyett biológiai, valamint fizikai úton védekeznek az egyes károsító szervezetek ellen (pl. tápközeg pasztőrözése, kártevők fizikai távoltartása, populáció monitoring). A termesztőközeg (jellemzően szalma) minden esetben ökológiai gazdálkodásból kell, hogy származzon, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy korábbi kémiai kezelések során visszamaradt szermaradványokat (pl. szártörő gomba elleni növényvédő szerek maradékai) vehessen fel a gomba a táptalajául szolgáló közegből.

Országos gombafogyasztási felmérés indult 

Aktuális felmérése keretében az ÖMKi a Kislépték Egyesülettel és a Pilze-Nagy Kft-vel együttműködve a magyar gombafogyasztási szokásokat vizsgálja. A kutatás célja, hogy támogassák a fenntartható és versenyképes gombatermelési értékláncot, valamint innovatív technológiai megoldásokkal segítsék a piaci szereplőket. 

„A fogyasztók körében indított kérdőívvel első lépésben a hazai gomba piaci helyzetét szeretnénk feltérképezni, a háztartások gombafogyasztási szokásaira vagyunk kíváncsiak. Főként a bio- és laskagombával kapcsolatban fogalmaztunk meg kérdéseket.” - foglalta össze az aktuális online kutatás lényegét Gyöngyösi Emese, az ÖMKi kutatója.

A kitöltés csupán 6-8 percet vesz igénybe, ám nagyban hozzásegíti a szakembereket és a termesztőket, hogy a jövőben minél több helyen legyen elérhető a magas tápártékű, bio termesztésű gomba. A kérdőív az ÖMKi oldalán, ide kattintva érhető el.

Forrás_ÖMKi (1)

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. július 12.

Hír
Te milyen gyakran vásárolsz gombát?

Fejlesszük közösen a hazai biogomba piacot!

Részletek
2020. október 9.

Hír
Ágazati konferencia 2020:  Töretlen a hazai ökogazdálkodás fejlődése, megduplázódott a bio területek mérete az elmúlt öt évben

Mit hoz a jövő? Trendek és kihívások a fenntartható mezőgazdaságban címmel szerveztünk online konferenciát szeptember 30. és október 2. között.

Részletek
2019. augusztus 8.

On-farm hálózat
Kenyérbúza

A szántóföldi ökológiai gazdálkodásban a kenyérbúza (Triticum aestivum L.) az egyik legfontosabb és legnagyobb területet lefedő kultúra. Kifejezetten búza öko-nemesítéssel nem foglalkoznak a hazai nemesítőházak, azonban egyes konvencionális nemesítésből származó fajtákat alkalmasnak tartanak az ökotermesztésre. Ugyanakkor a környező országok vetőmagpiacán (így pl. Ausztriában) már megjelentek kifejezetten öko-nemesítésből származó, új búzafajták is, melyek hazai teljesítménye még kevéssé ismert.

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Mezei aszat

A mezei aszat egyre nagyobb problémát jelent, különösen a nagy szervesanyag-tartalmú szántóterületeken gazdálkodók számára, ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha sikerül megtelepednie, akkor kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az állományát elfogadható szintre szorítsuk vissza. 

Részletek

Rendezvény
FiBL Nyílt Nap és ÖMKi Szakmai Nap

Részletek

Kiadvány
Középkorai burgonyafajták on-farm vizsgálata

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A burgonya alapélelmiszernek számít hazánkban. Magyarország éghajlata lehetővé teszi a burgonya termesztését, az utóbbi évtizedekben tapasztalt hanyatló tendencia mellett is 16.412 hektáron termesztették ezt a növényt 2016- ban, 24,9 t/ha átlagtermés mellett. Ennek a területnek alig 0,43%-án (70,5 hektáron) terem bioburgonya.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen