Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Raktári károsítók elleni védekezés

2022. évi 5. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

A raktározás során meglehetősen sok veszély leselkedik a tárolt terményekre. Mivel a betárolt szemes terményben a légzés és más élettani folyamatok nem állnak le, csak lelassulnak, így – főképp helytelen tárolási technológiák alkalmazása esetén – előfordulhat, hogy a termény felmelegszik, befülled. Ezt okozhatja az is, ha a szükségesnél magasabb nedvesség tartalommal történt a betárolás, de az is, ha a terményben sok a porszerű szennyeződés, amely a garmada belsejének szellőzését lehetetlenné teszi. Ugyanakkor a bemelegedést, netán a kényszerű csírázást raktári károsítók jelenléte is kiválthatja. 

A melegedő és ezzel együtt nedvesedő, csírázásnak induló gócok kialakulása és terjedése egy önmagát gyorsító folyamat. Ha már egyszer megindult a garmadában valahol a melegedés, az erőteljesebb légzés, a tartalék szénhidrátok felgyorsult lebomlásából származó víz megjelenése, a csírázás, akkor ezek még tovább rontják az adott garmadán belül a szellőzést és ha nem figyelünk oda, akkor a betárolt termény akár hamarosan tönkre mehet, eladhatatlanná válhat. 

A raktári károsítók (zsizsikek, molyok, lisztbogarak, atkák) jelenléte és károsítása elindítója is lehet az ilyen folyamatoknak, de sok esetben a csírázásnak indult termények illata vonzza oda ezeket a kártevőket akár nagyobb, kilométeres távolságokból is. A raktári károsítók elleni védekezés csak úgy lehet sikeres, ha nem önállóan kezeljük, hanem egyfajta jó raktározási gyakorlat részeként tekintünk rá. Ez igazság szerint az integrált növényvédelem raktárakra adaptált változata. Nem egy nagy ördöngösség ez, gyakorlatilag józan paraszti ésszel minden gazdálkodó rájöhet erre és saját jól felfogott érdekében alkalmazhatja is.

Mi kellhet ahhoz, hogy a betárolt termények a raktározás során minél tovább megőrizzék minőségüket és ne jelenjenek meg bennük különféle károsítók? 

A raktár és környezete 

Hazánkban jelenleg a raktározás a legtöbb termesztő esetében (tisztelet a kivételnek!) a termelési folyamat amolyan szükséges rosszként számon tartott eleme. Sok gazdálkodó úgy tekint rá, mint valami megtűrt dologra, amely csak „viszi a pénzt”. Ilyen hozzáállással gyakran előfordul, hogy az értékesítés előtt derülnek ki kínos dolgok. Befülledt és csírázik a termény, tele van raktári károsítókkal és különböző rágcsálók (egerek, mezei pocok, netán vándorpatkány) kánaánjaként is működik. Az ilyen esetekben, amikorra észreveszik a jelenséget, már jókora kár is keletkezett, amelyet egyébként sokszor minimális odafigyeléssel már korábban meg lehetett volna előzni. A „tűzoltás”, azaz a már károsodott termények mentesítése és újbóli eladhatóvá tétele drága és esetenként lehetetlen feladat. 

Ahhoz, hogy a raktár ténylegesen a betárolt termény megvédésére és tárolására alkalmas legyen, mindenképpen szükséges kialakítani egyfajta „körletrendet”, olyan szabály rendszert, amely hatékonyan megelőzheti és gátolhatja a kedvezőtlen raktári folyamatok kialakulását, beleértve a károsítók megjelenését és elszaporodását is. Ez a raktározási higiénia a kulcsa annak, hogy az aratás után betárolt terményeket akár hónapok múlva minőség romlás és károsítók nélkül lehessen értékesíteni. 

Elsőként törekedjünk arra, hogy a raktárban és szűkebb (pár tíz méteres) környezetében rend legyen, ott semmiféle olyan anyag, eszköz, stb ne lehessen, amely a raktári károsítóknak védelmet és táplálékot biztosíthat. Ha a raktárak környékén van kiszóródott termény, azt mindenképpen szedjük fel és semmisítsük meg! Mivel szabadon érte a csapadék, egy részében már megindult a csírázás és szinte biztos, hogy tele van a raktári károsítók sokaságával. Ha a raktár környékét felverte a gaz, akkor azt vágjuk le és alakítsunk ki olyan környezetet, amely a vizet minél messzebb tereli a raktáraktól. Ha a talaj szintje a raktárakon kívül magasabb a raktár aljazatánál, akkor vagy el kell távolítani az évek során ott felgyűlt talajt, vagy olyan övárok rendszert kell kialakítani, amely még szélsőségesen nagy vízmennyiséget is képes gyorsan elvezetni a raktárak közeléből, megelőzendő azt, hogy a raktár padlózata alulról nedvesedjen. Ha ilyen felületre tárolnánk terményt, az gyorsan kicsírázna, berohadna, tönkre menne. 

Alulról ázó, nedvesedő raktár

 

A raktárban is mindenképpen rendnek kell lennie. Nem lehet bent semmiféle olyan anyag, eszköz, amely nem a raktár tartozéka. Növényvédőszert nem lehet élelmiszerrel, takarmánnyal egy légtérben tárolni. Minden tételt jelölni kell, nem elég, ha a gazda fejből tudja, honnan származik és milyen nagyságú egy adott tétel, a raktárkönyvében írásban kell ezt rögzíteni, és a tétel a helyszínen jelölni kell.. A tételek nyomon-követhetősége alapkövetelmény, minden tétel, ami nincs jelölve egy hatósági ellenőrzés során nem nyomonkövethető, ismeretlen, megsemmisítésre kerül. A régóta a raktárban porosodó sokszor igen kis tételeket értékesíteni kell, vagy akár zöldtrágyaként kivetni, mivel jó eséllyel ezek is valamilyen kártevővel már fertőződtek. A raktárat a betárolás előtt mindenképpen célszerű alaposan kitakarítani, hiszen az előtte ott tárolt termények maradványai, a por és egyéb szennyeződések igen sok kártevő számára nyújthatnak búvóhelyet.  

A raktár alapos, mindenre kiterjedő kitakarításán nem célszerű spórolni. Nem elég, ha minden felügyelet nélkül két – három dolgozót odaküldünk pár seprűvel, lapáttal és talicskával. Az ilyen jellegű takarítás csak látszatmegoldás és gyakorlatilag semmit sem ér.  

Aki a takarítást tényleg komolyan gondolja, az következetesen letakarítja a raktár belső tartó szerkezeteinek valamennyi vízszintes és felfelé nyitott elemét, így a gerendázat profiljait is. Igen hatásosan használható erre a magasnyomású mosó. Utána a (sokszor igencsak nagy tömegű) hulladékot célszerű ipari takarítógéppel, száraz tisztítási technológia esetén ipari porszívóval összegyűjteni. Az ilyen takarítási hulladék valószínűleg erősen szennyezett a legkülönbözőbb raktári károsítókkal, így vagy azonnal semmisítsük meg, vagy távolítsuk el a raktárunktól olyan messzire, amennyire csak lehet. Ez a leghatékonyabb és talán a legkisebb költséggel járó eljárás! 

 

Nem beázás! Magasnyomású mosóval tisztítják a horizontális tároló belső szerkezetét.

A raktárak szinte teljes belső terének kitakarítása azért is lényeges, mivel sok károsító (a raktári atkák és a gabona zsizsik kivételével szinte valamennyi károsító) jól repül és szívesen keres nyugalmi állapotai számára biztonságos, a többi egyedtől nem háborgatott helyszínt. Éppen ezért semmi értelme sincs egy látszat takarításnak a tényleges raktározási térben, ha fölötte a tartószerkezeten ott lehetnek a molyok bábjai, a lisztbogarak imágói, stb. A raktárat (és a környezetét is!!) egy egységként kell kezelni, különben a visszafertőzések a tisztítatlan helyszínekről folyamatosan fenyegetni fogják a betárolt terményeket. 

Különösen kerülendő a raktárban idegen termény tárolni, még ideiglenes jelleggel is! A „közös lónak túrós a háta” elv itt is érvényes, egy bizonytalan eredetű termény akárcsak pár napra történő befogadása akár hosszú hónapok, évek gondos munkáját nullázhatja le a terménnyel bevitt károsítók elszabadulása után.

 

Szalmabálák a raktárban. Ideális búvóhelyek sok kártevő számára.

 

Mit és hogyan tárolunk? 

A raktározás során igencsak célszerű törekedni annak az elvnek a betartására, hogy technológiailag érett, arra alkalmas terményt tároljunk be a tiszta, fertőzéstől mentes raktárba. Ez így könnyen betarthatónak tűnik, de a gyakorlatban mégis sok hiba történik, amelynek a kártevők megjelenése és károsításuk a következménye.  

Fontos, hogy a termény minél tisztábban kerüljön raktározásra. ha lehet, a kombájn tiszta állapot után még egy tisztítási folyamaton engedjük át a terményt és csak azután kerüljön be a raktárba. A különböző szennyező anyagok, a sok por erősen hajlamosít a garmadák befülledésére, amelynek melegedés, kényszeres csírázás is a következménye lehet. Szintén ügyelni kell a betárolt termény nedvesség tartalmára. gabona félék esetében elmondható, hogy lehetőleg 12 % víztartalomnál, vagy az alatt arassunk és tároljuk be a szemeket. Az ennél magasabb víztartalmú termények a garmadában is erősebben lélegeznek és párologtatnak, amely igen gyorsan felületi vízborítást okozhat a szemeken. Ez a csírázást napok alatt beindíthatja. 

Beázott és kicsírázott gabona a garmada szélén

Fontos, hogy a már betárolt terményt a lehető legtovább olyan állapotban tartsuk, amely stabilan fenntartható és nem jár a termény minőségének romlásával. Ezért fontos a garmadák mozgatása, amely fellazíthatja a már összeállni készülő részeket és segít a felgyülemlett hő és nedvesség eloszlatásában. A betárolt termények hőmérsékletét, víztartalmát és károsítóktól való mentességét mindenképpen sűrűn szükséges ellenőrizni. 

Célszerű elfelejteni azt a régi, sokat tapasztalt raktárosok által használt „súlynövelő” módszert, amikor tél folyamán a már lehűlt garmadákat a kinti melegebb, ugyanakkor igen páratelt levegővel szellőztették. A gabonafélék szemei enyhén higroszkóposak és egy nagyobb tételnél egy ilyen szellőztetés során több mázsa víz is megkötődhet. Ez a víz megkötés azonban csak a felszíni gabonaszemeket érinti, amelyek ilyenkor akár túl is nedvesedhetnek, sőt akár csírázásnak is indulhatnak. Veszélyes játék ez a vízzel, amely pár mázsányi időleges nyereségért cserében durván veszélyeztetheti a betárolt nagy értékű terményt. 

Kártevők hosszú sora 

A raktárakban leginkább olyan károsítókkal lehet találkozni, amelyek szabadföldön nem találhatóak meg, csak a raktárak zárt tereiben, ahol a hőmérséklet évszakos változásai megvannak ugyan, de kisebbek, mint szabadföldön, ugyanakkor a termény garmadák belsejében a levegő oxigén tartalma alacsonyabb, akárcsak az elfogyasztani kívánt termények átlagos víztartalma. A „klasszikus raktári kártevők” közül ez alól egyedül a mezei gabonamoly a kivétel, amelyet a szabadföldi területekről akár a terménnyel együtt hurcolhatunk be a raktárakba. A különböző zsizsikek (gabonazsizsik, rizszsizsik, kukoricazsizsik) meglehetősen gyakori vendégek a raktárakban. Ráadásul nem is valódi zsizsikek, hiszen az ormányosbogarak (Curculionidae) családjába tartoznak. Szintén gyakoriak a különböző lisztbogarak (Tribolium spp.), a vörösbarna lapbogár (Laemophlus ferrugineus) is. A lisztbogarak nagyon kemény ellenfelek, néha még konvencionális termesztési környezetben is nehéz kiirtani őket, mivel egyes populációik még a tárolók fertőtlenítésére használt foszforhidrogén gázzal szemben is rezisztensek! 

A hazai raktárakban károsító molyok közül messze leggyakoribb az aszalványmoly (Plodia interpunctella). Ez a faj igen gyakori még az élelmiszer boltokban is és igen sok esetben a lakások, spájzok, konyhák, de akár mezőgazdasági raktárak is ebből a forrásból fertőződhetnek el. Jelenlétére a garmadák felett repkedő lepkék hívhatják fel a figyelmet. Ugyanakkor célszerűbb, ha a molyok ellen feromon csapdát alkalmazunk előrejelzésre. Érdemes az aszalványmoly mellett a ritkább lisztmolyt és készletmolyt (Ephestia spp.) is figyelni ilyen módon. Mivel a raktárakban általában a szokásosnál több a por, a megfigyelésre vagy ragasztó anyag mentes csapdát használjunk, vagy a ragasztós lapokat a csapdákban gyakorta cseréljük. 

Aszalványmoly hernyóinak bábozódása

 

Alig látható, de nagyon veszedelmes tagjai a mezőgazdasági raktárak belső faunájának a különböző raktári atkák. A lisztatka, a csiperkeatka, valamint a szecskaatka abszolút polifágok, bár az olajos magvakat, illetve azoknak a munkagépek által széttaposott maradványait különösen kedvelik. Tevékenységük nyomán a porban zegzugos járatok alakulnak ki, amelyek szabad szemmel is láthatóak, de egy nagyítóval mindenképpen könnyedén felfedezhetőek. 

Szintén gyakoriak a mezőgazdasági terményraktárakban a különféle rágcsálók. A klasszikus házi egér (Mus musculus domesticus) mellett a güzüegér (Mus musculus spicilegus), a pirók egér (Apodemus agraricus) és a nagytestű sárganyakú erei egér (Apodemus flavicollis) is előfordulhat. Gyakori, főleg ősszel a mezei pocok (Microtus arvalis) jelenléte is. A legnagyobb kárt a vándorpatkány (Rattus norvegicus) felbukkanása okozhatja. A rágcsálók ellen is a megelőzés a leghatékonyabb védelem. Ha a raktárak környezetében rend van, nincsenek búvóhelyek, ott a rágcsálók sem szívesen telepszenek meg, hiszen a kotorék és a raktár közti nagyobb, teljesen nyílt terepen a különböző ragadozók zsákmányai lehetnek. A rágcsálók ürüléke a Salmonella és az E. coli elsődleges forrása, rágcsálók jelenléte a raktárakban nem elfogadható. Ugyanígy nem elfogadható madarak jelenléte, fészkelése a raktárépületen belül.  

Védekezési lehetőségek 

Ha mégis valamilyen raktári károsító jelenlétét észleljük, akkor első lépésként mindenképpen ellenőrizni kell a fertőzés mértékét és kiterjedtségét. Rágcsálók, illetve jól migráló, repülő károsítók esetében ugyanakkor érdemes úgy kalkulálni, hogy az egész raktár fertőzött. 

Egy bio termesztést folytató gazdálkodónak is meg vannak a lehetőségei a hatékony védekezésre. Ki kell emelnünk, hogy  az üres raktárakban, döntően szintetikus piretroid hatóanyagú inszekticideket sem használhatók, a raktár- és terménygázosítást sem használható. 

A rágcsálók ellen könnyedén alkalmazhatóak a raktárakon belül, azaz a technológiai térben is biocid mentes megoldások. Ezek a ragasztós lapok, ahol azért célszerű a ragasztós felület közepére valamilyen csalétket is elhelyezni. A csaléteknek kellően vonzónak kell lennie és nem lehet hasonló, vagy rokon a betárolt terménnyel. A legjobb valamilyen étcsokoládé darabka, mivel a rágcsálók (mind a patkány, mind pedig az egerek) mániákusan vonzódnak a kakaós illatokhoz. Mind ezek mellett a technológiai téren kívül engedélyezett a közegészségügyi kártevőirtásban alkalmazott biocidek (rágcsálóírtó csalétkek) használata a rágcsálóirtó szerelvényekben, elsősorban az raktárak külső falai mellett, az ajtók mellett. A szerelvényekben elhelyezett biocidok fogyását rendszeresen ellenőrizni kell, és a fogyástól függően a pótlásról gondoskodni. Aki ezt nem szeretné, az a raktárak külső környezetében bátran felállíthat néhány, a szántóföldeken már bevált T-fát. Ez főleg akkor igen szerencsés, ha a raktár épületén és annak közelében tényleg semmilyen madár ülőkének alkalmas pont sincs, még egy elektromos légvezeték sem. 

Nyilvánvalóan a nappali ragadozók nem igazán fognak tülekedni egy ilyen leshelyért a folyamatos emberi tevékenység miatt, de éjjel a baglyok sokszor egymásnak adják a stafétabotot egy ilyen jó helyen. Amelyik pockot, egeret megette egy bagoly, az már nem megy be kárt tenni a raktárba. 

A raktári károsító ízeltlábúak ellen nem igazán van jelenleg széles körben elterjedt készítmény, amely bio termesztésben is használható lenne. A Pyregard, természetes piretrin hatóanyagú készítmény hatékony az összes raktári kártevő ellen az atkák kivételével, ugyanakkor használata szükséghelyzeti engedélyhez kötött. Érdemes megkérni az engedélyt, hiszen az indoklásba elegendő annyit beírni, hogy a jelen levő károsítók ellen más módszerrel az adott időszakban nem lehetséges a védekezés. Ebben az esetben viszont érdemes a kezelt termény értékesítési szerződésében a Pyregard használatára kitérni, mert bár a piretin hatóanyag használata nem okoz problémát, a termékben található PBO (piperonil-butoxid) egyes piacokon problémát jelenthet. 

A Stericlean Mag használható még gabonafélék esetén, a szemekre mikroporlasztással kijuttatva, felületi fertőtlenítő szerként, amely így a legtöbb kórtani és rovartani problémára megoldást ad, kivéve a nyugalmi állapotban lévő kártevők és egyes atkák. A mikroporlasztás miatt e termék használata esetén a teljes garmadát át kell mozgatni.  

Nagy áttörést jelentene a bio termesztőknek a raktári károsítók, köztük a raktári atkák elleni védekezésben, ha a speciális diatómaföld hatóanyagú készítmények regisztrációs vizsgálata lezárul és engedélyezett lesz a raktári kártevők elleni használatuk. A diatómaföld azon a fizikai elven alapulva pusztítja el a kitinvázzal rendelkező ízeltlábúakat, hogy az éles kova kristályok által felsebzett, felhasogatott kutikula miatt azok teste gyorsan kiszárad. A hatóanyag növényi tetvek ellen már engedélyezett és a közegészségügyi kártevőirtás praxisában is egyre többen használják pl. a tényleg rendkívül nehezen irtható ágyi poloska ellen.Jelenleg még nincs engedélye a diatóma föld hatóanyagú PestiSi készítménynek, de vélhetően rövid időn belül meg lesz. A készítményt egyenletesen kell kijuttatni a betárolt terményre, hasonlóan a piretroid hatóanyagú inszekticidekhez. Igen nagy előnye, hogy bio termesztésben is alkalmazható, hosszú hatástartamú és lévén, hogy fizikai módszeren alapul a hatása, nem várható ellene rezisztencia kialakulása. 

Ugyanakkor ne feledkezzünk el arról, hogy egy jó, hatásos kártevő elleni készítmény megjelenése nem helyettesítheti a jó raktározási higiénia kialakítását, a károsítók betelepedésének minél több úton történő megakadályozását. Ne akkor akarjuk elpusztítani a károsítókat, amikor már látszik a jelenlétük, hiszen addig már valószínűleg sok kárt okozhattak. Ilyenkor a védekezés (áttárolás) újabb költségekkel jár. A megelőzés a legolcsóbb védekezési módszer! 

Új raktár használatba vétele (vagy akár más raktárába történő berakodás esetén) kellő óvatossággal járjanak el. A konvencionális termelők a hagyományos raktárfertőtlenítést gyakran pirimifosz-metil hatóanyaggal végzik el, vagy végezték el a múltban, amely bár kis mennyiségben, de megmarad, éppen annyira, hogy az ilyen raktárból a port a terménnyel együtt felseperve már problémát okoz. Tehát ha bérleménybe viszik a terméket, ebben az esetben is a kellően pormentesített takarítás az alap. összefoglalót találnak a raktárfertőtlenítés módszereiről és dokumentációjáról, illetve a listát a raktárakban felhasználható termékekről a tanúsítószervezetek honlapján. 

Borítókép: Vállalhatatlan állapotú szerfás szükségtároló

Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.
 

 

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2020. november 20.

Hír
Elindult a szakmai Facebook csoportunk!

A csoport célja, hogy hozzájáruljon a hazai ökogazdálkodási ágazat fejlődéséhez aktuális szakmai és gyakorlati információk megosztásával, az ágazatban érintett szereplők összekötésével és ezáltal egy országos szakmai hálózat megerősítésével.

Részletek
2020. december 18.

Hír
Kellemes ünnepeket kíván az ÖMKi csapata!

Részletek
2019. október 28.

Hír
A biogazdálkodás önmagában nem elegendő, de mégis a legfenntarthatóbb gazdálkodási rendszer

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Rendezvény
Ökológiai gazdálkodás – Éves ágazati szakmai nap 2022

Fejlődési utak az új Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) tükrében

Részletek

Rendezvény
Szántóföldi Szakmai Nap 2022

Ökológiai gabona- és fehérjenövény termesztés

Fenntartható, ökológiai szójatermesztés fejlesztése

EIP-Agri projekt zárórendezvénye

Részletek

Kiadvány
A búza-kőüszög felismerése, megelőzése és védekezési lehetőségek az ökológiai gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A búza-kőüszög, vagy büdösüszög (Tilletia caries) a búzán kívül más gabonaféléket is megfertőző gombabetegség, amely elsősorban a termés minőségét rontja. A Tilletia nemzetségbe több faj is tartozik, amelyek hasonló tüneteket okoznak, de közös jellemzőjük, hogy spóráik széllel és az egészséges szemek felületére tapadva terjednek, valamint közvetlenül a talajból fertőzhetnek. Összefoglalónk célja a kőüszög fertőzés jellemzőinek, a gomba életciklusának, valamint a fertőzés elleni védekezés módszereinek bemutatása.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen