A jövőálló agrárium kialakításában vállalunk kulcsszerepet hazánk legnagyobb, ökológiai gazdálkodással foglalkozó kutatóintézeteként

A terveknek komoly lendületet ad, hogy az elmúlt évben tagságot nyertünk az Európai Élő Laboratóriumok Hálózatában (ENoLL). A jelenleg tizenkét kutatási területen, több mint száz termelői partnerrel együttműködő hálózatunk olyan témákat ölel fel, ahol a fenntarthatóság és a versenyképesség egymás mellett kap helyet, így alkotva jövőálló termelési rendszereket.  A kutatóintézetünk az agroökológiai módszereket alkalmazó, minősített ökológiai területek növekedése mellett, a hazai bio élelmiszer feldolgozás bővülését és a biotermékek piacának szélesedését is várja 2021-ben.

Folyamatosan fejlődő, úgynevezett on-farm kutatási hálózatunkban, több mint száz termelői partner bevonásával, összesen tizenkét mezőgazdasági és állattenyésztési területen folynak kísérletek a biogazdálkodás fejlesztésére, valamint a fenntartható mezőgazdaság legjobb gyakorlatainak terjesztésére. Az Európai Élő Laboratóriumok Hálózatának (ENoLL) tagjaként a tavaly hivatalosan is megkaptuk az élő laboratórium (Living Lab) elismerést. 2021-ben a programban a már bevált gyakorlati szemlélettel, országos hálózattal, a gazdálkodók céljaihoz illeszkedve fejlesztjük tovább a kutatásokat, például olyan területeken, mint a talajkímélő, humuszmegőrző művelési rendszerek megvalósítása, a digitális szenzorokat alkalmazó, okosabb állattenyésztési módszerek kidolgozása, vagy éppen a fenntartható, hazai alapanyagokból előállított, ökológiai palántaföldek fejlesztése.

Az Európai Élő Laboratóriumok Hálózatának (ENoLL) tagjaként tavaly hivatalosan is megkaptuk az élő laboratórium (Living Lab) elismerést. Forrás: enoll.org

Az elkövetkező évek Európai Uniós kutatás-fejlesztési keretprogramjában, a Horizon Europe programban a részvételi kutatás és innováció jelentősége növekedni fog, amelynek nemcsak a termelők és a kutatók, de a mezőgazdasági szaktanácsadási hálózatok is nélkülözhetetlen szereplői, hiszen kulcsszerepet játszanak a kutatási tapasztalatok megosztásában, ezáltal pedig a hazai mezőgazdasági gyakorlatok fenntarthatóbbá tételében. A kutatóintézetünk tavaly nyolc főre bővítette aktív tanácsadói létszámát, valamint – a Vidékfejlesztési Program támogatott szaktanácsadási pályázatának köszönhetően - kiterjesztette szaktanácsadói tevékenységét.  2021-ben az ország legtöbb régiójában van már olyan szakember, aki az ökológiai gazdálkodásban tevékenykedő, vagy arra áttérő gazdáknak szakmai segítséget tud nyújtani.

Nemzetközi szerepvállalás, magyar érdekérvényesítés

2020-ban az ÖMKi nemzetközi befolyása és szerepvállalása jelentősen erősödött, amikor ügyvezetőnket, Dr. Drexler Dórát alelnökének választotta az ökológiai gazdálkodási mozgalmak európai ernyőszervezete, a több mint kétszáz tagszervezettel rendelkező IFOAM Organics Europe. A pozícióval lehetővé vált, hogy a jövőben az ÖMKi kiemelt figyelmet fordítson hazánk és a kelet-közép európai régió fenntartható gazdálkodást érintő érdekeinek érvényesítésére. Az alelnöki tisztség 2021-ben hidat képezhet a zöldítés útján eltérő alaphelyzetből induló kelet-közép európai országok és a nyugati tagállamok hagyományosan erős, zöld érdekképviselete között, erősítve hazánk fenntarthatósági és versenyképességi szempontjait.

Az új uniós Közös Agrárpolitikában egyre inkább előtérbe kerülő agroökológiai módszerek fejlesztésére és gyakorlatba való bevezetésére már a kelet-közép európai országok is elkezdték a felkészülést. A tizenegy térségi országot egyesítő BIOEAST kezdeményezésben az agroökológiai stratégia kialakításában és megvalósításában kutatóintézetünk kiemelt koordinációs feladatokat lát el 2021-ben is, együttműködésben az Agrárminisztériummal.

Az ökológiai gazdálkodási mozgalmak európai szinten meghatározó ernyőszervezete, az IFOAM Organics Europe 2020-ban, Dr. Drexler Dórát alelnökének választotta

„A nemzetközi trendeket látva és a hazai jó gyakorlatok mentén haladva a jövőálló mezőgazdaság megteremtéséért dolgozunk, amelyben egymás mellett kap helyet a fenntarthatóság és a versenyképesség.” – nyilatkozta Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője.

„A magyarországi bioterületek mérete az elmúlt öt évben megduplázódott, de talán még beszédesebb, hogy az előállított öko élelmiszerek piaca ugyanezen idő alatt 30%-kal bővült Európában. Mindez megmutatja az ágazat egyre növekvő gazdasági jelentőségét, az ismert környezet-egészségügyi előnyök mellett. A cél éppen ezért itthon is az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszer előállítás is dinamikusan növekedjen és szélesedjen a hazai ökotermékek kereskedelmi jelenléte.” – tette hozzá a szakember

Tájfajta paradicsom palánták a Highlights of Hungary kiválóságai között

A bio termelés egyre több kiváló magyar alapanyaghoz juttatja a hazai gasztronómiát, csakúgy, mint a fogyasztókat, háziasszonyokat. Az idők során már bizonyított és egészséges, ízletes termények közé tartoznak azok a paradicsom tájfajták, amelyekből a kutatóintézetünk az elmúlt két évben palántákat kínált a nagyközönségnek. A máriapócsi koktél paradicsom mellé 2020-ban bekerült a ceglédi sárga és a tolnai rongyos tájfajta, idén tavasszal pedig a faddi, enyhén lilás, különleges ízvilágú, tojásdad paradicsomot ismerhetik meg újdonságként a vásárlók. Az öko palánták népszerűségét és elismertségét dicséri, hogy a napokban publikált Highlights of Hungary jelöltjei, - azaz Magyarország kiválóságai között -, megtalálhatóak a tájfajták, Farkas Richárd séf ajánlásával.  A palánták tavaly tavasszal az áruházak polcaira kerülve szinte azonnal elfogytak, amiből világossá vált a nagyközönség kiemelt érdeklődése, ezért idén a korábbihoz képest dupla mennyiséget kínálunk majd a vásárlóknak.

Tájfajta paradicsompalántáink népszerűségét és elismertségét dicséri, hogy bekerültek a napokban publikált Highlights of Hungary jelöltjei közé

Kenyérgabonák reneszánsza, szintet lép az ökológiai gabonakutatás

Az országos kisparcellás ökobúza-fajtateszt hálózat elindításával szintén nagy lépést tettünk tavaly a fenntartható mezőgazdaság előmozdításáért, hiszen az ország hét térségében tudunk majd eredményeket bemutatni a biogazdálkodás iránt elkötelezett termelőknek a sikeres fajtaválasztáshoz. A kisparcellás ökológiai fajtakísérleti helyszínek kiválóan kiegészítik a gazdálkodó partnerekkel együttműködésben, 2012 óta megvalósított on-farm búza fajtateszteket, ahol az ’élő laboratórium’ módszertan szerint, üzemi parcellákon vizsgálják a búzafajták teljesítményét a biogazdálkodásban. Ezen a területen is azt reméljük, hogy lesznek olyan gazdaságok, akik a kutatások eredményeire alapozva térnek át a biogabona termesztésére.

A kenyérbúza vizsgálatok mellett idén folytatódik az elfeledett tájfajta ősgabonák elterjesztése a gazdálkodók, molnárok és pékek bevonásával, alakor és tönke tájfajtákkal, új ősgabona lisztek tesztelésével és forgalomba hozatalával, valamint az ÖMKi  gazda-molnár-pék adatbázistának továbbfejlesztésével.  Utóbbiban a termelők és a termékpálya további szereplői találhatnak egymásra, hogy minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.