Európai vezetői szerepbe is megválasztották az ÖMKi ügyvezetőjét

„Az ÖMKi vezetőjeként a gazdálkodókkal szoros együttműködésben végzett kutatást és ezáltal a fenntartható mezőgazdaság legjobb gyakorlatainak elterjesztését irányítom a hazai agráriumban évek óta. Ezt a részvételi kutatási szemléletet képviselem a testületben is, kiemelt figyelmet fordítva a kelet-közép európai régió érdekeinek érvényesítésére. Meggyőződésem, hogy az agrártámogatási rendszer átalakulása során a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételét szolgáló kutatások komoly szerephez jutnak a következő években. Alelnöki kinevezésem által erősíteni szeretném Magyarország és a térség pozícióját, hogy élni tudjunk ezekkel a lehetőségekkel, és a hazai agrárium minél többet profitáljon az Európai Zöld Megállapodás és a Termelőtől a Fogyasztóig Stratégia megvalósítása érdekében kiírt Európai Uniós pályázatokból” – reagált kinevezésének hírére Dr. Drexler Dóra. Saját fejlesztésű, a gazdák önkéntes részvételén alapuló on-farm kutatási projektünket az Európai Élő Laboratóriumok hálózatába is felvették, ezzel elsőként szerztünk „Élő Laboratórium” akkreditációt a hazai agráriumban - olyan címet tehát, amely központi szerepet kap az unió következő kutatási keretprogramjában.

Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője és az
IFOAM Organics Europe egyik frissen megválasztott alelnöke (Fotó: ÖMKi)

Az 1972-ben alapított, bonni székhelyű IFOAM Organics International célja a valódi fenntarthatóság kialakítása a mezőgazdaságban az egész világon. Tagjai között több mint száz ország található meg, európai ernyőszervezete, az IFOAM Organics Europe önmagában kétszáz tagot számlál, amelyek az ökológia gazdálkodás teljes rendszerét lefedik, kezdve a mezőgazdasági termelőktől, feldolgozóktól, kereskedőktől, tanúsítóktól, szaktanácsadoktól, kutatóktól egészen a fogyasztói érdekképviseleti testületekig.

Az IFOAM Organics Europe érdekképviseleti szervezetként szoros kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal, így aktívan részt vesz az új uniós Közös Agrápolitika (KAP) megreformálásában, az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és a Termelőtől a Fogyasztóig Stratégia (Farm to Fork Strategy) célkitűzéseinek véleményezésében is.

„A magyar vezetői szerep azért jelentős ebben a – részben a COVID-19 járvány gazdasági hatásai miatt is – vitákkal kísért folyamatban, mert hidat képezhet a zöldítés útján eltérő alaphelyzetből induló kelet-közép európai országok és a nyugati országok hagyományosan erős zöld érdekképviselete között” – hangsúlyozta megválasztásával kapcsolatban Dr. Drexler Dóra. „Az eltérő alaphelyzetből eredő nehézségekkel az Európai Bizottság is tisztában van, így Magyarország esetében sem az az elvárás, hogy tíz év alatt a jelenlegi körülbelül öt százalékról huszonöt százalékra ugorjon az ökológiai termelésbe vont mezőgazdasági területek aránya.” – mutatott rá ügyvezetőnk, az IFOAM új alelnöke. 

„Az Európai Zöld Megállapodás jelenlegi célkitűzése szerint 2030-ig európai uniós átlagban kell teljesülnie ennek a célértéknek, a megállapodást elfogadó tagállamok pedig nemzeti szinten kialakított akcióterv részeként maguk határozhatnák meg, hogy milyen arányú növekedést vállalnak, és mely eszközök segítségével valósítják meg azt.” - mondta Drexler Dóra. Az Európai Bizottság ebből az elköteleződést jelentő, de saját vállalásokon alapuló akciótervből prognosztizálja majd, hogy elérhető-e uniós szinten a 25 százalékos cél, és eszerint koordinálja az erőfeszítéseket.

Az uniós agrártámogatási rendszer átalakítása miatt kulcsszerephez juthat a jó ökológiai gyakorlatok kidolgozását segítő, hatásait nyomon követő agroökológiai kutatás, ebben pedig élen járunk. Míg a támogatások elvi alapja eddig az volt, hogy az öko gazdák az alacsonyabb termelékenység miatt kompenzációt igényelhetnek az EU-tól, az új KAP elfogadását követően jutalmazási rendszer léphet érvénybe, ami támogatással ismeri el a gazdák gyakorlatát, aszerint, hogy a minőségi élelmiszertermelés mellett milyen mértékben járulnak hozzá a fontos közjavak – tiszta levegő, termékeny talaj, vegyszermentes környezet, élőhelyvédelem stb. – előállításához.

A hozzájárulás mértékét a különböző gazdálkodási módszerek valós életben, vagyis üzemi körülmények között végzett hatásvizsgálata alapozhatja meg, emiatt felértékelődhet az, amit „Élő Laboratórium” módszertannal dolgozó on-farm hálózatunk jelent.

 
Az uniós agrártámogatási rendszer átalakítása miatt kulcsszerephez juthat
a jó ökológiai gyakorlatok hatását is nyomon követő agroökológiai kutatás (Fotó: ÖMKi)