Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2020. október 9. Hír

Ágazati konferencia 2020:  Töretlen a hazai ökogazdálkodás fejlődése, megduplázódott a bio területek mérete az elmúlt öt évben

Mit hoz a jövő? Trendek és kihívások a fenntartható mezőgazdaságban címmel szerveztünk online konferenciát szeptember 30. és október 2. között.

A tanácskozáson kiderült: 2019-ben a hazai ökológiai területek mérete átlépte a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott a magyarországi bioterületek mérete. A jelenleg kikristályosodó európai Közös Agrárpolitika (KAP) lehetőséget teremt az ökológiai élelmiszertermelés és -fogyasztás további támogatására, amellyel a hazai termelőknek is élnie kell. A konferencia résztvevői ugyanakkor kiemelték: a dinamikus területi növekedés mellett a következő támogatási ciklus forrásait fontos az ökológiai élelmiszerek termékpálya fejlesztésére és a hazai piacbővítésre összpontosítani.

 „2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben megduplázódott a hazai ökoterületek mérete.” - mondta Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az ágazati konferencián tartott megnyitó előadásában. „A Vidékfejlesztési Program által biztosított csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy ökogazdálkodás fenntartása céljából lehetett pályázni, jelentősen hozzájárult ehhez a növekedéshez.” - emelte ki az államtitkár.

Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi
Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi

Az ökogazdálkodásba bevont területek impozáns növekedésével párhuzamosan a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek: míg 2015-ben közel 2300 vállalkozó volt öko tanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at. „A mennyiségi növekedés igen örvendetes, és megmutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét. A cél azonban az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszer előállítás is dinamikusan növekedjen, és a támogatások révén szélesedjen a hazai ökotermékek piaca.” – tette hozzá a közös célokhoz Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöke. „Az ökológiai termékek piaca évente 8-10 százalékkal bővül az Európai Unióban. A támogatások azt kell elősegítsék, hogy a hazai gazdálkodók minél jobban élni tudjanak ezzel a gazdasági lehetőséggel, miközben egyúttal fenntarthatóbban termelnek.” – emelte ki a szakember.

Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi
Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi


Feldman Zsolt hangsúlyozta – az új, európai Közös Agrárpolitika (KAP) kialakítása és a magyar stratégiai tervezés folyamatban van. Számítanak az ökológiai ágazat szereplőinek szakmai javaslataira, hogy 2023-tól a közös célokat legjobban szolgáló támogatási struktúra valósulhasson meg. Az Agrárminisztérium államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az új KAP elindulása előtti úgynevezett átmeneti időszakban a minisztérium egy évvel meghosszabbítja az ökológiai gazdaságok 2020-ban lejáró támogatásait. Az érintett gazdálkodóknak nyilatkozni kell majd meghosszabbítási szándékukról, amelynél kiemelten fontos lesz a földhasználati jogosultság igazolása is.


Forrás_ A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi (2)
Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi

Hogyan érhető el a 25%-os ökogazdálkodási területarány?

A szakmai tanácskozáson természetesen előkerült az Európai Zöld Megállapodás célkitűzése is, miszerint 2030-ig a tagállamoknak – Európai Uniós átlagban – kell elérni a mezőgazdasági területeken belül a 25%-os ökológiai gazdálkodási területarányt. „Az Európai Bizottság tisztában van a tagállamok közötti különbségekkel, így minden tagállam saját hatáskörben fogja elkészíteni a maga számára elérhető, de ambiciózus célértéket megfogalmazó, úgynevezett Ökogazdálkodási Cselekvési Tervet.” – emelte ki Eric Gall, az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) szakpolitikai előadója.

A hazai agrárium és azon belül az öko ágazat számára megkerülhetetlen, hogy meghatározzuk, mi legyen az elfogadható és reális célérték. A területi növekedés mellett célzott termékpálya fejlesztésekre, valamint az ökotermékek hazai fogyasztói bázisának növelésére is szükség lesz, hogy a jelenleg meghatározó nyerstermék-export irányából el tudjunk mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt ökotermékek felé.” - mutatott rá Dr. Drexler Dóra.

20170730_PEL_6758
Forrás: ÖMKi

Új jogszabályok, aktuális egyeztetések

Az új KAP mellett az ökológiai gazdálkodás új európai szintű termelési, ellenőrzési és kereskedelmi jogszabály csomagja is készülőben van, amely várhatóan 2022 januárjától lép életbe. A jogszabályokkal és az ágazat jövőjével összefüggésben konferenciánk előadói felhívták a figyelmet arra, hogy az uniós Ökogazdálkodási Cselekvési Terv 2020. november 27-ig nyilvános konzultáció keretében mindenki számára véleményezhető. Eric Gall, az IFOAM Organics Europe előadója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat konkrét, határidőhöz kötött célokat és az előrehaladás rendszeres felülvizsgálatát várja el a közösségi cselekvési tervtől, és ezt javasolja a tagállami tervek elkészítésénél is.

Aktuális témák a konferencia műhely-foglalkozásaiban

Ágazati konferenciánk a szakpolitikai szekció után gyakorlati témákat felvonultató műhelyunkákkal folytatódott. Foglalkoztunk többek között az ökológiai őszi búza fajtatesztek legfrissebb eredményeivel, a szójavetés kihívásaival, az értékes termőtalajaink egészségének megőrzésével, valamint az agroerdészet lehetséges szerepével a klímaváltozásban.

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. április 5.

Hír
Megháromszorozták az ökológiai gazdálkodás támogatási keretösszegét!

A Vidékfejlesztési programból a gazdálkodók 2018 decemberében ismét pályázhattak támogatásra az ökológiai gazdálkodásra való áttéréshez, illetve az ökogazdálkodás fenntartásához.

Részletek
2019. szeptember 18.

Hír
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS – A globális mezőgazdaságot az ökológiai gazdálkodás vezeti a fenntarthatóság felé

Részletek
2020. január 15.

Hír
Lendületben a hazai agrárium „élő laboratóriuma”

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
50 érv a biogazdálkodás mellett

Ez a gyűjtemény áttekintést nyújt a bio- vagy más néven ökológiai gazdálkodás előnyeiről. Minden érvhez szöveges magyarázat tartozik, és minden érv mellett legalább egy irodalmi hivatkozást is megadunk, amely segítségével bõvebben is utána olvashat egy-egy témának az érdeklődő Olvasó. Az érvek kutatási eredményekből, valamint vonatkozó rendeletekből és szakcikkekből származnak. A lista a teljesség igénye nélkül készült.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Kiadvány
A búza-kőüszög felismerése, megelőzése és védekezési lehetőségek az ökológiai gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A búza-kőüszög, vagy büdösüszög (Tilletia caries) a búzán kívül más gabonaféléket is megfertőző gombabetegség, amely elsősorban a termés minőségét rontja. A Tilletia nemzetségbe több faj is tartozik, amelyek hasonló tüneteket okoznak, de közös jellemzőjük, hogy spóráik széllel és az egészséges szemek felületére tapadva terjednek, valamint közvetlenül a talajból fertőzhetnek. Összefoglalónk célja a kőüszög fertőzés jellemzőinek, a gomba életciklusának, valamint a fertőzés elleni védekezés módszereinek bemutatása.

Részletek

Kiadvány
Mezei aszat

A mezei aszat egyre nagyobb problémát jelent, különösen a nagy szervesanyag-tartalmú szántóterületeken gazdálkodók számára, ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha sikerül megtelepednie, akkor kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az állományát elfogadható szintre szorítsuk vissza. 

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen