ÖMKi: A genomszerkesztésnek nincs helye a biogazdálkodás gyakorlatában
A biomozgalom – melynek az ÖMKi 2011 óta meghatározó hazai képviselője – már 1993-ban nyilvánosan elzárkózott a genetikailag módosított élőlények alkalmazásától, majd 1999-ben európai szabályozás is született a génmódosított szervezetek és származékaik ökológiai gazdálkodásban való alkalmazásának teljes tiltásáról. Szigorú szabályok biztosítják, hogy milyen módszerek elfogadottak az ökológiai növénynemesítésben és vetőmag-előállításban. A biotechnológiai eljárások ugyanakkor folyamatosan fejlődnek. Az elmúlt években olyan új, úgynevezett genomszerkesztési technológiák jelentek meg, melyek alkalmazási és detektálási lehetőségei, s így jogszabályi helyzete is éles vitákat eredményezett. A nemzetközi és a hazai ökológiai ágazat is aggodalmát fejezte ki ezen eljárások biztonságosságát illetően, és elutasítja alkalmazásukat az ökológiai gazdálkodásban. A választóvonal a hagyományos nemesítés és a génmódosítás között mindeközben egyre inkább halványulni látszik.
Mik azok az új génszerkesztési eljárások?
A génszerkesztés tulajdonképpen egy gyűjtőnév azokra az új biotechnológiai eljárásokra, melyek célzottan és nagy pontossággal képesek megváltoztatni a genetikai állományt. Legismertebb ilyen módszer például a CRISPR-Cas vagy a cink-ujj nukleáz technológia. Ezekkel a módszerekkel különböző mértékű változtatások érhetők el a genetikai állományban, akár nukleotid pontossággal. A megváltoztatott részletek ugyanabból a fajból, de akár egy teljesen más faj genomjából is származhatnak. Jelentős különbség a korai géntechnológiai módszerekhez képest, hogy a génszerkesztéssel célzott helyen, közvetlenül végzik el a genom módosítását, nem pedig véletlenszerűen (pl. génpuskával) juttatják be a beépítendő örökítő anyag részeket. Ezzel jelentősen növelhető a módszer pontossága, és csökkenthető a nem várt következmények kockázata – ugyanakkor továbbra is nagyon kevés az ismeretünk arról, hogy egy-egy változtatás a genetikai állományban milyen, a megcélzotton túli következményekkel járhat, különösen a laboron túli, mezőgazdasági alkalmazások során.
Világszerte folynak viták a kutatók, a mezőgazdaság szereplői és a döntéshozók között, hogy az új génszerkesztési technikákat a jogi szabályozásban a génmódosítás kategóriájába sorolják-e, vagy sem. Míg az Egyesült Államok már döntött és nem tartja az e módszerek segítségével előállított élőlényeket génmódosított szervezeteknek (s így ezek külön jelölése sem kötelező), addig mi, Európában az elővigyázatosság elvét követjük – ameddig ez egyáltalán lehetséges.
Az ÖMKi véleménye a GMO technológiákról magától értetődik
Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) 2017-ben az Ökogazdálkodási Világkonferencián, majd 2018 januárjában, sajtóközleményben is nyilvánossá tette álláspontját a genomszerkesztési technikákról és az ökológiai gazdálkodásban elfogadható nemesítési eljárásokról. Az IFOAM egyértelműen GM-technológiának tekinti a génszerkesztési eljárásokat, és kizárja azok alkalmazását az ökogazdálkodásban. Az IFOAM egyúttal erőteljesen fellép a génszerkesztési technikák GMO-szabályozás alá rendelése, és így nyomon követhetősége érdekében.
Szeretnénk eloszlatni minden olyan téves vagy éppen rosszindulatú híresztelést, miszerint az ÖMKi és ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra (aki az IFOAM Technológiai és Innovációs Platform alelnöke is) az új génszerkesztési eljárások bevezetését szorgalmazza a biogazdálkodási gyakorlatba. Az ÖMKi, mint a hazai ökológiai ágazat egyetlen önálló kutatóintézete, elkötelezett az ökogazdálkodás alapelvei: a gondosság, a méltányosság, az egészség és a környezet megóvása mellett. Magától értetődik, hogy az ÖMKi nem támogatja az olyan új génszerkesztési eljárások gyakorlati mezőgazdasági alkalmazását, melyek kockázatai ismeretlenek, hatásai beláthatatlanok, jelöléskötelezettség nélkül pedig megfosztják az embereket a szabad választás jogától.
„A genomszerkesztésnek nincs helye a biogazdálkodás gyakorlatában. Kutatásai során az ÖMKi nem foglalkozik a génszerkesztéssel, mint lehetséges nemesítési eljárással. A növénynemesítéshez kötődő nemzetközi projektjeink (LIVESEED, Diversifood, SolACE) mind olyan megoldásokat keresnek, melyek megfelelnek az ökológiai gazdálkodás etikai elvárásainak.” – mondta Dr. Drexler Dóra. „Az ÖMKi messzemenőkig támogatja az IFOAM lobbi-munkáját a génszerkesztési eljárások nyomon követhetővé tételéért.” – hangsúlyozta az ügyvezető.
„Nem zárhatjuk ki, hogy a jövőben létrejöhetnek gyakorlati előnyöket és elfogadható kockázatokat felmutató, új nemesítési eredmények a biotechnológiai kutatásokból. Ma azonban ez csak egy feltevés, hiszen nem látunk ilyen eredményeket. Megértem, ha valaki már önmagában ezt a hipotézist is elutasítja, de ez alapján azt állítani, hogy szorgalmazom a GMO-k bevezetését az ökogazdálkodásba, nem állja meg a helyét.” – tette hozzá Dr. Drexler Dóra.
Az ökológiai mezőgazdaság szereplői közötti párbeszéd
Természetesnek tartjuk, hogy a különböző nézeteket valló szakemberek, akár az ökológiai ágazaton belül sem értenek mindenben egyet, és vitára bocsájtják véleményüket, így például a genomszerkesztési eljárások gyakorlati alkalmazhatóságáról és szabályozási igényeiről. Szorgalmazzuk az építő párbeszédet és eszmecserét, mivel a résztvevőket ez további gondolkodásra és a jó megoldások keresésére sarkallja. Örömteli, hogy az ökológiai szektor más hazai szereplői is felszólalnak az új génszerkesztési technológiák szabályozatlan mezőgazdasági alkalmazása ellen. Szorgalmazzuk ugyanakkor, hogy a kommunikáció – különösen, ha az egymás álláspontját hivatott tükrözni – tényekre alapozott és hiteles legyen. Állunk rendelkezésre, és örömmel vesszük, ha közvetlenül kikérik véleményünket!
Javasolt olvasmányok a témában:
Európai szabályozás az ökológiai gazdálkodásról és az ökológiai termékek jelöléséről: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:189:0001:0023:EN:PDF
IFOAM állásfoglalása az új génszerkesztési eljárásokról:https://www.ifoam.bio/sites/default/files/breeding_techniques_position_paper_part_1.pdf
Az új génszerkesztési eljárások lehetőségei az ökológiai gazdálkodás számára:
http://www.cell.com/trends/plant-science/pdf/S1360-1385(15)00112-0.pdf
Ökológiai növénynemesítési stratégiák az új génszerkesztési technikák fényében:
http://www.louisbolk.org/downloads/3249.pdf
Az új növénynemesítési eljárások szabályozása az EU-n kívüli országokban:
