Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Ökogazdálkodási konferencia az AGROmashEXPÓN

Az Agrárgépészeti Kiállítás harmadik napján, január 28-án ökogazdálkodásról szóló rövid konferenciát tartottunk, ahol három témáról hallhattak az érdeklődők.

Az első előadásban Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója mutatta be az hazai ökológiai gazdálkodás elmúlt éveinek fejlődését, jelenlegi tendenciáit. A széleskörűen bemutatott adatokból kitűnt, hogy bár az ellenőrzött terület nagysága az összes mezőgazdasági terület 6,12%-a, azaz 300 000 ha körül alakul, a szántó ennek csak mintegy harmada. 14 908 ha ökológiai gazdálkodásra átállított ültetvény az összes hazai ültetvény 10 %-a. Árnyalja a sikertörténetet, hogy az öko átállást ösztönző Vidékfejlesztési Programban nincs korlátozva a bevihető ültetvények életkora, így az ültetvények egy része elöregedett, ami megnehezíti a gazdaságos és minőségi termelést.

Elhangzott, milyen mértékben jellemző a párhuzamos gazdálkodás a hazai ökológiai termelőkre. Alapvetően a gazdaság egészét, valamennyi mezőgazdasági termelést végző egységet az öko rendeletnek megfelelően kell működtetni. A kisebb területen gazdálkodóknál ez így is van, ezért a fogyasztó biztos lehet abban, hogy az adott termelőtől bármilyen árut vásárol az öko minősítésű lesz. A nagyobb üzemek esetén jellemző, hogy csak a területük egy részét, lehet, hogy csak 10-50% át állították át. Sok esetben a kezdeti nehézségek és a gazdasági kockázat miatt a fokozatos átállás a járhatóbb út, de jó lenne, ha a támogatási rendszer, vagy más eszköz, például egy hazai védjegy ösztönözné a teljes átállást, mert ez szükséges ahhoz, hogy a termelés volumene is növekedjen.

A Vidékfejlesztési Program záró értékelési jelentések adatainak összefüggéseit is bemutatta az előadó. Kiemelte, hogy az értékelési jelentés szerint a gyengébb talajokat a gazdálkodók inkább AKG programba, míg a jobb talajokat inkább ÖKO programba viszik be a gazdálkodók, erre utalnak a kistájakon belül végzett, a talajok termékenységét jellemző humusztartalom összehasonlító vizsgálatok. Az AKI (Agrárgazdasági Kutató Intézet) tesztüzemi hálózatának adatai szerint az ÖKO VP-ben részt vevő gazdaságok jövedelmezőbbek, több állatot tartanak és átlagos területnagyságuk is nagyobb, mint a programban részt nem vevő gazdaságok. Sajnos arról nincsen információ, hogy a tesztüzemi hálózatban szereplő 42 öko üzem mekkora, milyen tevékenységeket végeznek, és milyen arányban végeznek párhuzamos gazdálkodást.

Allacherné Szépkuthy Katalin

Az ökológiai állattartás továbbra is kis volumenű, bár az elmúlt években növekedés volt tapasztalható. A takarmányozási költségek, a biotakarmány beszerzési nehézségei miatt azonban jelentős áttörés egyelőre nem várható ezen a fronton, pedig erre az ökológiai gazdálkodás alapelveit, a körforgásos gazdálkodás szempontjait szem előtt tartva nagy szükség lenne. A feldolgozóüzemek száma is növekedést mutat, a malomipari termékek gyártóinak száma, örvendetes módon a takarmányipari vállalkozások száma és a borászatok száma emelkedett. Az előadást követően, az ÖMKi vezető szaktanácsadója pódiumbeszélgetést folytatott Nobilis Ágostonnal, a Csoroszlya-Farm tulajdonosával és vezetőjével. Nobilis Ágoston elmondta, hogy alapjában véve külföldi tanulmányai során köteleződött el az ökogazdálkodás iránt. Hazatérve, 2015-től állt át gazdasága az ökológiai termelésre, az akkor induló átállást ösztönző 5 éves Vidékfejlesztési Program támogatását felhasználva. Szántóföldi növénytermesztést és gyümölcstermesztést is folytatnak. A vetésforgó színesebb lett, a korábbi 3-4 fajhoz képest jelenleg mintegy 10 növényfajt termelnek, köztük a terület 15%-án pillangósokat, bíborherét, bükkönyt, takarmányborsót, amelyeknek vetőmagját értékesítik, valamint kalászosok között pelyvás ősgabonákat, burgonyát is. A gazdaság 2019 óta működik együtt az ÖMKi-vel, melynek során fajtateszteket és termesztéstechnológiai kísérleteket is megvalósítanak. Az egészségesebb környezet, az ökológiai szemlélet egy kedvezőbb munka környezetet is teremt, ami szintén fontos érv az ökogazdálkodás mellett. A feldolgozatlan termékeiket jellemzően exportra értékesítik, de szeretnének a hazai piacok felé is nyitni. Éppen ezért építettek egy saját malmot, amelyben nem csak a gabonák tisztítását, őrlését tudják elvégezni, hanem az általuk termelt pelyvás gabonák hántolását is. A pelyvás gabonák, így a tönköly, tönke, alakor hántolása nagy szakmai kihívást jelent az ezzel foglalkozó gazdaságok számára. A lisztek már kaphatóak egyes üzletekben és webshopjukban, és további termékek fejlesztését is tervezik.

Borbélyné Hunyadi Éva

Végül Borbélyné Hunyadi Éva beszélt az ÖMKi szántóföldi kutatásairól. Bemutatta a jelenlegi importra alapozott fehérjeellátottság hiányokat, az importra alapozott fehérjegazdálkodás kockázatait, és a szójatermesztés jelenlegi helyzetét. A mintegy 60 000 ha szója és az 1800 ha körüli konvencionális szójaterület messze alatta marad a korábbi évek reményeinek, amit az ingadozó termésátlagok, a bizonytalan gazdaságosság is eredményezett. Bár az országos termésátlagok már a 3 t/ha-hoz közelítenek, a gazdaságok eredményei között nagy különbségek vannak, és a száraz termőhelyeken különösen nagy kockázatú volt ez a növénykultúra az elmúlt években. Sajnos az öntözés volumene összességében is csekély, az összes öntözött terület nem érte el a 100 000 ha-t az elmúlt években, a szóját pedig csak 1500 hektáron öntözték. Az ökológiai szójaterület nem éri el a 2000 hektárt, pedig a hazai biotakarmány gyártók és az export piacok is jóval több bioszóját igényelnének.

Az ÖMKi szántóföldi kutatásainak fontos témái még a gabonafélék biológiai alapjai, a kutatásokban alkalmazott távérzékelés módszertanának fejlesztése, és a különböző talajművelési rendszerek is. Az ősgabonák fokozhatják a szántóföldi diverzitást az öko szántón. Különleges minőségű élelmiszerek előállítását teszik lehetővé, és extenzivitásuk okán is jelentős szerepük lehet az ökogazdálkodásban. Az őszi búza fajtatesztek pedig a különböző ökológiai feltételekhez való alkalmazkodásról adnak tájékoztatást az ökogazdáknak.

Gyomszabályozás gépei a kiállításon

Az expón az ökogazdálkodók számára különösen érdekes gyomszabályozó gépek (gyomfésűk, forgókéses kapák, precíziós sorközművelők), illetve mikrobiológiai készítmények, talaj javító és növénykondicionáló anyagok is szerepeltek a több száz kiállított termék és szolgáltatás között.


Az alábbi videóban visszanézhetők az Agromashexpo szerdán tartott kerekasztalbeszélgetései, amin Dr. Berényi Üveges Judit és Allacherné Szépkuthy Katalin kolléganőink is részt vettek. A második videóban pedig a pénteki teljes ökogazdálkodási szekciót lehet megtekinteni. 



Első kerekasztalbeszélgetés:
A klímaváltozás okozta hatások a növénytermesztésben (35:56-tól Dr. Berényi Üveges Judit)

Második kerekasztalbeszélgetés:
Alternatív lehetőségek tápanyaggazdálkodásban (1:42:32-től Allacherné Szépkuthy Katalin)

Előadók: 
Allacherné Szépkuthy Katalin, ÖMKi
Borbélyné Hunyadi Éva, ÖMKi
Nobilis Ágoston, Csoroszlya Farm

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. június 4.

Hír
III. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgép-Show

Május 23-24-én Mezőfalván rendezte meg – immár harmadjára – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével együtt az ország legnagyobb szántóföldi bemutatóját.

Részletek
2021. január 4.

Média
Virágos védősávok beporzó rovarok és más hasznos szervezetek számára

Ebben a videóban Katja Jacquot (Agroscope, svájci Mezőgazdasági Kutató Intézet), Hans Ramseier (HAFL, berni Agrártudományi, Erdészeti és Élelmiszeripari Főiskola) és Henryk Luka (FIBL, svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) a virágos védősávok különböző típusait mutatja be nekünk: a gabonatáblákhoz összeállított virágos magkeveréket beporzó rovarok és egyéb hasznos szervezetek számára, és egy speciális keveréket káposzta termesztéséhez.

Részletek
2021. március 2.

Hír
Facélia termesztéstechnológiai tapasztalatai 2020-ban

Mosonmagyaróvári hagyományok. A facélia hazai termesztésének fellendülését a vetőmag iránti külföldi érdeklődésnek köszönhette a ’70-es évektől.

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Mezei aszat

A mezei aszat egyre nagyobb problémát jelent, különösen a nagy szervesanyag-tartalmú szántóterületeken gazdálkodók számára, ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha sikerül megtelepednie, akkor kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az állományát elfogadható szintre szorítsuk vissza. 

Részletek

Rendezvény
Ökológiai gazdálkodás – Éves ágazati szakmai nap 2022

Fejlődési utak az új Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) tükrében

Részletek

Kiadvány
Ellenálló fajták gyümölcs-
termesztők részére – Almatermésűek

Ebben a kiadványban almatermésű fajok (alma, körte, birs, naspolya és ázsiai körte) biotikus és abiotikus stresszel szemben valamilyen módon ellenálló fajtáiról olvashat. Olyan termesztőknek szól ez a gyűjtemény, akik minél kevesebb növényvédőszer felhasználásával igyekeznek minőségi gyümölcsöt termeszteni.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen