Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2020. március 2. Hír

Minden nap egy bioalma, a bélflóránkat rendben tartja

Kevésbé ismert, hogy az alma nemcsak kitűnő élelmi rost és vitaminforrás, de számos hasznos mikroorganizmust, elsősorban baktériumot is rejt. Mivel a nyersen fogyasztott élelmiszerekből szervezetünkbe jutó baktériumok hosszabb-rövidebb ideig meg is telepedhetnek bennünk, az alma mikrobiális összetétele a bélflóránkon keresztül közvetlen hatással van ránk.


Belülről minden alma kicsit más

Éppúgy, mint az emberi bélflóra, az almában élő mikrobiális közösség - más szóval mikrobiom - is egyedi és változó. Egy 2019-ben publikált kutatás szerint1 az alma mikrobiális közösségére ráadásul az is hatással van, hogy a gyümölcsfa gazdája milyen termesztéstechnológiát használ.

Az „Arlet” fajtát vizsgálva, a kutatók megállapították, hogy minden almával körülbelül 100 millió baktériumot is elfogyasztunk, függetlenül attól, hogy bio vagy konvencionális termesztésű gyümölcsről van szó. A baktériumok mennyiségében tehát igazából nincs jelentős különbség. Az ördög itt is a részletekben, a különbség pedig a változatosságban és az eltérő fajösszetételben rejlik. Mert hiába azonos a baktériumok mennyisége, ha a „minőségük” más. Az alma mikrobiomját alkotó baktériumokat rend és nemzetség szintjén összehasonlítva az eltérés ugyanis már jelentős. A hagyományos és bio termesztésű almából kimutatható baktériumtörzsek előfordulása és gyakorisága közötti különbség 40%. A baktériumtörzsek majdnem fele tehát valamiben különbözik: egyáltalán nincs jelen az egyikben a másikban pedig igen, vagy más mennyiségben fordul elő.

Általánosságban elmondható, hogy a bio termesztésű alma mikrobiomja diverzebb, azaz többféle baktériumot tartalmaz. Ezen kívül nagyobb arányban fordulnak elő benne közismerten jótékony hatású baktériumok, például Lactobacillus-ok, amelyeket számos probiotikus készítmény is tartalmaz. A baktériumok azon rendje (Enterobacteriales), ahová az élelmiszerfertőzésekért felelős taxonok is tartoznak, azonban nagyobb mennyiségben volt jelen a konvencionális termesztésű almában. Ennek feltételezhetően az is az oka, hogy a változatosabb mikrobiom jobban kedvez a Lactobacillus-ok szaporodásának, amelyek kompetíció révén gátolják az élelmiszer eredetű patogén mikroorganizmusok szaporodását.

Figyelembe véve, hogy egészséges bélflóra nélkül nincs egészséges ember sem, a jótékony hatású baktériumok pótlása nélkülözhetetlen szervezetünk számára. A bio alma így nemcsak környezeti fenntarthatósága és vegyszermentessége, de változatosabb és kiegyensúlyozottabb mikrobiális összetétele miatt is előnyösebb választás konvencionális társánál.

Szóval megint erre jutottunk: 

Ha tehetjük, együnk bio-t! Főleg, ha nyers gyümölcsről vagy zöldségről van szó.


TUDTAD?

Az alma bakteriális életének legaktívabb helyszíne mindkét termesztési mód esetén a mag. A héj és a gyümölcshús pedig azok a részei az almának, ahol a legváltozatosabb a baktériumtörzsek előfordulása.

A mikrobiom, a bélflóra és az alma

Nemcsak az emberre, de az állatokra és a növényekre is igaz, hogy egészséges szöveteikben egyedi felépítésű, elsősorban bakériumokból álló mikrobiális közösségek, úgynevezett mikrobiomok élnek s virulnak. A legismertebb humán mikrobiom a bélflóra, de bőrünkön, sőt még az agyunkban is élnek mikroorganizmusok. (És mindez normális, sőt betegséget okozna, ha nem így lenne!) Annak ellenére, hogy a gazdaszervezethez kapcsolt mikrobiomok gyakran mélyen a gazdaszervezet meghatározott részébe ágyazottan helyezkednek el, alapvetően nyitott és más mikorbiomokkal is összeköttetésben lévő ökoszisztémákról van szó. A növényi mikrobiomok és a bélflóra közötti kapcsolat azért különleges, mert a nyersen elfogyasztott zöldségek és gyümölcsök (mint például az alma) manapság az egyik legfontosabb forrása az egészséges bélflórát alkotó, élő mikroorganizmusoknak.

Minél többet tudunk meg a bélflórát alkotó baktériumokról, annál világosabbá válik, hogy szerepük az emberi egészség fenntartásában sokkal fontosabb, mint ahogy eddig gondoltuk.2

A bakteriális diverzitás megőrzése tehát éppúgy fontos, mint a korábbi cikkünkben bemutatott agrobiodiverzitás.
Sőt, annak tulajdonképpen szerves része.

 

Hivatkozások:

1. An Apple a Day: Which Bacteria Do We Eat With Organic and Conventional Apples? Wassermann et al. https://doi.org/10.3389/fmicb.2019.01629

2. Vulnerability of the industrialized microbiota. Sonnenburg and Sonnenburg 2019. http://dx.doi.org/10.1126/science.aaw9255

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen