Megtartottuk az Öko zöldségtermesztési szakmai napot

A szakmai napot Dr. Tóth Ferenc, a kertészeti csoport vezetője nyitotta meg, melyen az ÖMKi kutatói és meghívott előadói tartottak előadásokat a zöldségfélék ökológiai szaporítóanyag előállításához kapcsolódó témákban.

Fenntartható palántanevelő közeg

A ma kereskedelmi forgalomban kapható termesztőközegek többsége tőzegalapú. A tőzeg felhasználása nem fenntartható, mert kitermelése rendkívül környezetkárosító. A tőzeg lelőhelyek rendkívül értékes élőhelyek, a tőzeg kitermelése ezért a biodiverzitás megőrzésének szempontjából nem elfogadható. Az ÖMKi 4 éves kutatása a palántanevelés során a tőzeg felhasználás csökkentését vagy teljes kiváltását célozza. Gyöngyösi Emese, az ÖMKi projektvezető kutatója előadásában elmondta, hogy többféle hazai alapanyag felhasználásával végzett előzetes kutatások alapján jelenleg főleg zöldkomposzt, azaz kizárólag növényi eredetű hulladékanyagból készített komposzt felhasználásával folynak az idei kísérletek. Ebben az évben 5 különböző komposzttelepről származó zöldkomposztot vizsgáltak paradicsom palántanevelésben. Az eddigi eredmények alapján a tőzeg kiváltása akár 100%-ban is lehetségesnek tűnik.

A termesztett fajok és fajták sokféleségének fenntartása

Az emberiség területhasználatának és a mezőgazdaság intenzifikálásának a következménye, hogy a természetes társulások sokfélesége és ezzel párhuzamosan a termesztett növényeink változatossága folyamatosan csökken. Bár a növénytermesztő számára előny jelent a homogén állomány, tudjuk, hogy minél egységesebb egy növénypopuláció, annál sérülékenyebb, a genetikailag azonos növényeket könnyebben támad meg egy-egy kártevő/kórokozó. A banán esetén például ez már bekövetkezett: világszerte a Cavendish banánfajta elterjedt, amelynek a fuzárium betegségre való fogékonysága miatt a banán termesztés 90%-a fenyegetett egy olyan gombafertőzés által, amely ellen nincs védekezési lehetőség. Hegyesi József, a Magház Egyesület meghívott vendége előadásában kiemelte, hogy fontos a fajok és fajták sokféleségének fenntartása, a tudás fenntartása és átadása, valamint a genetikailag változatos szaporítóanyag beszerzése. Utóbbihoz jó lehetőségekként említette a magbörzéket, civil szervezetek segítségének igénylését, vagy a tápiószelei génbankot, hivatalos nevén a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot. Saját magfogás esetében pedig felhívta a figyelmet a szakma szabályainak ismeretére, a térbeli és időbeli izoláció betartására.

Tápanyagutánpótlási kísérlet kápiapaprikában

Vajon a lehet-e javítani az öko paprikatermesztés technológiáját, megtérül-e a kijuttatott többlettápanyag és munka? Papp Orsolya, az ÖMKi vezető kutatója ökológiai kápiatermesztésben folytatott tápanyagutánpótlási technológiákat összehasonlító kísérleteinkről tartott előadást. A jelenlegi jellemző gyakorlatot kiegészítve három eltérő stratégiájú technológiát vizsgálunk, egy élő algát tartalmazó lombkezeléssel kiegészítve. A kísérlet eddigi eredményei szerint a profi technológiában termesztett kápiapaprika hamarabb kezdett nagyobb mennyiségben teremni a gazdakontrollhoz képest, ami primőr zöldségeknél előnyt jelent. A gazdakontrollos paprikák csak a 3. szedésnél érték el (és haladták meg) a profi technológia termésmennyiségét. A kísérlet végéig azonban még sok szedés várható, így a végkövetkeztetést még korai lenne megfogalmazni.

A tájfajták reneszánsza

Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója a tájfajták és házikerti fajták fogalmával kezdte előadását. A tájfajták regisztrációját a 145/2009 EU irányelv tette lehetővé, de a Nemzeti Fajtajegyzékben csak 2015-ben jelent meg az első hazai bejegyzett tájfajta. Az ÖMKi tájfajta paradicsom palántáinak piaci bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait összefoglalva kiemelte, hogy még a tájfajták forgalomba hozatala esetén is szükséges lehet az öko és GlobalG.A.P. tanúsítás, illetve a növényútlevél megszerzése.

Hüvelyes tájfajták újrafelfedezése

Magyarországon nagyon kevés hüvelyest fogyasztunk. A legfrissebb KSH statisztikák szerint hazánkban évente 1 ember 70 kiló húst, és ezzel szemben mindössze 1,5 kg hüvelyest eszik meg. Králl Attila előadásában elmondta, hogy 7 faj (veteménybab, holdbab, csicseriborsó, tűzbab, homokibab, méteres bab, tepary-bab) fajtáit tesztelik kiskerti körülmények között az Agri Kulti Kft. által koordinált program keretein belül. A szaporítóanyag beszerzése a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtól történt, az ÖMKi által összeállított termesztési és adatgyűjtési útmutatót juttatták el azokhoz a kistermelőkhöz, akik csatlakoztak a kutatáshoz. A projekt fontos része a gasztronómiai vonal is, hiszen a feldolgozókhoz és fogyasztókhoz konkrét felhasználási ötletekkel juttathatók el leginkább a hüvelyesek. Az Agri Kulti kóstoltató rendezvényt is szervezett, amin gasztro-szakemberek is részt vettek (pl. Babka és Kistücsök étterem séfjei). A tavasszal megjelent „Az elég jó konyha” című könyv részben ismeretterjesztő, részben szakácskönyv, és sok babos étel recept szerepel benne. Az ÖMKi mellett az Agri Kulti is részt vesz a DIVINFOOD projektben, ahol főként alulhasznosított hüvelyesekkel foglalkoznak. Attila azt is elmondta, hogy a 2022-es év aszálya a Phaseolus-okat nagyon megviselte, de a Vigna nemzetség tagjai jobban tűrték a tartós szárazságot, ezért a klímaváltozásra felkészülve mindenképpen érdemes kifejezetten szárazságtűrő fajok és fajták szelektálásával foglalkozni.

A biogazdálkodó céljai

Matthew Hayes, a Biokultúra Közép-magyarországi Egyesület alelnöke, és a Zsámboki Biokert vezetője rövid előadásában arról beszélt, hogy a biogazda aktív természet- és környezetvédelmi tevékenységet végez a termelés során, támogatja a biodiverzitást és segíti a klímaváltozás lassítását, mivel olyan gyakorlatokat alkalmaz, amellyel növeli a talajokban elraktározott szén mennyiségét. Kiemelte, hogy az Egyesület megújult vezetősége szeretné aktívabbá, láthatóvá tenni az Egyesületet.

Új ÖMKi kiadványok

Az előadások sorát Papp Orsolya és Allacherné Szépkuthy Katalin kolléganőink zárták az ÖMKi új kiadványainak bemutatásával.

Az Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022 c. kötet az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek növeléséhez szükséges technológiai ismeretek bővítését támogatandó jött létre. A kiadványban a tápanyagutánpótlásra felhasználható anyagokra vonatkozó ismereteket rendszerezték, gyakorlati szempontból áttekintve a NÉBIH és a 2 tanúsító szervezet által a pozitív listára felvett anyagokat.

Az eredetileg Andrea Heistinger által írt, az Arche Noe szervezet által kiadott és Hock Zsófia által a hazai körülményekre átdolgozott 448 oldalas Magtermesztők Kézikönyve a magfogás mára majdnem feledésbe merült tudását adja át. A könyv végigvezeti olvasóját a kultúrnövények sokféleségének jelentőségétől a zöldségvetőmagok termesztéséhez szükséges biológiai háttértudáson át a konkrét növényfajok részletes bemutatásáig. Célunk, hogy a kiskerttulajdonosok, hobbikertészek, gazdálkodók és gasztronómiai szereplők ismét kezükbe vegyék a vetőmagok sorsát, ezzel a jövő élelembiztonságát és sokszínűségét biztosítva.

A sikeres palántatermesztés mögött sok ismeret és gyakorlati tapasztalat áll, a megfelelő módszer megválasztásától kezdve a közeg összetételén, a vetőmag megválasztásán át az optimális klíma beállításáig és a megelőző növényvédelmi intézkedésekig. Az Ökológiai zöldségpalánta-előállítás egy 44 oldalas gyakorlati útmutató, mely elsősorban olyan termesztőknek szól, akik palántáikat az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint szeretnék megnevelni, akár saját gazdaságuk számára, akár kisléptékű értékesítéshez; részben pedig olyan kertészkedőknek, akik kezdőként szeretnék megismerni az ökoszemléletű palántanevelés fogásait.

Az előadásokat és a könnyű nyári ebédet követő 2 órás terepi program keretei közt megtekintettük a kápiapaprika-kísérletünket, és az érdeklődők paradicsom-magfogási bemutatón vehettek részt.

Köszönjük az érdeklődőknek a részvételt, a telekocsik szerveződését és a határon túlról érkező vendégeink látogatását is!