Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2020. június 17. Növényvédelem

Hogyan védekezzünk a gyomok ellen ökológiai módszerekkel?

2020. évi 15. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 

Ha a természetben körülnézünk, nem nagyon találunk szabad, azaz növények által fedetlen felületet. Ahol csak lehetséges, azonnal megjelenik az élet. A legzordabb sziklákon, ha a repedésekben összegyűlik a szálló por, a szél vagy a madarak által odahordott magok csírázásnak, növekedésnek indulnak. Nem csoda tehát, hogy sokkal jobb feltételek között, vagyis az ágyásokban, az ágyások közötti területeken, a kert sarkában, a ház falánál, a térkövezett udvarokon is ugyanez történik. Élet keletkezik az addig élettelen helyen, amely további élőlények sokaságának ad majd otthont és táplálékot. Amikor a növényi maradványok elhalnak, és a talaj felszínére kerülnek, akkor is a talajlakó élőlények, rovarok, földigiliszták táplálékául szolgálnak, amelyek aprítják, bedolgozzák őket a talajba, ahol további élőlények sokasága, talajlakó gombák, baktériumok bontják és alakítják tovább a szerves anyagot. Így képződik a humusz, a talajaink termékenységének és szerkezetének egyik legfontosabb eleme.

Hogyan tekintsünk tehát a gyomnövényekre? Nehezen írom le, hogy gyom, mert ugyanaz a növény, ami az ágyásban gyom, az ágyáson kívül legtöbbször a természetes vegetáció része. Ennek ellenére, természetesen a biokertben is szelektálunk a növények között, de hogyan? Én például a kertben idén meghagytam a szarkalábakat és a petúnia árvakelést is, mert tetszenek ezek a „gyomok” – mellesleg nemcsak nekem, hanem a beporzóknak is. A magától kelt pipacs pedig jó szolgálatot tett a levéltetvek begyűjtésében.

A gyomok magról kelnek, vagy évelő gyomok esetén a talajban található vegetatív részekről hajtanak ki. Teremtsünk olyan körülményeket a kertben, amelyek között a gyommagvak nem, vagy kevésbé csíráznak. A gyommagvak csírázását a mag érettsége, a nyugalmi állapota és a környezeti hatások összessége együtt szabályozza. A legtöbb gyommagnak fényre, de legalábbis egy rövid ideig tartó fényimpulzusra van szüksége, hogy a csírázás meginduljon. Ha elzárjuk a fénytől, nem fog csírázni, vagy ha kicsírázott is, csak vegetál. Ezért, ha van lehetőség, takarjuk a talajt komposzttal (lehetőleg olyan komposztot használjunk, amely az érés során elérte azt a kiritkus hőmérsékletet (65 oC), ami csírázásra képtelenné teszi a gyom magvakat), szalmával, fűnyesedékkel, esetleg papírral, agroszövettel. Szerves anyag használata esetén, minél vastagabb a talajtakaróréteg, annál jobban visszafogja majd a gyomok mellett a talaj melegedését és párolgását is. Készítsünk komposztot, de ha erre nincs lehetőségünk, vagy nem elég a mennyisége, a legtöbb településen begyűjtik a zöldhulladékot és komposztálják, kereskedelmi forgalomba hozzák.

Társítsuk tudatosan a növényeket. A növénytársításnak komoly szakirodalma és aktív online-fórumai is vannak. Érdemes végigböngészni, megbeszélni a tapasztalatokat a gyakorlott kertésztársakkal. A sikeres növénytársítás kulcsa, hogy az egy ágyásba összeültetett növények együtt hatékonyabban töltik ki a teret, árnyékolják a talajt, fedik el egymás illatát, esetenként így tartják távol a kártevőket. Jó példákat meríthetünk Dr. Sárközy Péter és szerzőtársai Növénytársítások: Rokonszenv és ellenszenv a növények között című könyvéből.

Az állandóan taposott utakat vessük be taposást tűrő fűkeverékkel, melyet gazdagíthatunk további fajokkal (például az alacsonyra növő fehérherével, lándzsás útifűvel, komlós lucernával). A szőlő és gyümölcsfák alatt is legyen növényzet. Szőlőültetvényekbe saját, hatéves kutatásunk eredményei alapján az ÖMKi Élő Sorköz magkeveréket tudjuk ajánlani, mely honos, évelő fajokból áll, és többéves takarást biztosít, miközben magassága a szőlőültetvény kezelését is lehetővé teszi. Kertészeti boltokban, barkácsáruházakban, de diszkontokban is nagyon jó, több fajból álló virágkeverékeket lehet kapni, melyekkel a kert üres foltjait kitölthetjük. Ez sokszor odavonzza, illetve helyben tartja a hasznos élő szervezetek, beporzókat is.

Mindezek ellenére természetesen szükséges lehet a gyomlálás és a kapálás is. A tiszadobi falumúzeumban fotóztam a helybeliektől összegyűjtött kapafejeket, valamennyi kopott, mindegyiket használták. Nagyapámnak is többféle kapája volt. A libatop és a disznóparéj ellen „sarabolt”, de villásat vett elő lazításra és a nagyot a szőlő töltögetésére és a vízvezető árok kihúzására a zöldségesben. Az agyagos óbudai kertben is csak mélykapálással lehet az öntözővizet a gyökerekhez juttatni. Egyúttal a gyomokat is kiszedem. A hagyomány szerint egy kapálás (sarabolás) felér egy öntözéssel. Miért? A talajfelszín megbolygatása során elvágjuk a talajkapillárisokat, csökkentjük a párolgást.

Ne feledkezzünk meg a kert épített részeiről, a járdákról, teraszokról, kövezett és murvázott területekről sem. Tavaly Tácon a Gorsium Szabadtéri Múzeumban fényképeztem a régészeti bemutató területet. „A kockaköveken és murvázott területeken nem kapálhatunk. Gyomirtóztam.” mondta a (nyilvánvalóan nem bio) kertész. Mi a magunk részéről lebeszélnénk mindenkit - azt a kedves kertbarátot is, aki még csak barátkozik az öko kertművelés gondolatával - a gyomirtók használatáról. Egyrészt egyszerűbb és költséghatékonyabb kaszálni, másrészt az ökológiai gazdálkodás és kertművelés keretei között a kémiai gyomirtószerek használata amúgy sem megengedett. Az amerikai öko rendelet lehetővé teszi szappan-alapú termékek és egyes természetes eredetű anyagok, így például az ecet, gyomirtószerként történő használatát. Az európai öko rendelet azonban szigorúbb, ezeket sem engedélyezi.

Tudnunk kell, hogy a NÉBIH Honlapján elérhető szerforgalmi jelentés alapján az egy évben összesen eladott növényvédőszer mintegy 40 %-a, 10.668.443 kg,  gyomirtószer volt. Legnagyobb mennyiségben a glifozát hatóanyagú termékek kerültek eladásra és felhasználásra (1.334.197 kg). Azzal is szembe kell néznünk, hogy a közterületek és ipari területek, esetenként útpadkák, vasúti vonalak, jelzőtáblák környéke nagy részét is glifozáttal, vagy hozzá hasonló hatású totális gyomirtószerekkel kezelik. A mérések szerint a glifozát jelen van mindenhol az élelmiszerekben, olyan termékekben is, amelyek előállítása során nyilvánvalóan nem használtak, nem használhattak technológiai okokból glifozátot. Ott van a felszíni vizeink nagy részében is. Ismert figyelemfelkeltő kampány volt, amikor az Európai Parlament félszáz képviselőjét megvizsgálva, kivétel nélkül minden résztvevő szervezetében kimutatták a glifozát jelenlétét, nem is alacsony mértékben. Valószínűleg mi se lennénk kivételek. Elgondolkodtató, hogy egy totális gyomirtószer hatóanyagot ekkora mennyiségben juttatunk a környezetünkbe, szervezetünkbe, évről évre. Azok a vizsgálatok pedig még inkább, melyek alapján a WHO potenciálisan rákkeltő anyagok közé sorolta a glifozátot.

Azt javasoljuk tehát kedves kertbarátok, hogy az elgyomosodott területeket, az árokpartok környékét kaszálják, és ha kell, kapával tisztítsák, a díszkővel lerakott udvarokat seperjék és gyomlálják, esetleg használjanak perzselőt (a termikus eljárás nagyon hatékony a magról kelő gyomnövények ellen). A kertekben ne legyen fedetlen talajfelszín, és meglátják, kevesebb problémájuk lesz a gyomokkal!

2020. június. 12.

Jó kertészkedést kívánunk: Zsigó György, és az ÖMKi Munkatársai

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. január 28.

Hír
Mi köze a prosecconak a talajvédelemhez? 

🍇SZŐLŐTERMELŐK és BORKEDVELŐK figyelmébe ajánlott cikk!🍇
Az Index, a szőlőtermesztés és a talajpusztulás összefüggéséről írt, alábbiakban található cikke is felhívja a figyelmet az erózió elleni mindennapi védekezés fontosságára. Az ÖMKi-ben, több mint hat éve futó kutatómunkával pontosan ezért fejlesztettük ki a fajgazdag takarónövényes talajápolási technológiát.

Részletek
2020. április 16.

Növényvédelem
Öko növényvédelmi módszerek ormányos bogarak és pajorok ellen

2020. évi 8. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Részletek
2020. június 18.

Növényvédelem
Öko növényvédelmi módszerek monília, feketerothadás, peronoszpóra ellen

2020. évi 16. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Magkeverék
ÖMKi Élő Sorköz vetőmagkeverék

Egységár: 2 940 Ft + ÁFA/kg

Részletek

Kiadvány
Talajápolás a szőlőben – fókuszban a fajgazdag sorköztakarás

Európa neves történelmi borvidékei páratlan természeti értékeket hordoznak. Növény- és állatviláguk gazdagsága, kialakításuk kultúrtörténeti sajátosságai, önmagában is jelentős értéket képvisel (Page & Goldammer 2004, Illyés & Bölöni 2007). 

Részletek

Kiadvány
Gyeptelepítés elmélete és gyakorlata az ökológiai szemléletű gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az agrártájba ágyazott gyepek fontos szerepet játszanak a faj- és tájszintű sokféleség megőrzésében és fenntartásában. A gyepek fajgazdagsága kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bír.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen