Génmódosítás helyett genetikai sokféleséget!

Május 22., a biológiai sokféleség nemzetközi napja minden évben felhívja a figyelmet egy alapvető igazságra: mindannyiunk érdeke a növénytermesztés sokszínűsége. Több projektben is ezért dolgozunk: május közepén génbankból kiszabadított tájfajta paradicsomok palántáit vezettük be a hazai kereskedelmi forgalomba, az ősgabonák – tönke és alakor – elterjesztéséért pedig összefogást kezdeményeztünk gazdák, molnárok és pékek bevonásával. Hisszük, hogy a biodiverzitás hihetetlen erőforrás, csak egyelőre kevesen értékelik.

Miközben a világot uraló kultúrnövények (búza, kukorica, szója, rizs) modern fajtái érzékenyek a klímaváltozás szélsőséges hatásaival szemben, vad rokon fajaik és tájfajta populációik értékes genetikai erőforrást jelentenek változatos tulajdonságaik és ebből eredő adaptációs képességük okán. Hiába ismerünk globálisan 369.000 virágos növényfajt, ezek közül csak 200-at használunk élelmiszer előállításához, de egy 2017-es adat szerint ebből a halmazból is mindössze 9 faj adja a világ növénytermelésének 66 százalékát. Génmódosítással tesszük őket ellenállóbbá, miközben vad rokon fajaik és az elfeledett tájfajták genetikája még kihasználatlan erőforrás. A saját kézben lévő fajták sokszínűsége csökkenti a gazdálkodók kiszolgáltatottságát, segít alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez, időjáráshoz és piaci igényekhez.

Büszkeségeink, a tájfajta a paradicsomok

Kezdetektől azon dolgozunk, hogy újra közkinccsé tegyünk olyan elfeledett tájfajta paradicsomokat, amelyeket az ipari termelés kiszorított a kínálatból. Munkánk gyümölcse beérett: május közepén először hoztunk országosan kereskedelmi forgalomba hazai tájfajta paradicsomok magjaiból neveltetett palántákat. Olyan magokból, melyeket évtizedekig csak a génbankban tartottak fenn. Harminc öko palántát adományként is felajánlottunk az idei Föld Napja alkalmából a Kortárs Építészeti Központ városi közösségi kert projektje javára. Idén így már több száz kiskertben, és a legnagyobb hazai ökológiai módszerekkel művelt városi közösségi egységben, a Kerthatár Közösségi Kertben is teremhetnek a különleges ízvilágú máriapócsi, gyöngyösi, mátrafüredi paradicsom tájfajták. Nézd meg videónkat!

Civilek nélkül nincs sikeres génmegőrzés

Több más projektünkben is a genetikai sokféleség megőrzéséért dolgozunk. A LIVESEED projekt célja az ökológiai növénynemesítés és vetőmaghasználat fellendítése; 2021-től az unió támogatja majd az úgynevezett heterogén szaporítóanyagok, vagyis az uniform fajtáknál sokkal diverzebb genetikájú populációk ökológiai vetőmagkereskedelmét is. A Farmer’s Pride uniós projekt célja egy génmegőrzés iránt elkötelezett európai hálózat kiépítése, elkötelezett civilek, kutatóhelyek, vetőmag cégek, közösségi génbankok részvételével. A projekt magyar szakmai partnereként együttműködünk a tájfajtákért, régi fajtákért, különleges termesztett növények hazai elterjedéséért létrejött Magház Civil Hálózattal.

Szintén e két projekt részeként kezdeményeztünk összefogást februárban gazdák, molnárok és pékek bevonásával az ősgabonák – tönke és alakor – tájfajtáinak fenntartásáért és termékfejlesztéséért, amelyet júniusban szántóföldi terepbemutatóval egybekötött találkozóval folytatunk.

Kutatásaink azonban tudatos, a biológiai sokféleség megőrzése iránt elkötelezett fogyasztók nélkül nem lehetnek teljesek. Civilek nélkül ugyanis nincs sikeres génmegőrzés. Ne feledd: ha ipari péktermék helyett kézműves pékség tájfajta ősgabonából sütött kenyerét vásárolod, nemcsak gazdag beltartalmi értékű élelmiszert választasz, hanem fontos lépést teszel az itthon termesztett búzafajok genetikai sokféleségéért is!