Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

A konyhai hulladék jövője

Új szabályok az EU-s hulladékgazdálkodás területén

A papír, az üveg, a fémek és műanyagok meglévő szelektív gyűjtési kötelezettségére építve az új szelektív gyűjtési szabályok alapján a veszélyes háztartási hulladékokat 2022-től, a biohulladékot 2023-tól, a textileket pedig 2025-től lesz köteles minden háztartás elkülönítve gyűjteni. 

Konyhai biohulladékok

A biohulladék kapcsán mindez azt jelenti, hogy három éven belül megkezdődik a konyhai háztartási szerves hulladék külön gyűjtőedénybe szelektálása. Ez kiemelten fontos, hiszen az átlagos magyar háztartásban keletkező hulladéknak 30-40%-a valamilyen komposztálható konyhai maradvány, ami körülbelül 68 kg élelmiszerhulladékot jelent évente, egy főre vetítve (forrás: Nébih). Jelen rendszerben azonban ez a mennyiség, különösen városi környezetben, legtöbbször a többi, nem szelektíven gyűjthető anyaggal együtt a kommunális kukában végzi. Hogy ez miért probléma?

A kommunális hulladék kezelése komoly szállításigényű, jelentős szén-dioxid kibocsátással járó folyamat. A nagy volumenben keletkező, magas víztartalmú konyhai hulladék (zöldség, gyümölcs, ételmaradék) a nyári időszakban pedig a szokásosnál is jobban leterheli a hulladékkezelőket (gondoljunk ilyenkor a dinnyeszezonra). Budapesten például, a hulladékégetőbe kerülve ezek az anyagok nehezen, rossz hatásfokkal égnek, nem beszélve arról, hogy ilyen hasznosítás mellett (de akár a hulladéklerakókba elhelyezve is) elvesztegetjük a szerves anyagaikban rejlő tápanyag utánpótlási potenciált. A szerves konyhai hulladéknak ugyanis megvan a maga helye a tápanyaggazdálkodási rendszerben, hiszen megfelelő komposztálási eljárással fontos talajjavító anyag készíthető belőle.

A szénkörforgás egyensúlya (Jocelyn Lavallee nyomán szerkesztette Gyöngyösi Emese)
Forrás

A szénkörforgás egyensúlya szempontjából pedig nélkülözhetetlen, hogy a háztartási biohulladékban (azaz a lebomló növényi maradványokban) megkötött szén visszakerüljön a talajokba.

Fontos kiemelni, hogy a zárt rendszerű, automatizált komposztáló üzemek másképpen működnek, mint a házi komposztálás, így az előbbibe jellemzően bekerülhetnek olyan anyagok is (vegyes ételmaradék, húsok és tejtermékek), melyeket nyitott rendszerekben egészségügyi kockázatok miatt nem komposztálunk. Hogy mely hulladékok gyűjthetők külön a szerves hulladékgyűjtő konténerbe, elsősorban az újrafeldolgozási lehetőségektől és a kezelési létesítményektől függ. Ennek megfelelően a helyi hulladékkezelő hatóság feladata a helyben összegyűjtött biohulladék jellegének meghatározása.

Kerti hulladék és zöldkomposzt

Jelenleg a kerti zöldhulladék az, aminek begyűjtése és feldolgozása folyamatos, évtizedek óta működő folyamat Magyarországon. A jellemzően kertekben keletkező lomb, kaszálék és nyesedék a közszolgáltató emblémájával ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható zöldhulladék-gyűjtőzsákba kerülhet, majd elszállítás után nyílt rendszerben komposztálják. Az így keletkezett komposzt egy része a közterületek talaját gazdagítja, ám érdemes tudni, hogy magánszemélyek is vásárolhatnak ekképpen előállított zöldkomposztot a telepek által megjelölt nyitvatartási időben.

A helyi hulladékkezelő vállalkozások a településeken gyűjtött zöldhulladékokból komposztot készítenek
Fotó: Allacherné Szépkuthy Katalin

Bár egyelőre várnunk kell az első biokukák megjelenéséig, a kiskerti komposztálást lehetősége szerint bárki alkalmazhatja otthoni körülmények között is. A közhiedelemmel ellentétben a komposztálás nem bonyolult, néhány egyszerű szabály betartásával bárki előállíthatja a saját komposztját, ami kiváló adalékanyag a cserepes növények és a veteményeskert talajának dúsításához.

A  kész, átrostált komposzt az ágyásokban termésnövelő anyagként hasznosul
Fotó: Allacherné Szépkuthy Katalin

És akinek nincsen kertje?

Azok, akik társasházban élnek, a helyi önkormányzattal egyeztetve akár közterületen is létesíthetnek közösségi komposztálót (a közösségi komposztálás ugyanis nem engedélyköteles tevékenység). Jelenleg Budapesten több kerületben van már példa jól működő közösségi komposztálásra, Zuglóban épp az elkövetkező napokban kerül sor két komposztkeret közterületi kihelyezésére. 

Akiknek a fent említett megoldások nem elérhetőek, jó megoldás lehet a ShareWaste névre hallgató telefonos applikáció, ami a komposzt alapanyagot befogadni képes, és az azt felajánló lakosokat köti össze. Így akár egy hosszútávú együttműködés is létrejöhet a konyhai hulladék hasznosítására.

További lehetőség egy vermikomposzt (vagy másnéven gilisztakomposzt) láda beszerzése, ami a talajlakó lebontó szervezetek (földi- és/vagy trágyagiliszták) aktív közreműködésével alakítja át a konyhai maradványokat humuszanyagokban gazdag komposzttá. Bár meglepően hangozhat, ez a módszer lakásban is könnyedén kivitelezhető, miközben nem kell aggódni a kellemetlen szagok miatt. 

Amíg tehát nem kezdődik meg a konyhai hulladékok lakossági szintű begyűjtése, jó ha megkeressük a számunka ideális alternatív megoldást, hiszen a minél nagyobb arányú szerves anyag hasznosítás a talaj- és klímavédelem fontos része, amiért mindannyian egyéni felelősséggel tartozunk. 

További hasznos információk érhetőek el a komposztálásról, akár nagyobb volumenű, mezőgazdasági felhasználás vonatkozásában is például a Best4Soil projekt honlapján. 

Gyöngyösi Emese
Környezetgazdálkodási agrármérnök
Kutatási asszisztens, ÖMKi

A cikk forrása: https://greendex.hu/a-konyhai-hulladek-jovoje-uj-szabalyok-az-eu-s-hulladekgazdalkodas-teruleten/

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. február 18.

Hír
Díjazták a kutatási hálózatunkat!

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által szervezett, 19. Országos Környezetvédelmi Találkozón került sor a Környezet Védelméért díjak átadására.

Részletek
2018. november 15.

Hír
Növénytermesztés Diverzifikációja Európában – Konferencia meghívó

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tisztelettel meghívja Önt a Növénytermesztés Diverzifikációja Európában című Konferenciára (European Conference on Crop Diversification), amelyet 2019. szeptember 18-21. között szervezünk meg Budapesten, a DiverImpacts Horizont 2020 projekt keretében.

Részletek
2019. augusztus 8.

Nemzetközi projektek
Rézkiváltás - RELACS

A RELACS Európai Uniós projekt fő célja, hogy felmérje a résztvevő EU-s országok ökológiai ágazatainak jelenlegi igényeit a külső forrásból származó input anyagokra, és megoldásokat nyújtson a vitatható anyag-felhasználás kiváltására. 

 

 

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
On-farm kutatás 2012

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Részletek

Kiadvány
On-farm kutatás 2013

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Részletek

Kiadvány
On-farm kutatás 2014

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen