Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2020. november 4. Hír

A génszerkesztés is kimutatható – A GMO-vita legújabb fejezete

Habár az Európai Bíróság két éve úgy határozott, hogy a génszerkesztéssel előállított haszonnövények is a genetikailag módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó szabályozás alá esnek, a GMO és a génszerkesztés mezőgazdasági alkalmazása körüli vita időről-időre újra fellángol.

Ez részben annak is köszönhető, hogy a génmódosítás és a génszerkesztés nem csupán tudományos módszer, hanem egy rendkívül gyorsan fejlődő iparág, a biotechnológia alapvető eszköze. Az általuk létrehozott élő szervezetek pedig komoly piaci értéket jelentő potenciális termékek. Habár a GMO témában megjelenő hírek gyakran azt a látszatot keltik, hogy a vita „Génmódosítás-e a génszerkesztés?” elvi jellegű, a kérdés valójában technológiai és üzleti.

A génszerkesztett növények és állatok ugyanis valóban nem tartalmaznak fajidegen géneket és gyakran csupán néhány nukleotidnyi változtatás történik az eredeti génszekvenciához képest. (A nukleotid a DNS lánc szerkezeti alapegysége olyan, mint egy betű az ABC-ben). Az eredmény azonban ennek ellenére nem különbözik attól, ami a hagyományos génmódosítás esetében történik: a DNS természetben nem előforduló, irányított és célzott módosítása, azaz génmódosítás történik mind a két esetben. Mivel a génszerkesztés alkalmazásakor a hagyományos GMO-k hoz képest a DNS-t valóban kisebb mértékben módosítják, a génszerkesztett növények esetében felmerült a kimutathatóság és megkülönböztethetőség problémája is, amely különösen aggasztó a GMO-kra vonatkozó jelölési kötelezettségek betartatása és a szennyeződések kimutatása szempontjából.

Ezért is kiemelkedő jelentőségű, hogy egy élelmiszerkereskedelmi vállalat és GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja, köztük az Ökogazdálkodók Nemzetközi Szövetsége, az IFOAM Organics Europe nemrégiben közösen jelentette be az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövények kimutatására. A közelmúltban megjelent tudományos közleményben az első, már kereskedelmi forgalomban lévő és génszerkesztéssel előállított, egy konkrét gyomirtószerként használt hatóanyaggal (sulfonylurea) szemben toleránssá tett repcefajta kimutathatóságát sikerült igazolni. Ez az eredmény cáfolja azokat a korábbi állításokat, amelyek szerint a génszerkesztéssel előállított haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatóak GMO-ként. 

A módszer alkalmazásával lehetővé válik az Európai Unió tagországai számára, hogy ellenőrzések segítségével meggátolják ennek és más nem engedélyezett génszerkesztéssel előállított haszonnövénynek a bekerülését az EU élelmiszer- és takarmány-előállítási láncaiba. Eddig ugyanis nem volt eszközük az import, génszerkesztéssel előállított repce jelenlétének kimutatására, amelyet az USA bizonyos részein és Kanadában már termesztenek.

A génszerkesztés támogatóinak azonban továbbra is az a nem titkolt célja, hogy az Európai Unió lazítson a jelenleg érvényben lévő szabályozáson és az így előállított növények kikerüljenek a GMO rendelet hatálya alól.  A génszerkesztés mellett szóló érvek lényegében azonosak a korábban a GMO-k mellett felsorakoztatott előnyökkel, amelyek közé tartozik a nagyobb terméshozamú, betegségellenáló, szárazság- és hőtűrő növények gyors előállításának (egyelőre a gyakorlatban nem bizonyított) lehetősége és a mezőgazdaság versenyképessége is.

A génszerkesztés azonban, lássuk be, nem csodaszer. Nem megoldás a klímaváltozásra, a túlnépesedésre, a lokális élelmiszerhiányra, és főleg nem záloga az élelmiszer önrendelkezésnek, a gazdálkodók ökonómiai kiszolgáltatottság-csökkentésének, de – a GMO-kat és a hozzájuk tartozó növényvédő szereket forgalmazó cégek bevételein túl – a mezőgazdaság versenyképességének sem. 

A génszerkesztés egy új és forradalmi technológia, amelynek pozitív hatását zárt és kontrollált növényi rendszerekben viszonylag könnyű igazolni. A génszerkesztés nem szándékolt hatásainak vizsgálata, az általuk okozott evolúciós és ökológiai rendszereket érintő változások becslése és a tényleges termesztésben megjelenő előnyeik mérése azonban már sokkal bonyolultabb, sokszor kivitelezhetetlen feladat. Amíg pedig nem ismerjük részleteiben ezeket a hatásokat, a legjobb a jelenlegi, elővigyázatosság elvén alapuló döntés: a génszerkesztéssel létrehozott szervezetek minősüljenek továbbra is GMO-nak. 

Dr. Szira Fruzsina
A szerző az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa.
Okleveles biológus, Ph.D.

Forrás: greendex.hu

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2018. február 1.

Hír
ÖMKi: A genomszerkesztésnek nincs helye a biogazdálkodás gyakorlatában

A biomozgalom – melynek az ÖMKi 2011 óta meghatározó hazai képviselője – már 1993-ban nyilvánosan elzárkózott a genetikailag módosított élőlények alkalmazásától, majd 1999-ben európai szabályozás is született a génmódosított szervezetek és származékaik ökológiai gazdálkodásban való alkalmazásának teljes tiltásáról. Szigorú szabályok biztosítják, hogy milyen módszerek elfogadottak az ökológiai növénynemesítésben és vetőmag-előállításban. A biotechnológiai eljárások ugyanakkor folyamatosan fejlődnek. Az elmúlt években olyan új, úgynevezett genomszerkesztési technológiák jelentek meg, melyek alkalmazási és detektálási lehetőségei, s így jogszabályi helyzete is éles vitákat eredményezett. A nemzetközi és a hazai ökológiai ágazat is aggodalmát fejezte ki ezen eljárások biztonságosságát illetően, és elutasítja alkalmazásukat az ökológiai gazdálkodásban. A választóvonal a hagyományos nemesítés és a génmódosítás között mindeközben egyre inkább halványulni látszik.

Részletek
2018. július 26.

Hír
A génszerkesztés is génmódosításnak számít – határozott az Európai Bíróság

A hazai és nemzetközi ökológiai gazdálkodási mozgalom örömmel fogadja az Európai Bíróság 2018. július 25-én hozott döntését, amely egyértelművé teszi, hogy az új génszerkesztési technikák génmódosításnak számítanak, így a meglévő uniós jogszabályok értelmében a GMO-kra vonatkozó előírások hatálya alá esnek. Eddig a génszerkesztés (pl. a CRISPR) szabályozása homályos terület volt, viták folytak a kutatók, a mezőgazdaság szereplői és a döntéshozók között, hogy a jogi szabályozásban a génmódosítás kategóriájába sorolják-e őket, vagy sem.

Részletek
2020. szeptember 17.

Hír
Először igazolták, hogy génszerkesztéssel módosított haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására.

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
50 érv a biogazdálkodás mellett

Ez a gyűjtemény áttekintést nyújt a bio- vagy más néven ökológiai gazdálkodás előnyeiről. Minden érvhez szöveges magyarázat tartozik, és minden érv mellett legalább egy irodalmi hivatkozást is megadunk, amely segítségével bõvebben is utána olvashat egy-egy témának az érdeklődő Olvasó. Az érvek kutatási eredményekből, valamint vonatkozó rendeletekből és szakcikkekből származnak. A lista a teljesség igénye nélkül készült.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Kiadvány
A búza-kőüszög felismerése, megelőzése és védekezési lehetőségek az ökológiai gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A búza-kőüszög, vagy büdösüszög (Tilletia caries) a búzán kívül más gabonaféléket is megfertőző gombabetegség, amely elsősorban a termés minőségét rontja. A Tilletia nemzetségbe több faj is tartozik, amelyek hasonló tüneteket okoznak, de közös jellemzőjük, hogy spóráik széllel és az egészséges szemek felületére tapadva terjednek, valamint közvetlenül a talajból fertőzhetnek. Összefoglalónk célja a kőüszög fertőzés jellemzőinek, a gomba életciklusának, valamint a fertőzés elleni védekezés módszereinek bemutatása.

Részletek

Kiadvány
Paradicsom tájfajták vizsgálata

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A tájfajták genetikai változatosságuk és alkalmazkodóképességük révén rendkívül értékesek, ugyanakkor az intenzív ipari termelés követelményeinek legtöbbször nem felelnek meg, így mára jobbára kiszorultak a termesztésből. 

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen