Élelmiszeripari alapanyagok előállítása környezetkímélő módszerekkel

Molnár Zsuzsanna okleveles élelmiszermérnök vagyok. 2008-ban végeztem a Budapesti Corvinus Egyetem folyamattervező szakirányán. Tanulmányaim befejezése után felvételt nyertem az Élelmiszertudományi Doktori Iskolába, ahol már harmadik éve végzek kísérleteket bogyós gyümölcsök (főként málna) beltartalmi értékeinek megőrzésére.

Doktori kutatásaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék laboratóriumaiban végzem, ahol többféle technológiával is foglalkozom.

A Tanszék legfontosabb kutatási területe a modern és a hagyományos szétválasztó műveletek alkalmazhatóságának vizsgálata, hibrid eljárások kidolgozása az élelmiszeripar és a környezetvédelem számos területén. Ennek néhány fontosabb témaköre: Aroma- és vitamindús gyümölcslevek (málna, bodza, fekete ribizli, homoktövis, barack és meggy) besűrítése komplex membrántechnikával; bor/must szűrése és értékes komponenseinek besűrítése; növényolaj nyálkátlanítása membránszűréssel; bio-butanol és folyékony élelmiszerek aromakomponenseinek kinyerése pervaporációval; ipari szennyvizek kezelése.

A saját kutatásaim során különböző membránszűrési technológiák segítségével a kipréselt levek (bio-gyümölcs-levek) kíméletes besűrítését valósítom meg alacsony hőmérsékleten. Végeredményben a kapott sűrítmény hűtés és tartósítószer nélkül eltartható és a későbbiekben szinte bármire felhasználható.

Már a gyümölcsök feldolgozásánál vizsgálom a különböző enzimek koncentrációját  a kinyert levek mennyiségére vonatkozóan. A préselés után visszamaradt törkölyből extrakcióval kinyerem a még benne maradt értékes anyagokat, amelyek igen jó hatással vannak az emberi szervezetre. Az extrakció után membrántechnikai eljárásokkal visszanyerem az oldószert, ami ezáltal további felhasználásra is alkalmassá válik. A megmaradt sűrítmény pedig tovább hasznosítható az élelmiszer- vagy a gyógyszeriparban. A préselésből visszamaradt törköly továbbá alkalmas bio-alkoholok előállítására, valamint takarmányként is felhasználható.

A besűrítési és kinyerési kísérletek mellett a Maribori Egyetemmel való közös munkák keretében kísérleteket folytattam az értékes anyagok megtartására szuperkritikus extrakcióval és mikronizációval, melynek során értékes anyagokban (antocianinok, fenolok, flavonoidok) gazdag termékeket kapunk az bioélelmiszer- gyógyszer- vagy akár a biokozmetikai ipar számára.

Tájfajták szerepe az ökológiai gazdálkodásban, paradicsom tesztnövényen vizsgálva

Csambalik László okleveles kertészmérnök vagyok, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékén dolgozom tudományos segédmunkatársi beosztásban. Emellett az egyetem Kertészettudományi Doktori Iskolájában végzem PhD tanulmányaim.

Vizsgálatom tárgya a Közép-Magyarországi Régióból begyűjtött 22 paradicsom tájfajta termeszthetőségének felmérése ökológiai gazdálkodási feltételrendszerben. Az egyes fajták morfológiai tulajdonságainak (magasság, növekedési erély, érési idő, betakarítási idő) meghatározásán túl részletes beltartalmi vizsgálatokra (antioxidáns-kapacitás, összes polifenol-tartalom, likopin-tartalom, C-vitamin-tartalom, cukor-sav arány, BRIX), fizikai tulajdonságok (polcállóság, húskeménység, héjvastagság) felmérésére és a termések érzékszervi bírálatára is sor kerül.

A kísérlethez szükséges szaporítóanyagot a tápiószelei Növényi Agrobiodiverzitás Központ biztosította, míg a vizsgálatok kivitelezésében az ÖMKi nyújt anyagi támogatást.

Magyarországi organikus és hagyományos termelésből származó gabonafélék és a belőlük készült termékek mikotoxin szennyezettségének összehasonlítása

Kametler László okleveles vegyészmérnök vagyok. 2004 óta a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának Élettani és Állathigiéniai Tanszékén dolgozom.

A Tanszék mikotoxinokkal kapcsolatos kutatásaiban és élelmiszerbiztonsági vizsgálatokban veszek részt,  ahol  fő feladatom a mikotoxinok analízise takarmányokban és élelmiszerekben.

Ehhez kapcsolódik doktori kutatásom témája is, amiben a magyarországi organikus és hagyományos termelésből származó gabonafélék, illetve a belőlük készült termékek mikotoxin szennyezettségének összehasonlítását végzem.

A magyarországi éghajlati viszonyok kedveznek a Fusarium penészgombák elszaporodásának és toxin termelésének. A mikotoxinok egészségkárosító hatása jelentős (rákkeltő, immunszuppresszív hatás, lipidperoxidáció fokozás, idegrendszeri és szaporodásbiológiai zavarok, stb.).

A gabonafélék nagyarányú szennyezettsége azért is különösen fontos Magyarországon, mert ezek képezik az abrakevő állatok (sertés, ló, baromfi) takarmányozásában, valamint a humán táplálkozásban a fő energiaforrást. A hazai lakosság gabonafogyasztása is meglehetősen magas. A biogabonákat nem kezelik penészgombák elleni vegyszerekkel, ezért felmerül annak lehetősége, hogy ezek az alapanyagok, illetve a belőlük készült termékek nagyobb élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek. Ugyanakkor számos olyan eredmény ismert, amely szerint a biotermékek mikotoxin szintje alacsonyabb, mint a konvencionális termékeké (ráadásul agrokemikáliákkal sem szennyezettek). Ennek feltételezett oka többek között az, hogy a biogazdaságok talajának természetes fertőtlenítőképessége lényegesen jobb, a talajok kezelésére kiterjedten használt mikrobiológiai trágyák gátolják a gomba elszaporodását, és a kötelező vetésváltás szintén akadályozza a fuzáriumos gombafertőzést.

A mintavétel közvetlenül a termelőktől (a szántóföldről, raktárakból), valamint kereskedelmi forgalomban lévő termékekből történik, majd a megfelelő mintaelőkészítések után telepszámlálásos technikával összes penészszámot határozunk meg. Emellett HPLC, LC-MS és LC-MS/IT-TOF készülékekkel mérjük a minták mikotoxin tartalmát, ahol a mintaelőkészítést különböző (SPE, IA, stb.) tisztítási, dúsítási eljárásokkal végezzük.

Reményeink szerint az eredmények objektíven feltárják az organikus és a konvencionális gazdálkodásból származó gabonafélék és az azokból készült termékek mikotoxin szennyezettségének mértékét és segítséget nyújtanak kockázatbecslés végzéséhez. Az eredmények pozitív hatással lehetnek a fogyasztók bizalmának megnyerésére vagy megerősítésére, ellenkező esetben felhívják a figyelmet a lehetséges kockázatot befolyásoló tényezőkre.

A talajmikrobióta diverzitása organikus és intenzív gazdálkodási módoknál

Ködöböcz László okleveles biológus vagyok. Az Ungvári Nemzeti Egyetem végeztem biológus, biológia-kémia tanárként. A Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában szereztem PhD fokozatot 2008-ban. Doktori munkámban a talajtulajdonságok és a környezeti tényezők hatását vizsgáltam a szimbionta nitrogénkötő baktériumokra. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetében dolgozom tudományos munkatársként. A Talajbiológiai és Biokémiai Osztály különböző mikrobiális-talajökológiai kutatásaiban veszek részt.

A talajokban élő mikroszervezetek (baktériumok, mikrogombák) mind egyedszámuk, mind élőtömegük szerint a talajban élő szervezetek legnagyobb frakcióját képezik. Alapvető szerepet játszanak a legfontosabb tápanyagok (szén, nitrogén, foszfor) körforgalmának működésében, egyre fontosabb mezőgazdasági termelési tényezőnek tekinthetők. Az ember, mezőgazdasági tevékenysége során óhatatlanul beavatkozik a talajlakó mikroszervezetek évmilliók során kialakult működési rendjébe.

Az ÖMKI által finanszírozott kutatásainkban célul tűztük ki a talajlakó mikrobák faji sokféleségének és működőképességének vizsgálatát hagyományos (kitenyésztéses sejtszám meghatározás, enzimaktivitás vizsgálat) és modern, molekuláris biológiai módszerekkel, figyelembe véve a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait. Vizsgálatainkkal elsősorban a biogazdaságok hosszútávon fenntartható működéséhez kívánunk hozzájárulni.