Az ÖMKi idén is meghirdette - immár harmadik alkalommal - ösztöndíj pályázatát, melynek célja, hogy anyagi támogatást nyújtson az ökológiai mezőgazdaság témakörében tudományos fokozatot szerző, vagy posztdoktori kutatást megvalósító fiataloknak és kutatóhelyeiknek. Pályázni bármely tudományterületről lehetett, a magyarországi ökológiai mezőgazdálkodás aktuális kutatási kérdéseihez szorosan kapcsolódó témával.

Idén a beérkezett 29 témajavaslatból a FiBL munkatársaiból álló szakmai bírálóbizottság 8 kutatási projektet jelölt támogatásra.

PhD kutatások

A szója termesztéstechnológiájának optimalizálása az ökológiai gazdálkodás követelmény-rendszerének függvényében (MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete (MTA ATK TAKI),Talajbiológiai és Biokémiai Osztály)

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_2013_fuzy.jpg

Füzy Anna okleveles biológus vagyok. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végeztem biológus szakon, Molekuláris biológia szakirányon. PhD fokozatot 2008-ban a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában szereztem. Doktori munkámban az arbuszkuláris mikorrhiza gombák szárazságtűrésben, stressz-toleranciában betöltött szerepét vizsgáltam szikes területeken. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetében dolgozom tudományos munkatársként. A Talajbiológiai és Biokémiai Osztályon folyó, növény-mikorrhiza kapcsolatot vizsgáló kutatásokban veszek részt.

Az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) a legősibb és legelterjedtebb mikorrhiza típus. Az AM gombák kiterjedt hifa-hálózata gazdanövényük számára hatékonyabb víz és tápanyagellátást biztosít, növeli a partner ellenállóképességét abiotikus és biotikus stresszel szemben. A gazdanövény számára további előnyt jelent a mikorrhizoszféra bakteriális környezetének speciális összetétele, amely növényi növekedést segítő (PGPR) szimbionta és szabadonélő rizobaktériumokban (foszformobilizálók, hormontermelők stb.) gazdagabb, mint a környező talaj. Különösen fontos a nem bennszülött növények termesztéstechnológiájának optimalizálásánál a talajmikrobióta, köztük az AM gombapartner és növény mikorrhiza-képzésének és a szimbiózis működőképességnek vizsgálata.

Az ÖMKI által finanszírozott kutatásainkban célul tűztük ki az ökológiai szójatermesztés termesztés-technológiájának optimalizálását, mely keretében a gyomelnyomó képesség és a tápanyagellátás segítése szempontjából a növény-gomba és növény-baktérium szimbiózisának hatékonyságát, a partnerek közti kompatibilitást vizsgáljuk.

Régi és új magyar almafajták vizsgálata ökológiai szemléletű gazdálkodásban való használat céljából (Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék)

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_2013_kiralyildiko.jpg

Király Ildikó vagyok. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Gyümölcstermő Növények Tanszékén dolgozok egyetemi tanársegéd beosztásban 2009 óta. PhD disszertációmat a régi magyar almafajták morfológiai, fenológiai és molekuláris jellemzéséről írtam.

Fejlett táplálkozáskultúrával és környezettudatos szemlélettel rendelkező országokban egyre növekszik a biogyümölcsök és biotermékek iránti kereslet. Ezzel szemben Magyarországon az ökológiai gazdálkodásban művelt gyümölcsösök aránya eléggé alacsony (1-2%), ugyanakkor a biotermesztésben is művelhető, betegségekkel szemben ellenálló fajták iránt a termesztők egyre fokozottabb érdeklődést tanúsítanak. Fontos feladat és egyben lehetőség tehát az ökológiai szemléletű gazdálkodás arányának növelése a hazai gyümölcstermesztésben. A fajtahasználatot illetően két megoldási lehetőség kínálkozik. Az egyik az új hazai nemesítésű rezisztens almafajták ökológiai gazdálkodásba való bevezetése, a másik pedig a helyi és tájfajták értékelése újbóli üzemi termesztésbe történő bevezetés céljából. Az ökológiai szemléletű termesztésben a legfontosabb szempont a fajta betegségekkel szembeni jó ellenállóképessége. A művelési rendszer megválasztásához fontos a növekedési és terméshozási sajátosságok ismerete is. Ahhoz, hogy ökológiai termesztésre javasoljunk egy fajtát vagy hibridet, fontos a fajták előzetes vizsgálata, amely nem csak az ellenállóságot, hanem a termesztés gazdaságosságát befolyásoló egyéb tényezőket (termékenyülési és terméshozási sajátosságok) is célozza.

A kutatás egyik célja a korábbi fenotípus és genotípus vizsgálatok során kiemelt, jó ellenállóképességük miatt tájfajtaként bejelentésre tervezett, ökológiai gazdálkodásra ajánlható hat (‘Dániel féle renet’, ‘Pónyik’, ‘Sikulai’, ‘Szabadkai szercsika’, ‘Vilmos renet’ és a ‘Tordai piros kálvil’ soroksári szelekciója) Kárpát-medencei régi almafajta vizsgálata. Ezek a tűzelhalással szembeni jó ellenállóképességük és kiváló gyümölcsminőségük alapján kerültek kiválasztásra. Elkezdtük ezek varasodás- és lisztharmat-ellenállóságának szabadföldi értékelését is, de még csak egyéves adatsor áll rendelkezésünkre, ezért további vizsgálatok szükségesek. A fajták ökológiai adaptációs sajátosságainak megismerése érdekében a vizsgálatokat az ország két termőhelyén (Soroksár és Újfehértó) végeznénk.

A termőképesség és az ökológiai érzékenység alapján ajánlásokat szeretnénk adni a fajták termeszthetőségére. Céljaink között szerepel további almafajták kiválasztása, amelyek alkalmasak lehetnek ökológiai gazdálkodásban való hasznosításra. A régi fajták mellett a Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének nemesítési programjából származó modern négy rezisztens fajta és az állami elismerésre bejelentett 5 multirezisztens fajtajelölt és 10 kiemelt hibrid vizsgálatát is tervezzük. Szabadföldi és laboratóriumi vizsgálatok alapján értékelnénk a fajták betegség-ellenállóságát, beltartalmi értékeit, biológiai és genetikai sajátosságainak (pl. virágzásbiológiai, terméshozási sajátosság, ploiditás), fajtatársítási igényüket. A fajták fajtatársításánál a virágzásfenológia mellett fontos a ploidszintjük ismerete. A triploid fajtákra jellemző – az erőteljesebb habitus mellett – a nagyobb gyümölcsméret is, ami termesztési értéküket növelheti, azonban a megfelelő termésmennyiséghez sajátos fajtatársítást igényelnek.

A mezőgazdálkodás gazdasági és társadalmi teljesítményeinek közgazdasági értékelésére vonatkozó módszerek fejlesztése (Szent István Egyetem, MKK-Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Környezetgazdaságtani Tanszék)

Agridiag_kep.jpg

Mészáros Dórának hívnak. 2003-ban a Szent István Egyetemen végeztem gazdasági agrármérnökként, majd 2012-ben a Nyugat-magyarországi Egyetemen természetvédelmi mérnökként. Jelenleg a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának hallgatója vagyok.

A doktori munkám során arra keresem a választ, hogyan lehetne mérni a mezőgazdaság által előállított (ökológiai) gazdasági és társadalmi teljesítményeket gazdálkodói szinten. A mezőgazdaság közjavakat előállító képességének értékelésére még nincs egységes, globálisan elfogadott módszer, viszont a szakirodalom már foglalkozik azzal, hogy mik azok a közjavak, amiket a mezőgazdaság termel meg, illetve hogyan lehetne ezeket mérni. A kutatásom első lépéseként szeretném összegyűjteni a jelenleg elérhető módszereket. Ezt követően megvizsgálom, hogy a hazai indikátor rendszerbe, amely elsősorban a mezőgazdasági üzemek környezeti dimenzióit vizsgálja, hogyan lehetne beépíteni a gazdasági és társadalmi dimenziók mérését is. Kutatásaim során együtt fogok működni Sipos Balázs doktorandusz társammal, aki a környezeti dimenziók mérésének továbbfejlesztésével foglalkozik.

Fajgazdag takarónövényzet és zöld folyosók létrehozására alkalmas magkeverékek fejlesztése és alkalmazása a biogazdálkodásban és restaurációs ökológiában (Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék)

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_2013_MigleczT-igazolvanykep-jo.jpg

Miglécz Tamás, okleveles biológus vagyok, egyetemi tanulmányaimat a Debreceni Egyetemen végeztem. Még 2007-ben csatlakoztam az egyetem Ökológiai Tanszékén folyó növényökológiai és természetvédelmi biológiai kutatásokhoz. Szakdolgozatomban a szénaráhordással kombinált magvetés, mint alternatív gyepesítési módszer használatát vizsgáltam szikes és löszgyep rekonstrukciók során. Ph.D. kutatásaimat 2010-től a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolájának hallgatójaként végeztem, a disszertációmban az avar csírázásban és gyepek dinamikájában játszott szerepét vizsgálom.

Az ÖMKi pályázatának köszönhetően továbbra is a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén folytathatom kutatói tevékenységem. Kutatásaink során célunk olyan költséghatékony megoldások kidolgozása és tesztelése mezőgazdasági művelés körülményei között, amelyek sikeresen és széles körben alkalmazhatóak az ökológiai biogazdálkodásban és segítik összehangolni a gazdálkodók illetve a természetvédelem céljait. A biodiverzitás megőrzésén túlmenően ezeknek a módszereknek a segítségével olyan célok is elérhetők, mint a gyomok és inváziós fajok visszaszorítása vagy az erózió és defláció elleni védekezés.

A fenti célok eléréséhez elengedhetetlen módszerek és tapasztalatok összegyűjtését kevés- és sokfajos magkeverékek tesztelésével kívánjuk végezni, melyek alkalmasak lehetnek takarónövényzet létrehozására szőlőtermesztési ágazatok esetében, de akár szántóterületek közötti pufferzónák és zöldfolyosók kialakítására is. Kutatásom fő célja on-farm körülmények között, működő gazdaságokban tesztelni három eltérő típusú, magas diverzitású magkeverék alkalmazhatóságát fajgazdag szőlősorköz takarónövényzet kialakítására. A termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő, őshonos fajokból álló takarónövényzet nemcsak a területek ökológiai és természeti értékét növeli, hanem alkalmas lehet a gyomok visszaszorítására és a talajerő-megőrzésre is.

Az Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézet által koordinált vizsgálatban egy Magyarországon mindezidáig páratlanul magas ismétlésszámban, hektáros léptékben vizsgáljuk a magas diverzitású magkeverékek vetését követő vegetációfejlődést.

A fekete fahangya, Lasius niger (L.) szerepe kártevő levéltetvek populáció szabályozásában almán és cseresznyén (Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék)

b_200_150_16777215_00_images_DSC00061.jpg

Nagy Csaba okleveles biológus vagyok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végeztem biológus és biológia tanárként. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában kezdtem PhD munkámat 2008-ban. Doktori munkámban a fekete fahangya, Lasius niger (L.) kártevő levéltetvek populáció szabályozásában betöltött szerepét vizsgáltam az East Mallingi Kutatóintézet (UK) kísérleti alma- és cseresznyeültetvényeiben.

Az ÖMKI által finanszírozott periódus során e korábbi vizsgálatok eredményeink feldolgozását és publikálását, illetve néhány, azokhoz kapcsolódó kiegészítő vizsgálat elvégzését tűztem ki célul. A kutatásokat a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Rovartani Tanszékén végzem. A kutatások az alábbi négy fő témakör köré csoportosulnak:

1. Alternatív cukorforrás biztosítása a fekete fahangya, Lasius niger (L.) számára, mint egy lehetséges indirekt módszer a levéltetű populációk csökkentése céljából almán és cseresznyén a hangya-levéltetű kapcsolat zavarásán keresztül. Alternatív cukorforrás biztosítása a hangyák számára egyike a lehetséges módszereknek arra, hogy a hangyákat távol tarthassuk a levéltetűtelepektől. Saját korábbi vizsgálataim, melyekben alternatív cukorforrásként mézet használtam, ígéretes eredményeket adtak (Nagy et al., 2013). A 2011. és 2012. évek során a sokkal olcsóbb és könnyebben kezelhető szacharóz oldat hatását teszteltem eredményesen az általam kifejlesztett speciális etetőkben az East Malling-i Kutatóintézet (UK) alma és cseresznye ültetvényeiben. Céljaim között szerepel a korábbi vizsgálatok adatainak feldolgozása, publikálása, illetve egyéb új, olcsóbb és könnyebben kezelhető etető formulák kidolgozása, melyek alkalmazása esetleg ipari méretekben is elképzelhető.

2. A fekete fahangya (L. niger) és néhány fontos afidofág ragadozó közötti interakció almán és cseresznyén. A korábbi hangya kizárásos és etetéses vizsgálataink során jelentős adatsor gyűlt össze a hangyák és a legfontosabb afidofág predátorok közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatban. Elsősorban a legjelentősebb zengőlégy fajokra koncentrálok, mivel e fajok közül néhányan a hangyák által látogatott, míg mások a hangyátlan telepeket preferálják. Nagyszámú kikelt peteburok került begyűjtésre (azok levéltetves hajtáson belüli pozícióinak feltüntetésével) a korábbi vizsgálatok során. Célul tűztem ki további adatok gyűjtését hazai gyümölcsösökből, illetve a már meglévő adatok feldolgozását és publikálását.

3. A pókok szerepe a levéltetvek elleni biológiai védekezésben alma- és cseresznyeültetvényekben. A pókok az egyik legnagyobb egyedszámban és fajszámban előforduló ízeltlábú csoport gyümölcsösökben, ahol jelentős hatással bírhatnak sok kártevő fajra nézve. Mindemellett a különböző pókfajok eltérő niche-eket tölthetnek be az alma- és cseresznyefákon, eltérő prédapreferenciával rendelkeznek. Még a domináns fajok szerepe is meglehetősen tisztázatlan a levéltetvek elleni biológiai védekezésben. Korábbi vizsgálataink során számos faj egyedeit jegyeztem fel a levéltetűtelepekben vagy azok közelében, ahonnan más, gyakori lomblakó fajok hiányoztak. Célul tűztem ki egyszerű prédapreferencia vizsgálatok elvégzését a kísérleti fákon előforduló legfontosabb domináns pókfajokon.

4. A mutualista hangyapartnerért folytatott kompetíció a három legfontosabb almakárosító levéltetűfaj Aphis pomi, Dysaphis plantaginea és Rhopalosiphum insertum között. A Nagy-Britanniában végzett korábbi munkám során választásos preferencia vizsgálatokat végeztem a L. niger és a három levéltetűfaj között fennálló kompetíciós hierarchiával kapcsolatban, továbbá a három levéltetűfaj mézharmatának cukoranalízise is megtörtént HPLC módszer segítségével. Céljaim között szerepel néhány kiegészítő preferencia vizsgálat elvégzése hangyákon a három levéltetűfajjal laboratóriumi körülmények között és a hangyák a levéltetvekkel történő interakciók során mutatott viselkedésének etológiai elemzése.

Emellett terveim között szerepel a vizsgált levéltetűfajok mézharmatában előforduló cukrokkal egyszerű preferenciavizsgálatok elvégzése laboratóriumi körülmények között hangyákon, valamint a korábbi és az újonnan kapott eredmények feldolgozása és publikálása.

A mezőgazdálkodás környezeti teljesítményeinek értékelésére vonatkozó módszerek fejlesztése (Szent István Egyetem, MKK-Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Környezetgazdaságtani Tanszék)

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_2013_sipos_balazs.jpg

Sipos Balázsnak vagyok, a Szent István Egyetem Környezettudományi Iskolájának elsőéves hallgatója. Természetvédelmi mérnök alapszakon végeztem 2009-ben, majd elmozdulva az alkalmazott természetvédelemi gyakorlat felé, mesterfokú tanulmányaimat Környezetgazdálkodási agrármérnök szakon folytattam, és fejeztem be 2012-ben.

A doktori képzés során a mezőgazdálkodás környezeti teljesítményének értékelési lehetőségeit vizsgálom. A mezőgazdálkodáshoz egyszerű árutermelő funkcióján túl számos, nem piacosítható szolgáltatás kapcsolódik. Ezek főként környezeti és társadalmi jellegű szolgáltatások (összefoglalva ökoszociális javak), melyeket a piac – alapvetően az értékek (árak) hiányában – nem tud közvetíteni a piaci szereplők (vevők és eladók) között. Alapvető célkitűzésam egy olyan eszköz kialakítása, mely alkalmas a közjavak (mint környezeti teljesítmény) mérésére, értékelésére.

Kutatásom során, a szükséges – valamennyi releváns művelési ágra vonatkozó – indikátorok kidolgozása mellett, egy olyan komplex eszköz kialakítását valósítom meg, mely akár egy kifizetési rendszer részeként a környezeti teljesítmény számszerűsítésével, mérésével, a kifizetés mértékének differenciálására is használható. A kialakítandó értékelő rendszer konvencionális és ökológiai gazdaságokban történő kipróbálása, így e típusok környezeti teljesítményének összehasonlítása, szintén a kutatás részét képezi. Kutatási területem szorosan kapcsolódik Mészáros Dóra doktorandusz kolléganőm munkájához, aki a téma társadalmi és ökonómiai szempontú megközelítésével foglalkozik. A két téma komplementer jellegét szoros együttműködéssel kívánjuk segíteni.

Az ökológiai csirketartásra való átállás tartástechnológiai és gazdasági vetületeinek elemzése különböző típusú üzemekben (Szent István Egyetem, Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet)

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_2013_szaboviraag.jpg

Szabó Virág vagyok a Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola hallgatója. Korábbi tanulmányaimat is a Szent István Egyetemen végeztem. 2009-ben Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, majd 2012-ben közgazdász diplomát szereztem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakon. 2012-ben Erasmus ösztöndíjjal fél évet töltöttem a cseh Mendel Egyetem Regionális fejlesztési szakán, ahol a fenntartható fejlesztés gazdasági és környezeti vonatkozásairól folytattam tanulmányokat.

A vizsgálataim célpontjában a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., illetve a Hungária Öko Garancia Kft. által tanúsított gazdálkodók állnak. A csirkeágazaton belül egyaránt felmérem a húshasznú, a tojó és a vegyes hasznosítású fajtákat tartó termelőket, melynek érdekében rendszeres kapcsolattartást tervezek az érintett gazdákkal. Elsősorban arra keresem a választ, hogy melyek a termelés eredményességét akadályozó tényezők. A tényfeltárás után javaslatokat kívánok tenni termelési stratégiára, amely hozzásegítheti a gazdálkodókat jövedelmi helyzetük megerősítéséhez. Mindemellett az állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági, minőségbiztosítási kérdésekre is szeretnék kitérni, úgy, mint a piaci értékesítési lehetőségeket kiszélesítő vagy éppen korlátozó tényezőkre. Céljaim között szerepel továbbá a hazai és az Európai Uniós politikai, jogi környezet, az ágazatot támogató, illetve hátráltató tényezők feltárása.


 

Megnyílt az ÖMKi III. PhD és posztdoktori ösztöndíj pályázata

Ismét várjuk a tehetséges fiatal kutatók pályázatait az ÖMKi 2013-as PhD és posztdoktori ösztöndíj kiírására! Az immár harmadik alkalommal meghirdetett ösztöndíj pályázat célja, hogy anyagi támogatást nyújtson az ökológiai mezőgazdaság témakörében tudományos fokozatot szerző, vagy posztdoktori kutatást megvalósító fiataloknak és kutatóhelyeiknek.

Pályázni bármely tudományterületről lehet, a magyarországi ökológiai mezőgazdálkodás aktuális kutatási kérdéseihez szorosan kapcsolódó témával. Alap- és alkalmazott kutatások egyformán esélyesek.

 

 

2013-ban kiemelt, de nem kizárólagos, ötletadó témakörök:

  • Takarónövényes talajápolás szőlészeti, növényélettani, borászati hatásainak vizsgálata ökológiai művelésű szőlőültetvényekben;
  • Ökológiai gyümölcsösök regionális adottságokhoz alkalmazkodó sorköz takaró magkeverékeinek kialakítása és vizsgálata, különös tekintettel a méhlegelők biztosítására;
  • Funkcionális biodiverzitás elősegítésére alkalmas magkeverékek és alkalmazási technológiájuk kifejlesztése és vizsgálata ökológiai termesztésben;
  • Ökológiai fűszerpaprika termesztéstechnológia tényezőinek és az őrlemény minőségi paramétereinek vizsgálata, a termesztés optimalizálása;
  • Magyarországi agro-ökológiai adottságok közötti ökológiai hajtatásra alkalmas palánták vizsgálata és szelekciója, különös tekintettel az oltott palántákra;
  • Szójatermesztés technológiai változatainak polifaktorális elemzése ökológiai gazdálkodási körülmények között;
  • Köztes termesztés (intercropping) lehetőségei a hazai ökológiai gabonatermesztésben;
  • Az ökológiai gazdaságok és/vagy az ökológiai termékek fenntarthatósági modellezésének módszertani és gyakorlati kidolgozása hazai üzemi viszonyokra, a környezeti, társadalmi és gazdasági hatékonyság optimalizálása érdekében;
  • Az ökológiai termelésre való átállás termesztéstechnológiai és gazdasági vetületeinek elemzése különböző típusú üzemekben;

A pályázathoz csatolni szükséges angol és magyar nyelven:

  • a kitöltött pályázati űrlapot,
  • a maximum 10 oldalas részletes kutatási és megvalósítási tervet,
  • a kutatási tervben szereplő tevékenységekhez egyértelműen hozzárendelt költségek tervét,
  • a tervezett kifizetési ütemtervet,
  • a pályázó önéletrajzát és publikációs listáját.

PhD pályázat esetén a maximális támogatási idő három év. Posztdoktori kutatás esetén két év. Az elmúlt évek tapasztalata alapján a pályázatok átlagos pénzügyi kerete 9 millió forint volt.

A pályázatot PhD hallgatók esetén a konzulens, posztdoktori kutatók esetén a kutatás felügyeletét vállaló mentor kutató kell elektronikus úton benyújtsa 2013. június 15-ig az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

Magyar nyelvű mellékletek letöltése

Angol nyelvű mellékletek letöltése