PhD és posztdoktori ösztöndíjak 2012

A PhD és posztdoktori programunk célja, hogy támogassa a hazai kutatóintézetek és egyetemek meglévő tudományos kapacitásának fejlesztését azáltal, hogy anyagilag támogatja fiatal kutatók bevonását az ökológiai mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásokba.

A PhD és posztdoktori témajavaslatokat bekérő nyílt felhívásunkra, melyet a potenciális témavezetőknek juttattunk el ország szerte, 23 kutatóhelytől 33 témajavaslat érkezett be hozzánk. A FiBL munkatársaiból álló szakmai bírálóbizottság 6 projektet jelölt támogatásra.

 

Vízigény csökkentése szimbionta partnerekkel: növényi szárazságtűrést segítő mikorrhizaképző és gyökérendofiton gombák ökológiai mezőgazdasági alkalmazhatósága

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_lukacs_alena_bemutatkozas.jpg

Lukács Alena vagyok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola doktorandusz hallgatója. Korábbi tanulmányaimat az ELTE Természettudományi Karán végeztem, szakdolgozataimat a Növényszervezettani Tanszéken, Kovács M. Gábor témavezetésével írtam. BSc. szakdolgozatomban a száraz és félszáraz területek arbuszkukáris mikorrhizaképző gombáival, MSc. dolgozatomban a fehérnyár ektomikorrhiza-képző gombáival foglalkoztam.

Kutatási témám célja annak vizsgálata, hogy a magyarországi zöldségtermesztésben fontos fajok és fajták szárazságtűrése miként növekszik, és ezáltal vízigényük miként csökken nem-patogén gyökérkolonizáló gombákkal történő inokulálás hatására. A szárazföldi növények jelentős része valamilyen gombával él mutualista szimbiózisban, ezt az együttélést mikorrhizának nevezzük. Ebben a kapcsolatban a gomba a növénytől szerves anyagokat, vitaminokat kap. A gomba segíti a növény víz és ásványianyag felvételét, illetve a gombával szimbiózisban élő növényegyed jobban ellenállhat különböző stresszhatásoknak is. A termesztett növények körében a leggyakoribb mikorrhiza típus az arbuszkuláris mikorrhiza (AM). Ilyen kapcsolatot alakít ki pl. a paradicsom, a paprika és a burgonya. Vannak olyan, a mezőgazdasági termesztés szempontjából is fontos növényfajok, mint például a káposztafélék csoportjába tartozó fajok, melyek nem alakítanak ki mikorrhiza kapcsolatot. Ezek esetében gyökér endofitonok növelhetik a növények szárazságtűrését. Az endofiton gombák a növények valamennyi szövetében jelen lévő, kóros tüneteket nem okozó gombák. Különösen száraz élőhelyen gyakori gyökérkolonizálók az endofitonok egy formacsoportját alkotó sötét szeptált endofitonok (DSE).

A DSE gombák szerepe még nem pontosan tisztázott, de számos vizsgálat kimutatta a növénypartnerükre gyakorolt pozitív hatásukat. A nem-patogén gyökérkolonizáló gombákkal történő inokulálással javítható a növények tápanyag és vízfelvétele, ezáltal csökkenthető az öntözések mennyisége és gyakorisága szintetikus anyagok felhasználása nélkül. Tehát a módszer különösen jelentős lehet az ökológiai gazdálkodásban. A kevesebb öntözés és a növények hatékonyabb tápanyagfelvétele miatt kisebb mértékű tápanyag visszapótlásra van szükség, így a csökkenő költségek mellet lassítható a mezőgazdasági területek leromlása is.  Munkánk során vizsgáljuk, hogy a nem-patogén gyökérkolonizáló gombák hogyan hatnak a növények vízigényére, ezáltal hogyan befolyásolhatják az öntözések ütemét. Célunk kifejleszteni olyan oltóanyagokat és inokulálási eljárást, amellyel ezek a gomba csoportok hatékonyan bevonhatók a mezőgazdasági termelésbe.

 

Szerves anyag lebontó baktériumokon alapú talajjavító oltóanyag előállítása

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_tams_va.jpg

Tamás Éva okleveles környezetmérnök vagyok. Romániában a Csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Biomérnöki Tanszékén végeztem Környezetmérnöki Szakon. Doktori fokozatomat 2011-ben szereztem meg a Bukaresti Politechnika Egyetem Alkalmazott Kémia és Anyagtudományok Karának doktori iskolájában.

Doktori thézisem szerves nitrogén és foszfor mobilizáló talajbaktériumok azonosításán és az azokból összeállított talaj-oltóanyagok kifejlesztésén és laboratóriumi körülmények közötti tesztelésén alapult. Munkánk során számos kérdés merült fel, amely további vizsgálatokat indokolt, ezek megválaszolásához posztdoktori ösztöndíj keretében az ÖMKi nyújt anyagi támogatást.  A kutatás a Borsáros tőzeglápból izolált Delftia és egyéb génuszokból származó baktériumtörzseken alapul. A talaj-oltóanyagok kifejlesztése érdekében a baktériumok jellemzését és szelektálását mikrobiológiai, biokémiai és genetikai tulajdonságaik meghatározása révén érjük el. A biopreparátumok kifejlesztéséhez a tenyésztési körülmények optimalizálását és a baktériumtörzsek jótékony tulajdonságainak növényi kultúrákon való tesztelését fogjuk megvalósítani.

 

Az ökológiai és konvencionális gazdálkodás hatása a nyírségi talajok szervesanyagának mennyiségi- és minőségi, valamint a talaj mikrobiális tulajdonságaira

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_demeter_ibolya.jpg

Demeter Ibolya vagyok. Ph. D. kutatásaimat a Szent István Egyetem (Gödöllő) Biológiai Tudományok Doktori Iskolájának hallgatójaként végzem az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) anyagi támogatásával.

A kutatás célja a Nyírségre jellemző homoktalajok, valamint a kisebb területi kiterjedésben megjelenő kötöttebb, magasabb szervesanyag és kolloid tartalmú, nagyobb termékenységű talajok szervesanyag dinamikájának és mikrobiális tulajdonságainak meghatározása terepi és laboratóriumi műszeres vizsgálatokkal. A szervesanyagok hatással vannak a talaj hő- és vízgazdálkodására, a talaj tápanyag-gazdálkodására, a talajszerkezet alakulására, ezáltal befolyásolják a talaj termékenységét; valamint puffer kapacitásuk révén óvják a talajt a szélsőséges kémhatások kialakulásától.  A mikrobiális biomassza állítja elő a növények számára fontos tápanyagok felvehető formáit, valamint a szerepe van a szervesanyag átalakulási folyamataiban is. A mintavétel helyszínei a Debreceni Egyetem AGTC KIT Nyíregyházi Kutató Intézetének ökológiai, illetve konvencionális művelés alá eső területei. Az itt folyó munka és a talajbiológiai laboratórium felszereltsége lehetővé teszi, hogy az eredmények alapján elvégezzem azok szervesanyag-, és a mikrobiológiai közösségek dinamikájának összehasonlító jellemzését.  

Kutatómunkám során az alábbi célok megvalósítását hajtom végre:

-  Az Intézet területein folytatott ökológia és konvencionális gazdálkodás alá eső talajok szervesanyag dinamikájának összehasonlító jellemzése. 

-  A vizsgált talajok szerkezetének összehasonlító jellemzése. 

-  A vizsgált talajok mikrobiológiai aktivitásának összehasonlító jellemzése a talajmikroba-közösségek összetételének vizsgálatával és a talajlégzés intenzitása alapján. 

-  Összefüggések keresése a szervesanyag-tartalom és a földhasználat, valamint a növényzet között. Ehhez az alkalmazott agrotechnikai eljárásokról, valamint a növényzet állapotáról/fejlődéséről vezetett dokumentáció készítése elengedhetetlen. 

A kapott eredmények, összefüggések alapján következtetés vonható le arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben eredményesek a vizsgált gazdálkodási módszerek, illetve lehetséges/szükségszerű-e más gazdálkodási (elsősorban agrotechnikai) módszereket alkalmazni a fenntartható gazdálkodás érdekében. Az eredményeket, következtetéseket igyekszem minél szélesebb körben közzétenni, hogy a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek részére is elérhetőek legyenek.

 

A szervestrágya pellet alaptrágyázás hatékonyságának fokozása mikrobiológiai készítményekkel, illetve hidegázalékos teákkal

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_papp_zoltn.jpg

Dr. Pap Zoltán okleveles kertészmérnök vagyok. Egyetemi tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán 2003-ban végeztem, ökológiai gazdálkodás szakirányon. Az Budapesti Corvinus Egyetem Élettudományi Doktori Iskolájának (volt Kertészettudományi Doktori Iskola) képzési keretei közt 2011-ben szereztem PhD fokozatomat, disszertációm címe: Környezetkímélő palántanevelő közegek fejlesztése. Doktori tanulmányaim során több alkalommal vettem részt az ENOAS (Europian Network of Organic Agriculture Students) nyári kurzusain, s a 2006-os magyarországi nyári találkozó szervezésében aktív szervező voltam. 2005-től a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Szolgáltató Központjánál végeztem feladataimat, majd 2006-tól aktív munkatársa lettem az egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének, ahol most egyetemi adjunktusként dolgozom.

Az ÖMKi pályázatban indított kutatás keretében az alábbi című témában indít programot:

A szervestrágya pellet alaptrágyázás hatékonyságának fokozása mikrobiológiai készítményekkel, illetve hidegázalékos teákkal. Az utóbbi két évtized számos kísérletének eredményeként a szerves tápanyagok intenzív kertészeti termesztésben való alkalmazása nagymértékben megváltozott. Így mára a tudományos és szakmai jellegű cikkek nagy tömege jelent meg a témában. Ezek egy része irodalmi háttéranyagokat dolgoz fel, ugyanakkor a tudományos jellegű írások javarészt saját kísérletek eredményein alapulnak. Az új – külföldről beáramló – termékek illetve a technológiai elemek változásának hatása mára azt okozta, hogy jelenleg nincs olyan kézzelfogható hazai tudományos alapokon nyugvó mű, amelyre támaszkodva a termesztők egy-egy zöldségnövény termesztéséhez a korszerű technológiát viszonylag könnyen integrálhatnák a termesztésükbe. Ugyanakkor a hazai és nemzetközi piacokon való versenyképességhez a korszerű technológiák alkalmazása elengedhetetlen lenne.  Közismert tény, hogy a már korábban jól bevált istállótrágyák használata növeli a talajéletet, ezáltal a talajban lakó hasznos szervezetek is jelentősebben hozzájárulhatnak növényeink egészséges fejlődéséhez, így nem csupán a könnyebb talajművelés és jobb szerkezet lehet a szervestrágya-használat előnye. Sok termesztő számára azonban az állati eredetű szerves trágyák használata is gond, hiszen nehezen beszerezhetőek, avagy elérhetőek, de rossz minőségűek (gyommagvakkal fertőzöttek, nem megfelelően kezelve veszélyes anyagokat tartalmaznak).

Emellett intenzív ökológiai zöldségtermesztésben a növény-egészségügyi gondokon túl a kijuttatással járó nehéz fizikai munka, esetleg további eszközök, gépek beszerzése, vagy bérlése is nehézséget okoz.  További kutatási eredmények alapján az is elmondható, hogy nem csupán a trágya hoz megoldást a talajszerkezet feljavítására, hanem egyes baktériumtörzseknek, illetve talajlakó gombafajoknak is igen nagy a szerepük abban, hogy a talaj tápanyag ellátottsága és szerkezete kiváló legyen.  Az eddig összegyűjtött irodalmi háttéranyagokból és a korábbi kutatási eredményeinkből kiindulva egy megfelelően felépített, könnyen átlátható kísérletben összegezni lehet az egyes anyagok külön-külön és együttesen kifejtett hatását, ezzel a termesztésben elfoglalt jelentősebb, vagy kevéssé jelentős helyük bemutathatóvá válik. A termesztők részére ezzel gyakorlati segítséget adhatunk, hiszen egy korrektül kivitelezett, hazai kísérleteken nyugvó dokumentáció motivációs erőt ad a korszerűnek titulált termékek közti eligazodásban, és végső soron mindez támogatja a költséghatékony termesztői gondolkodást is.  

Célkitűzések: 

1.    Irodalmi gyűjtés alapján a paradicsom és a kínai kel már külföldön alkalmazott ökológiai tápanyag-utánpótlási technológiájának leírása

2.    A kísérletben szereplő növényfajok növényi és állati eredetű tápanyag utánpótlásának hatásvizsgálata, mely kiterjed:

     a.    a termésmennyiség,

     b.    a termésminőség

     c.    illetve egyes növényélettani és beltartalmi értékek megállapítására.

3.    A növényi teák és mikrobiológiai anyagok termésfokozó hatásának megállapítása a termésmennyiség és a minőség értékelésén keresztül 

4.    A hatóanyagok költséghatékonyságának kiszámítása.

 

Gombatermesztésben alkalmazott kemikáliák csökkentését célzó vizsgálatok

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_gesel.jpg

Dr. Geösel András vagyok, okleveles kertészmérnök, mérnöktanár. A Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéken dolgozom tanársegédi beosztásban. Az eddigi munkáim is a termesztett gombákkal voltak kapcsolatosak, jelenleg a termesztési higiéniával és a csiperke kórokozóival foglalkozom.

A csiperkegomba előállítása speciális ágazata a zöldségtermesztésnek. Az alapanyaggyártás, a technológia egyedisége és a termesztés intenzitása miatt különleges odafigyelést kíván a gomba jó minőségű megtermesztése.  A gombatermesztés fokozott higiéniát és rendszerszemléletet igénylő folyamat. Ennek két fő indoka van: egyfelől a gombát egyesek nyersen, vagy csak minimálisan feldolgozva fogyasztják, ezért a termesztése során fokozott higiéniára van szükség, hogy az élelmiszer-szennyezésből eredő kockázatot minimálisra csökkentsük. Másrészt a kultúra rövidsége és specialitása miatt (egy termesztési ciklus csiperkegombánál 6 hétre is lerövidülhet) a kémiai védekezés lehetősége a kártevők és kórokozók ellen meglehetősen szűk. Hazánkban a konvencionális termesztésben a patogén gombák ellen egyetlen hatóanyag engedélyezett (prokloráz-Mn komplex), amely ökotermesztésben nem használható.  

A kutatás célja olyan ökogazdálkodásban is alkalmazható módszerek és eljárások kifejlesztése, amelyekkel a gombatermesztés higiéniai állapota szinten tartható, sőt javítható. Az elsődleges cél, hogy a gombatermesztő üzemegységen belüli kórokozó szervezetek (elsősorban különböző penészek okozta kórokozók: Dactylium, Mycogone, Verticillium (-jelenleg Lecanicillium), Trichoderma fajok) jelenlétét biztonságosan ki tudjuk mutatni. A fejlesztendő módszer a kórokozók fertőzésének kiindulási pontjait (úgynevezett forró pontokat) hivatott azonosítani. A detektált helyekről (üzemegységen belül) a kórokozók később célzott fertőtlenítéssel eltávolíthatók, ezzel az üzemi higiénia javul és kisebb patogén nyomásra lehet számítani. A kórokozók főbb kiindulási helyei lehetnek eszközök, gépek, szedőkocsik, a szedők ruhája, mérlegek, raklapok, mozgató kocsik, öntözőtömlők stb., ám ezek fertőzöttségéről nincsenek pontos hazai ismereteink. A nemzetközi szakirodalom közli ezeket a fertőzési helyeket, amelyek nagyrészt igazak a hazai termesztésre is, ám a hazai gombatermesztés sajátos technológiájáról, a pincei termesztésről, és a legmodernebb gombafarmokról nem készültek mindeddig ilyen felmérések. A tervezett kutatás első eredménye annak megállapítása, hogy egy gombafarmon belül pontosan hol helyezkednek el nagyszámban a fertőzőképes képletek. 

A kutatómunka második szakaszában olyan fertőtlenítőszereket kívánunk tesztelni (pl. nátrium-permanganát, ecetsav), amelyek ökotermesztésben engedélyezettek és visszaszoríthatják a jelzett gombapatogéneket a termesztőhelyiségben. A nemzetközi és hazai szakirodalmi adatok alapján célunk megvizsgálni egyes „biofungicid” szerek alkalmazhatóságát a fent jelzett négy patogénre in vitro, majd azok eredményei alapján in vivo kísérletekben. Az eredmények alapján lehetővé válik az egyes szerek alkalmazásának bemutatása és ajánlása a termesztők számára.

 

Kezdeményezések az együttműködésen alapuló termékpályákért, a magyar ökológiai gazdálkodás egyik stratégiai kihívása

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_phd_gerda.jpg

Jónász Gerda vagyok, vidékfejlesztésre specializált környezetpolitológus. Tanulmányaimat a Közép-európai Egyetem, Környezettudomány, és politika tanszékén illetve a svéd Lund University, Nemzetközi Ipari Környezetgazdaságtan Intézetében végeztem (IIIEE). Az Msc. kutatásom során a külföldi munkaerő alkalmazásán alapuló intenzív spanyol mezőgazdasági modell társadalmi igazságosságát feszegettem; majd a doktori disszertációm olyan főleg ökológiai gazdálkodással és városi közösségi kertekkel foglalkozó mikro-vállalkozások szerepét tanulmányozta, melyek egy agresszívan terjeszkedő metropolisz történelmi agrár peremterületén helyezkedtek el. A vizsgálat tárgya azon mechanizmusok megismerése volt, ahogyan ezek a vállalkozások lehetőséget nyújtanak a tudatos városlakóknak, hogy a helyi gazdálkodókkal együttműködve aktívan hozzájárulhassanak agrárörökségük gazdasági és társadalmi életképességének védelméhez.

Az ÖMKi által finanszírozott kutatásomat a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetében végzem. Kutatásom célja feltérképezni a magyar ökológiai gazdálkodási szektor tapasztalatait olyan stratégiákkal kapcsolatban, melyek stabilabb, változatosabb termékpályák létrehozását céloznák. Különös figyelmet szentelek olyan megegyezésekre, stratégiai szövetkezésekre és koordinációs kezdeményezésekre, melyek növelik a termékpályák együttműködési indexét. Kutatásom a piaci szereplők nézetein át hivatott feltérképezni azt, hogy a kapcsolatrendszerek és koordinációs kezdeményezések milyen hatással lehetnek a hazai ökológiai élelmiszerláncok hatékonyságának növelésére. A kutatási fókusz relevanciáját jelzi az a felismerés, hogy a termékpályák együttműködési indexét növelve, a szektor általános teljesítménye is javul, illetve a vonatkozó költségek csökkennek (Stolze et al. 2007). Magyarországon főként kistermelők látják el ökológiai frisstermékkel a hazai piacot, így a fejlesztésért felelős szervezetekkel kapcsolatos elvárások közé tartozik ezen kisebb piaci szereplők támogatása egy hatékonyabb láncolat kialakításában illetve az ahhoz való kapcsolódásban. Ezért a kutatásom célja a különféle tapasztalatok, hozzáállások és várakozások azonosítása, főleg a kapcsolatépítés illetve közösségi vállalkozóvá válás terén, illetve az informális és intézményesített együttműködési formák és azok dinamikájának feltérképezése. Célom megismerni a szereplők meglátásait a hazai ökológiai termékpályák együttműködési indexének javításával kapcsolatban.

 

Jónász Gerda vagyok, vidékfejlesztésre specializált környezetpolitológus. Tanulmányaimat a Közép-európai Egyetem, Környezettudomány, és politika tanszékén illetve a svéd Lund University, Nemzetközi Ipari Környezetgazdaságtan Intézetében végeztem (IIIEE). Az Msc. kutatásom során a külföldi munkaerő alkalmazásán alapuló intenzív spanyol mezőgazdasági modell társadalmi igazságosságát feszegettem; majd a doktori disszertációm olyan főleg ökológiai gazdálkodással és városi közösségi kertekkel foglalkozó mikro-vállalkozások szerepét tanulmányozta, melyek egy agresszívan terjeszkedő metropolisz történelmi agrár peremterületén helyezkedtek el. A vizsgálat tárgya azon mechanizmusok megismerése volt, ahogyan ezek a vállalkozások lehetőséget nyújtanak a tudatos városlakóknak, hogy a helyi gazdálkodókkal együttműködve aktívan hozzájárulhassanak agrárörökségük gazdasági és társadalmi életképességének védelméhez.