PhD és posztdoktori ösztöndíjak

A PhD és posztdoktori programunk célja, hogy támogassa a hazai kutatóintézetek és egyetemek meglévő tudományos kapacitásának fejlesztését azáltal, hogy anyagilag támogatja fiatal kutatók bevonását az ökológiai mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásokba.

 

A PhD és posztdoktori témajavaslatokat bekérő nyílt felhívásunkra, melyet a potenciális témavezetőknek juttattunk el ország szerte, 11 intézménytől 17 doktori témajavaslat, és 6 kutatóhelytől 7 posztdoktori kutatási téma érkezett be hozzánk. A FiBL munkatársaiból álló szakmai bírálóbizottság az alábbi projekteket jelölte támogatásra.

 

PhD kutatások

 

Élelmiszeripari alapanyagok előállítása környezetkímélő módszerekkel

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_257_molnarzsuzsa_bemut_honlapra_kicsi.jpg

Molnár Zsuzsanna okleveles élelmiszermérnök vagyok. 2008-ban végeztem a Budapesti Corvinus Egyetem folyamattervező szakirányán. Tanulmányaim befejezése után felvételt nyertem az Élelmiszertudományi Doktori Iskolába, ahol már harmadik éve végzek kísérleteket bogyós gyümölcsök (főként málna) beltartalmi értékeinek megőrzésére.

 

Doktori kutatásaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék laboratóriumaiban végzem, ahol többféle technológiával is foglalkozom.

 

A Tanszék legfontosabb kutatási területe a modern és a hagyományos szétválasztó műveletek alkalmazhatóságának vizsgálata, hibrid eljárások kidolgozása az élelmiszeripar és a környezetvédelem számos területén. Ennek néhány fontosabb témaköre: Aroma- és vitamindús gyümölcslevek (málna, bodza, fekete ribizli, homoktövis, barack és meggy) besűrítése komplex membrántechnikával; bor/must szűrése és értékes komponenseinek besűrítése; növényolaj nyálkátlanítása membránszűréssel; bio-butanol és folyékony élelmiszerek aromakomponenseinek kinyerése pervaporációval; ipari szennyvizek kezelése.

 

A saját kutatásaim során különböző membránszűrési technológiák segítségével a kipréselt levek (bio-gyümölcs-levek) kíméletes besűrítését valósítom meg alacsony hőmérsékleten. Végeredményben a kapott sűrítmény hűtés és tartósítószer nélkül eltartható és a későbbiekben szinte bármire felhasználható.

 

Már a gyümölcsök feldolgozásánál vizsgálom a különböző enzimek koncentrációját  a kinyert levek mennyiségére vonatkozóan. A préselés után visszamaradt törkölyből extrakcióval kinyerem a még benne maradt értékes anyagokat, amelyek igen jó hatással vannak az emberi szervezetre. Az extrakció után membrántechnikai eljárásokkal visszanyerem az oldószert, ami ezáltal további felhasználásra is alkalmassá válik. A megmaradt sűrítmény pedig tovább hasznosítható az élelmiszer- vagy a gyógyszeriparban. A préselésből visszamaradt törköly továbbá alkalmas bio-alkoholok előállítására, valamint takarmányként is felhasználható.

 

A besűrítési és kinyerési kísérletek mellett a Maribori Egyetemmel való közös munkák keretében kísérleteket folytattam az értékes anyagok megtartására szuperkritikus extrakcióval és mikronizációval, melynek során értékes anyagokban (antocianinok, fenolok, flavonoidok) gazdag termékeket kapunk az bioélelmiszer- gyógyszer- vagy akár a biokozmetikai ipar számára.

 

Tájfajták szerepe az ökológiai gazdálkodásban, paradicsom tesztnövényen vizsgálva

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_csambalikl_kicsi_honlapra.jpg

Csambalik László okleveles kertészmérnök vagyok, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékén dolgozom tudományos segédmunkatársi beosztásban. Emellett az egyetem Kertészettudományi Doktori Iskolájában végzem PhD tanulmányaim.

 

Vizsgálatom tárgya a Közép-Magyarországi Régióból begyűjtött 22 paradicsom tájfajta termeszthetőségének felmérése ökológiai gazdálkodási feltételrendszerben. Az egyes fajták morfológiai tulajdonságainak (magasság, növekedési erély, érési idő, betakarítási idő) meghatározásán túl részletes beltartalmi vizsgálatokra (antioxidáns-kapacitás, összes polifenol-tartalom, likopin-tartalom, C-vitamin-tartalom, cukor-sav arány, BRIX), fizikai tulajdonságok (polcállóság, húskeménység, héjvastagság) felmérésére és a termések érzékszervi bírálatára is sor kerül.

A kísérlethez szükséges szaporítóanyagot a tápiószelei Növényi Agrobiodiverzitás Központ biztosította, míg a vizsgálatok kivitelezésében az ÖMKi nyújt anyagi támogatást.

 

Magyarországi organikus és hagyományos termelésből származó gabonafélék és a belőlük készült termékek mikotoxin szennyezettségének összehasonlítása (Kaposvári Egyetem, Élettani és Állathigiéniai Tanszék)

 

 

Posztdoktori kutatás

 

A talajmikrobióta diverzitása ökológiai és intenzív gazdálkodási módoknál (Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Kémiai Intézet, TAKI)

 

A talajmikrobióta diverzitása organikus és intenzív gazdálkodási módoknál

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_hirek_kodoboczl_kicsi.jpg

Ködöböcz László okleveles biológus vagyok. Az Ungvári Nemzeti Egyetem végeztem biológus, biológia-kémia tanárként. A Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában szereztem PhD fokozatot 2008-ban. Doktori munkámban a talajtulajdonságok és a környezeti tényezők hatását vizsgáltam a szimbionta nitrogénkötő baktériumokra. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetében dolgozom tudományos munkatársként. A Talajbiológiai és Biokémiai Osztály különböző mikrobiális-talajökológiai kutatásaiban veszek részt.

A talajokban élő mikroszervezetek (baktériumok, mikrogombák) mind egyedszámuk, mind élőtömegük szerint a talajban élő szervezetek legnagyobb frakcióját képezik. Alapvető szerepet játszanak a legfontosabb tápanyagok (szén, nitrogén, foszfor) körforgalmának működésében, egyre fontosabb mezőgazdasági termelési tényezőnek tekinthetők. Az ember, mezőgazdasági tevékenysége során óhatatlanul beavatkozik a talajlakó mikroszervezetek évmilliók során kialakult működési rendjébe.

 

Az ÖMKI által finanszírozott kutatásainkban célul tűztük ki a talajlakó mikrobák faji sokféleségének és működőképességének vizsgálatát hagyományos (kitenyésztéses sejtszám meghatározás, enzimaktivitás vizsgálat) és modern, molekuláris biológiai módszerekkel, figyelembe véve a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait. Vizsgálatainkkal elsősorban a biogazdaságok hosszútávon fenntartható működéséhez kívánunk hozzájárulni.