Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Szántóföldi kutatások

Szántóföldi kísérletek

A hazai ökológiai gazdálkodás legnagyobb részét (52%-át) a szántóföldi növénytermesztés teszi ki. Ezzel egybehangzóan a gazdálkodók érdeklődése is azt mutatja, hogy fontosak az ökológiai szántóföldi termelés biztonságát és a kiváló minőség elérését elősegítő kutatások. Szántóföldi kísérleteink során ezért elsősorban az alábbi témákkal foglalkozunk:

2016-ban is folytatódnak ökológiai szójatermesztési kísérleteink

Bővebben...A konvencionális szójatermesztés mellett – amelynek területe a 2015-ös évben 70 000 ha fölé emelkedett – az utóbbi években a bioszója-termesztés is egyre inkább reflektorfénybe kerül. Bár a területnövekedés hazánkban nem ugrásszerű, az elmúlt évben jelentősen meghaladta az 1000 ha-t. A termésátlagok az előzetes becslések szerint 2 t/ha körül alakultak, a termesztéstechnológia intenzitása és a termőhely függvényében jelentős szórással.

A biotofu és más élelmiszeripari termékek alapanyag-szükséglete mellett egyre fokozottabb igény jelenik meg a piacon az Európában termelt bioszója iránt a takarmányozásvonatkozásában is: a Bio Suisse minősítésű gazdaságoknak a jelenlegi előirányzat szerint 2019-ig európai bioszójával kell kiváltani a jelenlegi – a felhasznált mennyiség csaknem 70%-át kitevő – Kínából importált bioszóját. Ezt fokozatosan kell elérni, a kívánt cél 2017-ben 40%, 2018-ban 70%, és 2019-re a teljes szükséglet európai termelésből való kielégítése.  Az új előírások a fogyasztók tengerentúlról származó bioszója iránti bizalmatlanságán és környezeti megfontolásokon alapulnak.

2016-ban is folytatódnak ökológiai búza-fajta összehasonlító kísérleteink, minden eddiginél több fajtával és még több helyszínen!

Bővebben...A Szegedi Gabonakutató GK Fény fajtája immár negyedik éve a standard, és az egyedüli tarbúza az on-farm fajtasorban. A korábban már kipróbált GK Göncöl és a 2013-ban elsők között szereplő GK Petur mára kikerült a vizsgálati körből, a GK Hunyadból azonban idén ökológiai vetőmagot sikerült beszereznünk. A szegedi fajták eddig megismert sajátossága, hogy a nemesítő-körzetben érzik igazán jól magukat. Ez tapasztalataink alapján nem jellemző a másik Kelet-magyarországi nemesítőház – a Karcagi Kutatóintézet – fajtáira. A Bánkúti géneket is hordozó KG Kunhalom szinte mindenhol jól érezte magát, s tekintettel arra, hogy eddig minden évben több helyen is kipróbálásra került, ez a fajta az on-farm kísérlet másik standard fajtája. Az idén, 2015 után ismét lehetőség nyílik egy karcagi újdonság tesztelésére is – ez a KG Vitéz. A martonvásári fajták közül az MV Karizma továbbra is része a vizsgálatnak – ez a fajta szinte minden helyszínen tesztelve volt és jól teljesített. Az MV Kolompos és a jól bevált MV Béres mellett kisparcellás kísérletekben idén a következő újdonságokat is megvizsgálhatjuk: MV Ménrót, MV Bojtár, MV Mente.

Aktuális távérzékelési kísérlet

A növénykondicionálók alkalmazását 2014-ben kiegészítettük a gabona minőségét potenciálisan előrejelző módszerek tesztelésével. A Franckenkorn fajtájú tönkölybúza növénykondicionáló szeres kezelései mellett a távérzékelés (remote sensing) valamint a közvetlen optikai érzékelés (SPAD-502 klorofill-mérő) módszereit alkalmazzuk a gabona fehérje-tartalmának előrejelzésére.

Kísérleteinket két termőhelyen, Csárdaszálláson és Galgahévízen, működő ökológiai gazdaságok tönkölybúza tábláin, mikroparcellás kísérletben állítottuk be. A kísérleti parcellákon kilenc különböző kezelést alkalmazunk, három ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben. A növénykondicionáló szerek kijuttatása kézi permetezővel történt, a gyártó által előírt maximális koncentrációban valamint hígítatlanul, egyszeri és kétszeri kijuttatásban. A kezelések szárbaindulás és kalászolás között történtek. A klorofill-méréseket három alkalommal végeztük: a kezelés előtt, a kezelések között és a második kezelés után. A 27 darab kijelölt parcellából véletlenszerűen 30-30 levélnek a SPAD értékét regisztráltuk és ugyanezen levekből gyűjtöttünk átlagmintát laboratórium nitrogén-meghatározás céljából. A levél-mintavételeket a kezeléseket megelőzően, majd az azokat követő 10-14. napon végeztük, hogy a kezelések hatására a tápanyag-ellátottságban jelentkező esetleges különbségeket már mérhessük. Méréseink során feljegyeztük a növények fenológiai állapotát (BBCH skála szerint), magasságát és a mintavétel pontos dátumát. A SPAD mérővel mért leveleket a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszéknek laboratóriumában Kjeldahl-féle nitrogén meghatározási módszerrel vizsgáljuk. A termés betakarítása után rögzítjük az egyes mikroparcellák hozamát, valamint elvégezzük a gabona-minták minőségi vizsgálatait fehérje- és sikértartalom illetve esésszámra vonatkozóan.

A termésminőség előrejelzése távérzékeléssel

Az ÖMKi 2014-ben új szántóföldi távérzékelési kísérletet indított szoros együttműködésben az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszékével (CollDrones Project), az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének Növénytermesztési Osztályával, a Lipcsei Egyetem Távérzékelési TanszékévelPannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszékével. A vizsgálat célja új módszerek kifejlesztése az őszi búza tápanyag ellátottságának valósidejű monitorozására. Célunk továbbá annak megállapítása, hogy a tenyészidő folyamán végzett mérésekkel mennyiben jelezhető előre a termés minősége.

A kísérlet során elsőként ismert nitrogén dózissal kezelt (0; 80; 160 kg N/ha), a hazai ökológiai gazdálkodásban is elterjedt őszi búza fajtákat (Mv Karizma és Mv Kolo) vizsgálunk a martonvásári Koltay-féle vetésforgós trágyázási tartamkísérletben, konvencionális körülmények között. A zászlóslevelek relatív klorofill tartalmát, ill. összes nitrogén (N%) tartalmát virágzás idején mértük közvetlen optikai módszerrel (SPAD-502 Plus klorofill méterrel), majd laboratóriumi vizsgálattal (Kjeldahl módszer). A SPAD méréssel egy időben távérzékelési eszközökkel is felvételeztük a parcellákat.

Az adatok elemzésekor összevetjük a közvetlen optikai és távérzékelési módszerek alkalmasságát a növények aktuális nitrogén ellátottságának modellezésére. Továbbá elemezzük a korrelációt a virágzáskor mért nitrogén értékek, valamint a termés mennyisége és beltartalmi adatai között. Összehasonlítjuk továbbá a vizsgált fajták reakcióját az eltérő nitrogén ellátottsági fokokra.

Vizsgálataink kapcsolódnak az ökológiai szántóföldi gazdálkodásban engedélyezett növénykondicionáló szerek teszteléséhez, hiszen a nitrogén ellátottság hiányának pontos kimutatását a megfelelő hatékonyságú tápanyag utánpótlásnak kell követnie.

Összefoglaló a szántóföldi szakmai napokról

Bővebben...Márciusban zajlottak az ÖMKi szántóföldi kutatásait bemutató szakmai találkozók, melyeken az on-farm kutatásokban résztvevő gazdálkodók mellett minden érdeklődőt szeretettel vártunk. Az ÖMKi főtevékenysége a hazai ökológiai gazdálkodást szolgáló kutatások megvalósítása. Kísérleteink ezért erősen gyakorlat-központúak, a gazdálkodókkal együttműködésben kialakított üzemi beállításon alapulnak, melyet a külföldi szakirodalomban „on farm” kutatásnak is neveznek.

Szakmai nap a bioszója jegyében, a régión belül megvalósuló biztonságos, GMO mentes alapanyagokért

Bővebben...

2013. szeptember 4-én Tornyiszentmiklóson, a Völgy Major Kft. központjában rendeztük meg az első bioszója szakmai napot. A résztvevők biotermelők, bioszója termelők, mezőgazdasági szaktanácsadók, szójanemesítők és szója vetőmag forgalmazók voltak. A rendezvény elsődleges célja a közvetlen ismeretátadás, a tapasztalatcsere és a bio-szója vertikum összefogásának erősítése volt.

A délelőtti program a rendezvénynek otthont adó Völgy Major Kft. illetve Organic Food Kft. bemutatásával kezdődött, ahol a szójatermesztés mellett elsősorban ökológiai állattartással és bio tojástermeléssel foglalkoznak. A cégek tevékenységét Alfred Reinhard ügyvezető és Gergye Tamás üzemvezető mutatta be.

 

Befejeződött a gabonák aratása

Bővebben...Bővebben...Befejeződött a gabonák aratása, így megkezdődhetett a gabonakísérletek mintáinak vizsgálata.  Az eredményeket a folyamatban lévő kiértékelések után közzétesszük.  A biobúza-fajtatesztekben több, mint 10 fajta ill. fajtakeverék szerepel, ezen kívül 5 féle pelyvás-gabonát is igyekszünk összehasonlítani. A biológiai vetőmagkezelés hatékonyságát mind pelyvás mind pedig közönséges gabonában vizsgáljuk. A kísérletek további folytatása szervezés alatt. Várjuk a kísérletekben részt venni szándékozó érdeklődő gazdálkodókat!