Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Kertészeti kutatások - Paradicsom

Paradicsom tájfajták összehasonlítása

A tájfajták genetikai változatosságuk és alkalmazkodóképességük révén rendkívül értékesek, ugyanakkor az intenzív ipari termelés követelményeinek legtöbbször nem felelnek meg, így mára jobbára kiszorultak a termesztésből. Előnyös tulajdonságaik (ellenállóképességük, gazdag ízviláguk, jó beltartalmi értékeik) miatt azonban feltételezhető, hogy egyes tájfajták jól megállnák a helyüket a hazai ökológiai termesztésben. E feltételezés vizsgálatára elindítottuk a közép-magyarországi paradicsom tájfajtákat összehasonlító on-farm kísérletünket.

Négy determinált növekedésű, közép-magyarországi tájfajta vizsgálata - a hazai öko paradicsom on-farm hálózat kialakulása folytatódik (2013)

Tizennégy közép-magyarországi tájfajta vizsgálata – a hazai öko paradicsom on-farm hálózat kialakításának kezdő lépései (2012)

Idén két helyszínen került megrendezésre a tájfajta paradicsom szakmai nap

Bővebben...Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által szervezett és koordinált paradicsom on-farm kutatásunk keretében gyakorló biogazdákkal együttműködve 2012 óta tájfajták termesztéstechnológiai és gasztronómiai értékelésével foglalkozunk az ország több régiójában. Idei rendezvényünk célja az volt, hogy bemutassuk a gazdaságok ökológiai paradicsomtermesztési tapasztalatait, technológiai gyakorlatát és a rendezvénynek helyt adó két kertészetben futó kísérleteket. További cél volt a tájfajta paradicsomtermesztéssel kapcsolatos elmúlt három évben végzett gyakorlatközpontú kutatások eddigi eredményeinek ismertetése, megvitatása. Idén 2015. július 21-én délelőtt Pető Áron és Bangha Renáta szigetmonostori Közösség Által Támogatott (AMAP) biokertészetében jártunk, a délutánt pedig ebéddel összekötve a Háromkaptár Biokertben, Tahitótfaluban töltöttük.

A program során Cseperkálóné Mirek Barbara köszöntötte a résztvevőket és ismertette az ÖMKi tájfajta paradicsom kutatatásának menetét, eddigi történetét, eredményeit és együttműködéseit. Bemutatta az ÖMKi legújabb kiadványát, A paradicsom ökológiai termesztése című technológiai füzetet, mely két év szakmai munkássága eredményeként jött létre.

Pető Áron ezután bemutatta gazdaságát, ismertetve a közösség által támogatott mezőgazdaság fogalmát és működését. A szigetmonostori gazdaság működését a közösség előre finanszírozza. Az év folyamán megtermelt termény pedig teljes egészében a közösségben kerül szétosztásra heti rendszerességgel. Erről a típusú értékesítési rendszerről további részleteket A közösség által támogatott mezőgazdaság c. kiadványunkban olvashatnak.

Bővebben...Pető Áron megosztotta a gazdaságban bevált tápanyag-utánpótlási gyakorlatot, magbeszerzést, palántanevelést és az ápolási munkák kivitelezését is. A gazdaságban a tápanyag-utánpótlás istállótrágya bedolgozásával kezdődik, majd a növények ültetésekor granulált szerves trágya kerül a palánták alá. A virágzás kezdetétől csepegtető öntözőrendszer segítségével, oldott formában juttatják ki a tápanyagokat.

A paradicsom esetében fogott magokból, saját fűtött palántanevelőben állítják elő a biogazdaság palántáit, melyeket április közepén ültetnek ki fűtetlen fóliába. Az ápolási munkáknál a legnagyobb nehézséget a tájfajták folyamatos kacsolása és levelezése jelenti. A növényvédelem gerince a folyamatos réz- és kénhasználat.

2015-ben megújult a tájfajta paradicsom kutatása

Bővebben...On-farm kutatásunk keretében 2012 óta tájfajta paradicsomok termesztéstechnológiai, beltartalmi és gasztronómiai értékelésével foglalkozunk az ország több régiójában. Kutatásunk első három évében célkitűzésünk az volt, hogy elősegítsük a tájfajta paradicsom termesztését ökológiai gazdálkodásban és megtaláljuk azokat a friss és konzervipari tájfajtákat, melyek megállják a helyüket a biotermesztésben.

A 2012-ben elindult kutatásba négy gazdálkodó kapcsolódott be. 2013-ban 28 gazdálkodó, 2014-ben 39 gazdálkodó, 2015-ben pedig 16 gazdálkodó (Közép-Magyarország, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Magyarország) vett részt a programban.

A Növényi Diverzitás Központ segítségével sikerült megtalálnunk a gazdálkodók térségéből származó tájfajtákat. A NÖDIK által felajánlott magokból a BCE KeTK Kísérleti Üzeme és Tangazdasága nevelt megbízásunkra palántákat. A gazdálkodók feladata az volt, hogy az ÖMKi munkatársai által a palánták mellé átadott jegyzőkönyvbe folyamatosan vezessék a tapasztalataikat és fotókkal dokumentálják a vegetációs időszakot. A jegyzőkönyvben a fajták legfontosabb növekedési, betegség-ellenállósági tulajdonságait és a termés mennyiségi és minőségi adatait gyűjtötték. A jellemzés célja, hogy képet kapjunk arról, hogy mely tájfajtákat érdemes a jövőben is termeszteni, és az egyes fajtáknak milyen felhasználási, feldolgozási lehetőségei vannak.

2013-as év eredményeinek összefoglalása

Az elmúlt évhez képest 2013-ban kibővültek a tájfajta paradicsom on-farm kísérlet régiói, szereplői. A Közép-magyarországi régió mellett két térségből jelentkeztek még gazdálkodók, Közép- és Dél-Dunántúlról. A Növényi Diverzitás Központ segítségével sikerült megtalálnunk a résztvevő gazdálkodók térségéből származó tájfajtákat. Az előző évi kutatás tapasztalataiból kiindulva 2013-ban már nem magot, hanem kiültetésre kész palántákat kaptak a gazdálkodók. Így minden fajta azonos fejlettségben kerülhetett a különböző termesztési körülmények közé. A gazdálkodók feladata az volt, hogy az ÖMKi munkatársai által a palánták mellé átadott jegyzőkönyvbe folyamatosan vezessék a tapasztalataikat, és fotókkal dokumentálják a vegetációs időszakot. A jegyzőkönyvben a fajták legfontosabb növekedési, betegség-ellenállósági tulajdonságait és a termés mennyiségi és minőségi adatait gyűjtötték. A jellemzés célja, hogy képet kapjunk arról, hogy mely tájfajtákat érdemes a jövőben is termeszteni, és az egyes fajtáknak milyen felhasználási, feldolgozási lehetőségei vannak.

A 2013. évi paradicsom on-farm kísérletbe 29 gazdálkodó jelentkezett. Ebből 17 gazdálkodó esetében tudtuk az adatok kiértékelését elvégezni, melynek eredményei ITT olvashatóak.

2012-es év eredményei

2012-ben a paradicsom tájfajták vizsgálatát két irányból közelítettük meg: kisparcellás kutatási módszertannal és on-farm vizsgálattal. A kisparcellás kísérlet helyszíne a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének Tangazdasága, ahol Csambalik László az ÖMKi PhD programja keretében huszonegy, a Közép-magyarországi régióból származó paradicsom tájfajta ökológiai termesztésben való alkalmazhatóságát vizsgálja. A kísérlet gyakorlati értéke szempontjából fontosnak tartottunk on-farm vizsgálatokat is végezni, hogy a biogazdák közvetlenül is véleményt formálhassanak a fajták beilleszthetőségéről a mindennapi termesztésbe. 2012-es kutatásunkban hét Közép-magyarországi ökogazdálkodó vett részt. A hat tájfajta gyakorlati szempontú összehasonlító vizsgálatának 2012-es év eredményei ITT megtekinthetőek.

Ökológiai paradicsomtermesztés technológiai és beltartalmi bemutató

Bővebben...Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében Pető Áron és Bangha Renáta szigetmonostori Közösség Által Támogatott (AMAP) biokertészetében 2014. augusztus 26-án tartottuk az ökológiai paradicsom kutatás éves szakmai terepnapját. Az on-farm kutatásunk keretében 2012 óta paradicsom tájfajták termesztéstechnológiai és gasztronómiai értékelésével foglalkozunk az ország több régiójában. Ezt kiegészítve ösztöndíjprogramunk révén paradicsom tápanyag-utánpótlással és a tájfajta paradicsomok beltartalmi értékeivel foglalkozó kutatások folynak a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának több Tanszékével együttműködve.

A szigetmonostori biokertészet az on-farm programnak és a tápanyag-utánpótlás kísérletnek is a helyszíne. A rendezvényünk célja az volt, hogy megosszuk az érdeklődőkkel a gazdaság ökológiai paradicsomtermesztési tapasztalatait, technológiai gyakorlatát, továbbá bemutassuk és megvitassuk a paradicsom kutatások eddigi eredményeit. A program egésze, beleértve a szakmai beszámolókat terepen zajlott, ezáltal is törekedve a gyakorlat központúságra.

Tájfajta paradicsom kóstolás a hazai gasztronómia vezető szereplőivel

Bővebben...Augusztus 27-én délután a belvárosi Lacipecsenye étteremben gyűlt össze a magyar haute cuisine krémje, nem másért, mint hogy megkóstolják az ÖMKi tájfajta paradicsom kutatásának idei terményeit, 29 különleges paradicsomfajtát. A válogatásban a hazai, a Növényi Diverzitás Központból (NöDiK) kikért és az ökológiai termesztésbe visszavezetett tájfajták mellett szerepeltettünk öt olyan különlegességet is, melyek magjait a Magyar Gasztronómiai Egyesület elnökétől, Molnár B. Tamástól kaptunk kipróbálásra. Továbbá a séfek megízlelhettek három nyárádmenti (Erdély), egy spanyol és egy amerikai tájfajtát is.

A nemzetközi szakácsversenyek (pl. Bocuse d’Or) zsűrizéséhez szokott grémium 1-10-ig pontozta a tételeket, alaposan mérlegelve a paradicsomok élvezeti értékét és legfontosabb felhasználási lehetőségeit. Hangsúlyt kapott a bogyó héjvastagsága, húsának állaga, illata, a lé-mag-hús arány és természetesen mindenekelőtt az ízvilág. A szigorú véleményalkotásban érdekes módon kevésbé játszott szerepet a paradicsom színe és alakja, és szerencsére az sem okozott gondot (sőt!), hogy a tájfajták sohasem egységesek, azaz pontos formájuk és méretük fajtán belül is rendkívül változatos.

A tájfajták közül néhány azonnal megmozgatta a mesterszakácsok fantáziáját, így például a legnagyobb sikert a Ceglédi sárga tájfajta aratta desszertekhez is felhasználható lágy, édes és illatos ízével. A Gyöngyösi paprika alakú tájfajta telt ízével, jó állagával, az ökörszív fajtakör karakteres zamatával, vékony héjával, a Máriapócsi koktélparadicsom különleges ízvilágával nyerte el a szakácsok tetszését. Összességében elmondható, hogy az első helyeken végzettek egy teljes tájfajta alak és felhasználhatósági szortimentet alkotnak. A legjobbnak választottak között van egy sárga, nagy szemű, édes fajta (Ceglédi); egy paprikaalakú, piros fajta (Gyöngyös); két ökörszív fajta (Gegesi, Spanyol); két koktél paradicsom (piros színű Máriapócsi és a lila színű Gasztó 1); és két nagy szemű, piros, húsos fajta (Tolna megye és a Gegesi piros irdalt).

Tájfajta paradicsom terepnap Soroksári Tangazdaságban

Bővebben...2013. augusztus 8-án a Budapesti Corvinus Egyetem Kísérleti Üzem és Tangazdaságában  rendeztük meg a Tájfajta paradicsomok szerepe és jelentősége a hazai ökológiai agrobiodiverzitásban című szakmai napot . A rendezvényen mintegy 30 érdeklődő , köztük 11 szaktanácsadó vett részt.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet paradicsom on-farm kutatása ebben az évben 28 gazdálkodó, a Budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék munkatársai és a Növényi Diverzitás Központ bevonásával történik. A kutatásban 35 fajtával foglalkozunk az ország több régiójából. A rendezvényen lehetőség nyílt az eddigi tapasztalatok átadására, a gazdálkodók közötti kapcsolat elősegítésére, és az érdeklődők figyelmének felkeltésére a tájfajták kutatása iránt. A résztvevők a gazdálkodók bevonásával összehasonlíthatták  az egyes paradicsom fajtákat és szakemberek gyorstesztelő műszerekkel a hozott mintákból beltartalmi értékeket is vizsgáltak a helyszínen.

Tájfajta paradicsom on-farm régiói és szereplői

Bővebben...Az elmúlt két hónapban folyamatosan bővültek a tájfajta paradicsom on-farm kísérlet régiói, szereplői. A közép-magyarországi régió mellett, két térségből jelentkeztek még gazdálkodók, Közép- és Dél-Dunántúlról. A Növényi Diverzitás Központ segítségével a gazdálkodók térségére leszűkítve sikerült megtalálnunk a kísérletben résztvevő helyi tájfajtákat. A NÖDIK által felajánlott magokból az ÖMKi jóvoltából térítésmentes palánták készültek a gazdálkodók számára a BCE KeTK Kísérleti Üzem és Tangazdaságában. A kutatás kapcsán a három szervezet (NÖDIK, ÖMKi, BCE-KeTK Ökológiai és Fenntartható gazdálkodási Rendszerek Tanszék) között együttműködési megállapodás születik a paradicsom tájfajták vizsgálatát illetően.

A minősített ökogazdálkodók minden fajtából 20 tövet kaptak, az ökológia szemléletű, minősítéssel nem rendelkező gazdálkodók pedig fajtánként 5 tőhöz jutottak. A gazdálkodók feladata, hogy az ÖMKi munkatársai által a palánták mellé átadott jegyzőkönyvbe folyamatosan vezessék a tapasztalataikat és fotókkal dokumentálják a vegetációs időszakot. A jegyzőkönyvben a fajták legfontosabb növekedési, betegség-ellenállósági, és a termés mennyiségével és minőségével kapcsolatos adatai találhatóak meg, melyből a vegetációs idő végén egy összesítő értékelés készül. A célunk, hogy képet kapjunk arról, hogy mely tájfajtákat érdemes a jövőben is termeszteni, és a fajtáknak milyen felhasználási, feldolgozási lehetőségei vannak.

Bővebben...

Ebben az évben 28 gazdálkodó vesz részt a projektben. Őket egy közös, erre a célra készült levelezőlistával kötjük össze, ahol lehetőséget biztosítunk a folyamatos ismeret- és információ-átadásra, tapasztalatcserére. Nyár végén szakmai terepnapot szervezünk, melynek keretében a gazdálkodókkal több helyszínen megtekintjük a paradicsom tájfajtákat, kicseréljük tapasztalatainkat.


Közép-magyarországi gazdálkodók

Minősített ökológiai gazdálkodók:

  • Fehér Gabriella (Isaszeg), magángazdaság
  • Gódor Antal, (Galgahévíz), Gódor Biokertészet
  • Győrfi János (Újlengyel), Bio-Élet Közhasznú Egyesület
  • Pető Áron (Szigetmonostor), magángazdaság
  • Vidák Miklós (Galgahévíz), Galgafarm Szövetkezet
  • Vukovics Daniella (Tahitótfalu), Háromkaptár biokert
  • Zöld Edit (Szada), biodinamikus őstermelő


Közép-magyarországi fajták:Bővebben...

  • Dányi tájfajta
  • Farmosi tájfajta
  • Jászberényi tájfajta
  • Szentlőrinckátai tájfajta
  • Kecskeméti 549 (kontroll) bejegyzett fajta


Közép-dunántúli gazdálkodók

Minősített ökológiai gazdálkodók:

  • Birkás Balázs (Szentbékkálla)
  • Gusztos Sándor (Hegyesd)
  • Horváth József (Szomód)
  • Járosi Adrienn, Kovács Gergely (Székesfehérvár), Két Kuvik Biogazdaság
  • Kiss József (Hegyesd)
  • Ware Borbála (Hegyesd)


Ökológiai szemléletű, minősítéssel nem rendelkező gazdálkodók:

  • Kocsis Csaba (Kapolcs)
  • Freindl Róbert (Balatonrendes)
  • Lukács Gyuláné (Taliándörögd)
  • Polgár Lászlóné (Monostorapáti)
  • Szabó Balázs (Kővágóörs)


Közép-dunántúli fajták:Bővebben...

  • Balatonalmádi tájfajta
  • Balatonboglári tájfajta
  • Bakonycsernyei 260 tájfajta
  • Bakonycsernye 621 tájfajta
  • Bakonycsernye 917 tájfajta
  • Isztiméri tájfajta
  • Keszthelyi bőtermő (régi, köztermesztésből kiszorult fajta)
  • Monoszlói tájfajta


Dél-dunántúli gazdálkodók

Minősített ökológiai gazdálkodók:

  • Bodó János (Siklós)
  • Haffer Miklós (Mohács)
  • Kasza Andrea (Korpád)
  • Mátrai Judit (Bükkösd), Zöld Völgyért Egyesület
  • Obreczán László (Fiad), Ökorex-bio Kft.
  • Vörös Kálmán (Páprád)


Ökológiai szemléletű, minősítéssel nem rendelkező gazdálkodók:

  • Görföl János (Cserkút)
  • Köhler Gyula (Helesfa)
  • Mislyenácz Péter (Harkány)
  • Vajas Balázs (Bakonya)


Dél-dunántúli fajták:Bővebben...

  • Balatonboglári tájfajta
  • Faddi tájfajta
  • Pécs gyöngye (régi, köztermesztésből kiszorult fajta)
  • Tolna megyei tájfajta

Elkészült a 2012-es kutatási összefoglaló!

„A paradicsom tájfajták vizsgálatát két irányból közelítettük meg: kisparcellás kutatási módszertannal és on-farm vizsgálattal. A kisparcellás kísérlet helyszíne a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének Tangazdasága, ahol Csambalik László az ÖMKi PhD programja keretében huszonegy, a Közép-magyarországi régióból származó paradicsom tájfajta ökológiai termesztésben való alkalmazhatóságát vizsgálja. A kísérlet gyakorlati értéke szempontjából fontosnak tartottunk on-farm vizsgálatokat is végezni, hogy a biogazdák közvetlenül is véleményt formálhassanak a fajták beilleszthetőségéről a mindennapi termesztésbe. 2012-es kutatásunkban hét közép-magyarországi ökogazdálkodó vett részt. Jelen publikáció keretében hat tájfajta gyakorlati szempontú összehasonlító vizsgálatának 2012-es eredményeit és szubjektív jellemzését közöljük…”

Az összefoglaló teljes szövege innen tölthető le.