Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Kertészeti kutatások - Cseresznyelégy

A cseresznyelégy elleni védekezés lehetőségei Beauveria bassiana hatóanyagú készítménnyel

A biotermesztésben a cseresznyelégy elleni védekezés komoly fejtörést okoz, mert az imágó ellen eleddig nincs kielégítő hatásfokú, a biotermesztés alapelveihez megfelelően illeszkedő szer vagy módszer nagyüzemi szinten. Külföldön már régóta folynak vizsgálatok a Beauveria bassiana nevű mikrogomba felhasználásával kapcsolatban, amely a rajzás idején az imágót parazitálja, majd elpusztítja.

A Beauveria bassiana hatóanyagú szer on-farm tesztelése (2014)

A Beauveria bassiana hatóanyagú szer on-farm tesztelése folytatódik (2013)

A Beauveria bassiana hatóanyagú szer on-farm tesztelése (2012)

 

 

 


Cseresznyekutatási hírek:

Vegyszermaradvány-mentes és környezetbarát védekezési módok a cseresznyelégy ellen

Az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) Európa északi területeinek kivételével mindenütt előfordul. Bármilyen méretben és módon termesszünk cseresznyét – akár házikertben, akár üzemi méretben, ökológiai vagy integrált rendszerben –, kártételével biztosan találkozunk, védekezés híján akár 100%-os fertőzést is tud okozni.
A cseresznyelégy elleni vegyszermaradvány-mentes és környezetbarát védekezési módokról olvashat az Őstermelő 2016/6-os számában. A teljes cikk letölthető itt.

Indul a 2013-as év cseresznye on-farm programja!

Egy termesztési szezonban végzett szer-próba alapján nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Mivel a 2012-es kísérlet adatai alapján a Beauveria bassiana készítmény perspektivikusnak bizonyult, 2013-ban folytatjuk a kísérletet, melyhez a nyírségi termőtájból bio cseresznyét termelő gazdák jelentkezését várjuk!


A 2012-es cseresznye on-farm kísérlet eredményei

„2012-ben három minősített ökológiai gazdálkodó vállalta az on-farm vizsgálatban való részvételt. A Beauveria bassiana hatóanyagú, ökotermesztésben engedélyezett készítményt a Biocont mint hazai forgalmazó bocsátotta rendelkezésre a kísérlet céljára. (…)Mindhárom termelőnél három különböző vizsgálati parcellát jelöltünk ki a gyümölcsösön belül. (…) Mindhárom parcella középső sorában, a középső fára sárga, illatcsalétekkel ellátott, (…) színcsapdát helyeztünk ki, melyet a gazdálkodó 2-3 naponként ellenőrzött s a kísérleti jegyzőkönyvbe lejegyezte a cseresznyelégy imágó fogások számát. A rajzás megindulásától kezdve 6-7 naponként végezték el a résztvevők a kezelést a kontroll és a vizsgált készítménnyel egyaránt. A betakarítás az egyes gazdaságok saját ütemében folyt. A betakarítás előtt mindhárom parcellából az azonos érésidejű fajtákból kb. 1 kg súlyú mintát vettünk; az 1 kg-ot kitevő szemek darabszámának megállapítása közben felmértük az egy illetve két lárvát tartalmazó fertőzött terméseket. Végül a permetezések és a színcsapdák adatait összevetettük a minták fertőzöttségi adataival…”

A kutatási eredményeket összegző szeparátum innen tölthető le.

A 2013-as cseresznye on-farm kísérlet eredményei

Az ÖMKi által 2012-ben indított on-farm kísérlet alapvető célkitűzése, hogy megfelelő alternatív készítmény álljon a termelők rendelkezésére a cseresznyelégy elleni védekezéshez. Jelenleg ugyanis a legköltséghatékonyabb ökológiai védekezési lehetőséget az olajtartalmú szerek alkalmazása jelenti. Az olajos készítmények kijuttatása azonban hosszú távon nem kedvező a növényállomány számára, mivel fitotoxicitást okozhat. Vizsgálatunk homlokterébe ezért a valódi biológiai védekezés (élő anyag) alkalmazása került, mely az olajos készítmények részleges vagy teljes leváltására is alkalmas lehet.

Az első kísérleti év tapasztalatai alapján a készítmények tesztelését 2013-ban megismételtük. A fertőzöttségi vizsgálatokat kiegészítettük a meteorológiai adatok rögzítésével, hogy képet kapjunk az időjárás befolyásáról az alkalmazott anyagok és eljárások hatékonyságára..."

A kutatási eredményeket összegző szeparátum innen tölthető le.