Az ÖMKi és a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézete közös szervezésében 2017. június 30-án tönke és alakor fajtabemutatót tartottunk Nyíregyházán. A mintegy 40 fős rendezvényen javarészt érdekelt termesztők és kutatók vettek részt, de az ősgabonák termeléséhez kapcsolódó kereskedelmi és feldolgozó cégek képviselői is megjelentek.

b_200_150_16777215_00_images_stories_2017_DSCF3355-1.JPGA délelőtti szakmai előadások előtt Dr. Zsombik László, a Nyíregyházi Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője tartott előadást a szántóföldi ökológiai gazdálkodás gyakorlat-központú hazai kutatásairól, kiemelve a Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet egyik nemzetközi projektjét, a Diversifood-ot. E kutatás célja, hogy az ősi gabonafajokról, így például a tönke és az alakorbúza fajtáiról és tájfajtáiról minél több gyakorlati termesztési és feldolgozási tapasztalat jöjjön létre a hazai ökológiai gazdálkodás keretei között. A gyakorlati ismeretek birtokában a legjobban bevált fajtákat, tájfajtákat széles körben igyekszünk megismertetni mind a termelőkkel, mind pedig a fogyasztókkal, hogy az ősgabonák visszakerülhessenek a köztermesztésbe, a mindennapi élelmiszer-fogyasztásba. Az ÖMKi a Diversifood projekt keretében a Nyíregyházi Kutatóintézettel együttműködésben immár két éve vizsgálja az alakor és tönke génbanki tételeket és kereskedelmi fajtákat kisparcellás kísérlet-beállításban, minősített öko területen. A résztvevők a délután folyamán meg is tudták tekinteni az előadásokban bemutatott növény-különlegességeket.

b_200_150_16777215_00_images_stories_2017_DSCF3383.JPGA kisparcellás kísérletek részletes eredményeiről Tomócsik Attila a Nyíregyházi Kutatóintézet tudományos munkatársa tartott előadást. Kiemelte, hogy a megfigyelések és mérések kiterjedtek a tőszám, levél- és kalászbetegségek felvételezésére, a szármagasság mérésére, megdőlés értékelésére, a gyomborítás becslésére, a termés mérésére és a hektolitersúly valamint az ezermagtömeg meghatározására. Emellett cél volt a kis mennyiségű vetőmagvak felszaporítása a következő évi újravetésre, melyet a kisparcellás növényállományok többszöri szelektálásával biztosítottak. Termésmennyiség tekintetében mindkét fajon belül volt olyan magyar (táj)fajta, mely nagyon jól teljesített. A tönkék között az Mv Hegyes a legtöbb termést produkálta, míg az alakorok között az Mv Alkor és a NÖDIK által biztosított tájfajta alakor a második és harmadik legtöbb parcellánkénti termést eredményezte.

A kisparcellás kísérlet eredményei alapján megállapítható, hogy a magyar és külföldi tönke és alakor (táj)fajták jól termeszthetők a Nyírség területén, de a növényvédelem a biotermesztésben – a kórokozók szaporodásának kedvező időjárási körülmények között –kihívást jelenthet.

b_200_150_16777215_00_images_stories_2017_DSCF3376.JPGHertelendy Péter növénykórtani szaktanácsadó beszélt a növényvédelmi tapasztalatokról. Kihangsúlyozta, hogy a tönke és alakor fajták vizsgálata során a két faj közül döntően az alakor bizonyult egészségesebbnek. A kísérleti területen megjelent három fertőző levél betegség (sárga rozsda, levél rozsda, szeptóriás levélfoltosság) egyike sem okozott érzékelhető fertőzést az alakor fajtákon. A fuzáriumos kalász fertőzés szintén nem jelentett problémát. A tönke esetében a tavaszi típusú három vizsgált fajtából egy szélsőségesen fogékonynak mutatkozott a levélrozsda iránt. Az őszi típusú tönke fajták esetében mindhárom levélbetegség megjelent.

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_2017_DSCF3361-1.JPGA rendezvényt támogató Natur Gold Kft. képviseletében Petró Ildikó és Paszternák Ferenc a tönke és az alakor termesztés-technológiáját és jelenlegi piaci helyzetét foglalta össze. Az alakor és a tönke piacának kialakulása még kezdetleges, viszont pozícionálásukat tekintve az ezen növényekből készült ételek kulináris különlegességnek számítanak, így új piaci szegmensek nyerhetők velük. Az alakorból főként kiváló péksüteményeket, a tönkéből pedig jó minőségű tésztát lehet előállítani. A cég termékei is megtekinthetők voltak a bemutatón, kiállításuk keretében pedig a termékeikkel kapcsolatos kérdésekre is választ kaptak az érdeklődők.

 

Az előadások zárásaként Földi Mihály az ÖMKi szántóföldi on-farm hálózatának vezetője is beszámolt a tönke és az alakor on-farm fajtatesztek eredményeiről, kiemelve a gazdák tapasztalatait a terméseredmények és termesztés-technológia tekintetében. A vetés és aratás, hasonlóan a tönkölyhöz, problémásabbnak bizonyulhat, ugyanis a tönke és az alakor fajták nem csak pelyvásak, hanem szálkásak is, nagy szalmatömeggel, ami megnehezíti a gépi beállításokat, bizonyos esetekben elakadásokat okozva. Emellett a magas tápértékű talajokon a fajták igen magasra megnőnek, ami megdőléssel járhat – ez szintén a betakarítást hátráltatja, és minőségromlást jelenthet. A hántolást külön erre kialakított géppel lehet sikeresen elvégezni, viszont a gazdák sokszor kombájnnal is megoldják a folyamatot, a rosták beállítására figyelve.

A fajtabemutatót helyszíni terepszemle zárta, ahol az érdeklődők maguk is megtekinthették a kísérleti gabonák aktuális fejlődési stádiumát, pár héttel az aratás előtt.