b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_wszoj1.jpg2016. szeptember 1-én valamint 15-16-án rendezte meg az ÖMKi az idei év első bioszója szakmai napját a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetében. A szakmai nap célja az ökológiai gazdálkodás általános kérdésein belül az ökológiai szójatermesztés aktuális helyzetének, agrotechnikai feltételeinek, valamint az ÖMKi on-farm kísérleteinek és ökológiai szójatermesztési kutatásainak a bemutatása volt.

A téma jelentőségét az adta, hogy – bár az elmúlt évben a hazai szójatermesztés a várakozásoknak megfelelően jelentősen növekedett (termeléshez kötött támogatások, zöldítés hatására), és meghaladta a 70 000 ha-t, még mindig messze elmarad a hazai agro-ökológiai potenciál adta lehetőségekhez képest. A szója ágazaton belül az ökológiai szójatermesztés is meghaladta az 1200 ha-t, azonban az ökológiai művelésű szántó részarányából még így is alig haladja meg a 2%-ot (míg pl. Ausztriában a bioszója termőterülete csaknem tízszerese a hazainak).

 

b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_wszoj2.jpgA tanácskozáson összesen mintegy 40, a témában érintett illetve érdeklődő gazdálkodó, szaktanácsadó és kutató vett részt. A program az ÖMKi bemutatásával kezdődött Papp Orsolya ügyvezető-helyettes előadása által, aki kitért az ÖMKi részvételi alapon működő on-farm kutatási hálózatára, a hazai és nemzetközi pályázatokhoz való kapcsolódásaira, a szakmai szervezetekkel, oktató- és kutatóintézetekkel, és elsősorban a biogazdálkodókkal való együttműködésre. Az előadások a rendezvénynek otthont adó Karcagi Kutatóintézet bemutatásával folytatódtak Dr. Zsembeli József igazgató által, aki több olyan kutatási témát is bemutatott, amelyek az ökológiai gazdálkodás számára is nagy jelentőséggel bírnak pl. a tájnemesítés, az alternatív kisgabonák, a redukált talajművelés és a gyepgazdálkodás. Borbélyné Dr. Hunyadi Éva az ökológiai szójatermesztés jelentőségét és az ÖMKi szója on-farm kutatásainak eredményeit ismertette, amely 2013-tól évente 4-5 gazdaságban kerül beállításra a gazdaságban rendelkezésre álló gépekkel kivitelezhető makroparcellákon, illetve kisparcellás, polifaktorális kísérletekkel is kiegészül a Szent István Egyetem Soroksári Kísérleti Telepén. A fajtatesztek mellett magkezelési variánsok, talajkezelés és növénykondicionálás is megvalósul, ami az ökológiai gazdálkodás előírásrendszerének is megfelelő termesztéstechnológiai fejlesztéseket tesz lehetővé, a termés mennyiségi és minőségi javítása és stabilitása érdekében. Az elmúlt években ugyanis az országos termésátlagok gyakran 2 t/ha alatt maradtak, a fehérjetartalom pedig – ahogy a tavalyi év is mutatta – ugyanúgy jelentős ingadozásokra képes, mint a termésmennyiség, sok termőhelyen a 35%-ot sem érte el. Emellett a tavalyi rendkívül aszályos évben az egyetlen öntözött alföldi kísérleti helyszínen kiválóan megmutatkozott az öntözés termésnövelő hatása is, az öntözetlen terület 1-1,5 t/ha-t alig meghaladó termésátlagát csaknem megduplázta.

A 2016-os év az átlagosnál jóval csapadékosabb nyara nem csak a szójának, hanem a gyomoknak is kedvezett, ami jelentős többletmunkát rótt a biogazdákra. Ugyanakkor a kórtani felvételezések során a bioterületeken jelentős fertőzöttséget nem tapasztaltunk, néhány százalékban mérhető peronoszpóra illetve baktériumos levélfoltosság fordult elő, ami aláhúzza a szója értékét az ökológiai gazdálkodásban ebben a vonatkozásban is. A kártevők közül a poloskafajok előfordulása a szójában egyre gyakoribb, de jelentős károkat egyelőre nem okozott.

Következő előadóként Dr. Mándi Lajosné, a Lajtamag Kft. fejlesztési osztályvezetője ismertette a Magyar Szója Nonprofit Kft. szója kutatási projektjének eredményeit, melynek során fajta- és termesztéstechnológiai teszteket állítottak be az ország több pontján. Részletesen elemezte a sikeres szójatermesztés egyes agrotechnikai elemeit a vetéstől a betakarításig illetve bemutatta azokat az agrotechnikai lehetőségeket, amelyek a mechanikai gyomszabályozás során az ökológiai gazdálkodásban is sikeresen bevethetőek, például a viszonylag fejlettebb szójaállományban is alkalmazható gyomfésűt illetve sorközművelő eszközöket.

b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_wszoj3.jpgA szántóföldi szemlének otthont adó Hubai Kft-t Hubai Imre igazgató mutatta be, kitérve a több évtizede ökogazdálkodást folytató gazdaság tevékenységeire, a biodinamikus gazdálkodás sajátosságaira. A gazdaságban ökológiai állattartás is megvalósul, így különösen fontosnak tartják a fehérjetakarmányok biztosítását. Annál is inkább, mert törekszenek „a földtől az asztalig” elv megvalósítására, vagyis a minél magasabb szintű termékfeldolgozásra. Földi Mihály, az ÖMKi szakreferense a kalászos gabonafélék kutatási eredményeit foglalta össze, különösen azokra a fajtatesztekre vonatkozóan, amik a térség ökológiai gazdaságaiban kerültek beállításra.

A szakmai nap következő előadója Kanyó Zsolt (Biokontroll Hungária Kft.) volt, aki a BioSuisse követelményrendszer fontosabb kritériumaival ismertette meg a hallgatóságot. Legfontosabb kritérium a gazdaság teljes átállítása ökotermesztésre, mivel gyakori hogy csak egyes ágazatok pl. a növénytermesztés áll át, az állattenyésztés pedig konvencionális marad. Mindazonáltal olyan piacok is megnyílnak e tanúsítás birtokában a termelő előtt, ahol közvetlenül a felhasználóval alakíthat ki hosszabb távú, stabil kapcsolatot az értékesítés során.

b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_wszoj4.jpgDélután szántóföldi szemlével folytatódott a szakmai nap, ahol Hubai Imre, a Hubai Kft. igazgatója mutatta be a gazdaság területeit, a napraforgó és szója termesztési technológiáját, a tápanyagellátástól és talajelőkészítéstől kezdve a növényápolásig. Az idei on-farm szója fajtatesztek során az ÖMKi a Pannónia Kincse szójafajta mellé további három középérésű szójafajtát állított be, amelyek betakarításáig még 2-3 hét szükségeltetik, a terméskilátások azonban bíztatóak.

A szakmai napok sorozata szeptember 15-16-án a Dél-Dunántúlon, Tornyiszentmiklóson folytatódott, a több éves bioszója-termesztési tapasztalattal bíró Organic Food Kft-nél, ahol nemcsak a fajtatesztet, hanem a hatékony termesztéshez szükséges gépparkot is megtekinthették az érdeklődők. A szójatermesztésben a mechanikai gyomszabályozás különösen nagy jelentőséggel bír, így a gazdaságban ezt a gépcsoportot is folyamatosan fejlesztik.

A második programnapon a Lajtamag Kft. hédervári területén tekinthették meg a résztvevők a Magyar Szója Nonprofit Kft. több mint 20 fajtás kísérletét, ezt követően egy ausztriai bioszója- termesztő gazdaságba látogattak el. Itt is tapasztalható volt a termesztéstechnológiai színvonal fontossága, pl. a gépparkon túlmenően az öntözés, ami a térségre jellemző 500-600 mm csapadékellátottság és a korai fajták számára megfelelő hőösszeg mellett is gazdaságos termésszintet (3-3,5 t/ha) biztosít. Az ÖMKi a következő években is folytatni kívánja a szójatermesztéssel kapcsolatos kutatásait, és ehhez a hazai és EU-s pályázati források elnyerése érdekében a témában érdekelt és érdeklődő gazdálkodók és cégek számára kínál együttműködési lehetőséget.