b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_rsz_dscf1870.jpgA bioburgonya-termesztési on-farm programban résztvevő termelőknek szervezett terepnapot az ÖMKi 2015. július 29-én. A program egyik résztvevője, Kovács Levente biotermelő látta vendégül a kollégákat Szakályban.

A délelőtt folyamán Levente bemutatta a szántóföldi burgonya, sárgarépa, vöröshagyma és petrezselyem parcelláit, és részletesen ismertette a gazdaságában alkalmazott termesztéstechnológiát. Mivel nagyobb felületen sokféle burgonyafajtát termeszt, technológiájában nagy hangsúlyt kap a megelőzés: a lombot növénykondicionálókkal kezeli és a rezes kezeléseket rendszeresen, preventív jelleggel juttatja ki. A Kapos közelsége ellenére rendszeresen öntöz a nagyobb termésátlag elérése érdekében. Évjárattól és fajtától függően 30-60 t/ha hozamot ér el. A fajták közül a legnagyobb részesedésű a Desirée, de érdeklődése végett évről-évre sok más fajtát is kipróbál: a terepnapon 14 mintát tekinthettünk meg, köztük két lilaburgonyát is.

 

A földek után a munkagépeket tekintettük meg: Levente a termesztési kihívások közül többet ötletesen és költségkímélő módon oldott meg, amit a műszaki vénával rendelkező kollégák nagy érdeklődéssel szemléltek.

A termelés fejlődése elválaszthatatlan a termékpálya fejlesztésétől – e gondolat jegyében hívtuk meg a terepnapra Kazi Pétert, a Zabosfa Kft. bio ágazatának ügyvezetőjét és Polgár Zsoltot, a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ igazgatóját. A közösen elköltött ebéd utáni beszélgetés során Péter bemutatta a Zabosfa Kft. kialakulását és tevékenységét, majd ismertette a bio burgonya felvásárlásával kapcsolatos tudnivalókat. Az áruházláncok vásárlói számára szállított, 1 kg-os dobozos kiszerelésű termék esetében is fontos a kiváló minőségű alapanyag: az átvett bioburgonya terményben nem lehet zöldült gumó, illetve olyan, ami a tárolhatóságot csökkentő fertőzésekkel rendelkezik (pl. fuzárium). A csomagolás és a felhasználási irány miatt meghatározott derékátmérőjű gumók az optimálisak, ezért a fajtát és a tőtávot ennek ismeretében érdemes megválasztani. A magyar piac elsősorban a rózsahéjú fajtákat preferálja, de sárga héjúra is mutatkozik igény; a főzési típus tekintetében még nem látszik megkülönböztető kereslet – ehhez bővíteni kell a fogyasztói ismereteket.

Az elhangzottak fényében érdemes meghatározni az on-farm kutatás további céljait: az elmúlt három évben megvizsgált 15 fajta közül a legtöbbet és legegészségesebbet termő fajtákat kiválasztani, és a mintavétel során meghatározni a gumók derékátmérő-megoszlását.