b_200_150_16777215_00_images_stories_2012-11-29_12-04-04.jpgBio burgonya termesztésekor fontos, hogy olyan fajtákat válasszunk, melyek jól illeszkednek az ökológiai gazdálkodás körülményeihez, kellően ellenállóak a betegségekkel és a kórokozóikkal szemben. A rezisztens fajták ma már megtalálhatók a köztermesztésben, de használatuk még nem terjedt el az öko termesztők között. A fajták kipróbálása céljából indítottuk el 2012 tavaszán az alábbi összehasonlító on-farm kísérletünket:

Tizenkét, az ország különböző termesztő körzetében elhelyezkedő ökológiai gazdaságban hat rezisztens, a keszthelyi Burgonyakutatási Központ által nemesített burgonyafajtát teszteltünk (Balatoni Rózsa, Démon, Katica, Hópehely, Vénusz Gold, White Lady, kontroll: Desirée). A gazdák a fajtákat bevonták a szokásos termesztési munkájukba és év közben megfigyelték a viselkedésüket, feljegyezték a betakarítási adatokat, év végén pedig 50 gumóból álló mintán kórtani vizsgálatot végeztünk.


A gazdaságonként összegyűlt, valamint az összesített adatok elemzése sok információt hordoz a termesztők számára. A tapasztalatok megosztása és megvitatása érdekében 2012. november 29-én az ÖMKi évzáró megbeszélést szervezett, melynek a Szent István Egyetem Rektori Díszterme adott helyet. Dr. Drexler Dóra köszöntője után a márciusi évkezdő találkozó óta lezajlott eseményeket Papp Orsolya kertészeti szakreferens, a burgonya on-farm kísérlet koordinátora idézte fel, majd előadás keretében ismertette a jegyzőkönyvek összesítéséből származó első eredményeket.

A bio-burgonya fajta összehasonlító kísérlet több tekintetben is sikeresnek tekinthető: A résztvevő gazdák más és más értékes megfigyelésekről számoltak be a találkozón, alátámasztva evvel, hogy a fajták a különböző termőhelyeken máshogyan viselkedtek. Információik hasznos alapul szolgálnak más gazdálkodók számára is a termőhelyhez legjobban illeszkedő fajták kiválasztásához és a legjobb termesztéstechnológiák kidolgozásához. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a korai Balatoni Rózsa fajta általános tetszést aratott a gazdálkodók körében mind termését, mind ízét tekintve. A többi fajta tekintetében már megoszlanak a vélemények, de az elsők között jár a rózsahéjú Démon és a sárga héjú Hópehely.

Fitoftóra-ellenállóságot idén az országos szárazság miatt nem nagyon lehetett megfigyelni, de a gumók kórtani vizsgálata ráirányította a figyelmet az öko talajokban (is) rejlő kórokozó gombákra, melyek akár jelentősen is képesek lerontani a termés minőségét. A betakarítás után az ÖMKi munkatársa végezte el a minták kórtani vizsgálatát: a varasodott, himlős, rothadt, fuzáriumos, torzult, zöldült, rágott, drótférges és mechanikailag sérült gumókat számoltuk meg és készítettünk belőle statisztikát. E statisztika szerint a varasodás, a himlő és a torzulás okoz a bio-burgonya termelőknek leginkább gondot, melyeken további kutatással és termesztéstechnológiai fejlesztéssel lehet javítani.

A tesztelt fajták gumóiból a gazdák által hozott mintákat Dr. Bernhard Speiser, a FiBL munkatársa vezetésével együtt értékelték ki a résztvevők. Dr. Speiser a márciusi indító megbeszélés óta segíti a burgonya on-farm kísérletet, a mostani találkozón is értékes tanácsokkal szolgált a 2013-as on-farm kísérleti tervek kidolgozásához.

Az ebédszünet után Dr. Polgár Zsolt, a Burgonyakutatási Központ igazgatója értékelte az on-farm kísérlet eredményeit. A gyakori öko termesztésbeli problémákra adott tanácsokat, s buzdította a termesztőket arra, hogy ismerjék meg és hozzák ki az egyes fajtákból a lehető legtöbbet.

A jövő évben végzendő burgonya on-farm kísérlet megvitatása gazdag ötletbörzét eredményezett: A gazdákat eltérő mértékben érdekli egy új fajta-szortiment vizsgálata, illetve a bevált keszthelyi fajtákkal végzett ismétlés. Felmerült a korai fajtákkal végzett fátyolfóliás termesztés, és különböző termesztéstechnológiai javítási kísérletek. Az elképzelések gazdagsága végett az ÖMKi egy rövid kérdőívet állít össze, hogy felmérhesse a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kutatási irányt.

A találkozó Dr. Bernhard Speiser előadásával zárult, melyben ismertette a Svájcban alkalmazott burgonya, és speciálisan bio-burgonya fajtavizsgálati módszertant és az ebben résztvevő szervezeteket. Bemutatta a svájci állami burgonya fajtajegyzéket, az ökotermesztők számára kialakított külön ajánló listát, valamint az ökológiai gazdálkodás szaktanácsadói hálózatát.