Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) rajzpályázatot hirdet óvodások és kisiskolások részére, melynek célja a fenntartható élelmiszertermelés népszerűsítése.

Kutatóintézetünk kíváncsi arra, hogy a gyermekek miképp jelenítik meg látványos, egyedi, sajátos és közérthető formában, mit jelent számukra az ökológiai élelmiszertermelés.

Az összes művet kiállítjuk a 2017. február 2-án, Gödöllőn tartandó konferenciánkon, melynek résztvevői szavazatai alapján a két (óvodás és kisiskolás) korcsoport egy-egy nyertesét jutalmazni fogjuk.

Részletes pályázati kiírás.

Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánunk!

Kérjük tekintse meg képeslapunkat, melyen röviden összefoglaltuk a 2016. évi munkánk kiemelkedő eseményeit. Köszönjük, hogy érdeklődésével, részvételével, támogatásával Ön is hozzájárul a hazai ökológiai mezőgazdasági kutatások sikeréhez!

Bővebben...

Három új Horizont 2020 kutatási pályázattal zárjuk az évet!

Bővebben...Karácsony előtt pár nappal megérkeztek a 2016-os Horizont 2020 Európai Uniós kutatási pályázatok eredményei. Az ÖMKi három nemzetközi konzorciumban indult, melyek a februári első körös beadás után bejutottak a második fordulóba. A teljes pályázati anyagokat szeptemberben kellett benyújtani az Európai Bizottsághoz. Az ÖMKi sikerrátája az igen kemény nemzetközi versenyben 100%-os lett, ami komoly eredmény, különösen annak fényében, hogy az EU átlagában csak a pályázók mintegy 14 %-a nyer. A nyertes pályázatok hozzájárulnak az ökológiai gazdálkodás hazai és európai fejlődéséhez, és tovább emelik a hazai biokutatás és az ÖMKi hírnevét.

A 2017-ben induló új H2020 projektjeink:

LIVESEED: Improve performance of organic agriculture by boosting organic seed and plant breeding efforts across Europe

SolACE: Solutions for improving Agroecosystem and Crop Efficiency for water and nutrient use

DiverIMPACTS: DIVErsification through Rotation, Intercropping, Multiple Cropping, Promoted by Actors and value Chains Towards Sustainability

Duna Szója Kongresszus Budapesten

Bővebben...2016. november 24-25-én rendezte meg Budapesten nemzetközi kongresszusát a Duna Szója Egyesület (Danube Soy Association), melyen az ÖMKi is képviseltette magát.

Mint ahogyan Matthias Krön, a szervezet elnöke megnyitójában kiemelte, különös jelentősége van a kongresszus helyszínének. Magyarország a Duna menti szójatermesztési régió középpontjában fekszik, és az adottságai is kiválóak a szója termesztéséhez. A 2012-ben létrejött nemzetközi szervezet annak a csaknem 1,6 millió ha-os szójaterületnek kíván védjegye lenni, amelyik a több mint 3,8 millió ha-os európai szójatermesztő területből a dunai régióban fekszik, és mára már 16 ország szójatermesztői csatlakoztak hozzá.

A másik magyarországi vonatkozás, amelyet több előadó is kiemelt, a hazai kormány import fehérje kiváltására irányuló törekvése, ami szorosan összecseng a Duna Szója célkitűzéseivel: a régión belüli, biztonságos, GM mentes szójaellátással.

A résztevők száma megközelítette a 400-at, és a két nap alatt csaknem 40 előadás hangzott el. Ahogyan az a plenáris ülés előadásain is elhangzott, az egész mezőgazdálkodás sürgős átalakításra szorul a fenntarthatóság, a klímaváltozás mérséklése és az alkalmazkodás, valamint az egészséges élelmiszerellátás érdekében. A plenáris ülést bezáró fórumon a hazánkat képviselő Nagy István parlamenti államtitkár is kiemelte a fehérjenövény-termesztés növelésének jelentőségét az egész hazai agráriumra nézve.

Közel 50 perc ökogazdálkodás az Ozone Network műsorán

Bővebben...Az ÖMKi ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra volt a vendég az Ozone Network Egyenlítő című műsorában, 2016. november 9-én. A közel 50 perces riportban szó esett az ökológiai gazdálkodás alapelveiről, az ágazat hazai helyzetéről és nemzetközi trendjeiről, a kutatás-fejlesztés jelentőségéről és az ÖMKi munkájáról. Aktuális kihívások – mint például az új növényvédelmi problémák, a fogyasztói szemlélet fejlesztése, vagy a precíziós ökogazdálkodás megvalósíthatósága – és a kutatások ezekre adott válaszai ismerhetők meg az izgalmas beszélgetésben, sok gyakorlati példán keresztül.  

A műsor itt megtekinthető.

EIP-AGRI fókuszcsoport ülés Portóban

Bővebben...Portóban rendezték meg idén októberben az EIP-AGRI szőlő kártevőkkel, kórokozókkal és növényvédelmi technológiákkal foglalkozó fókuszcsoportjának első ülését. Magyarországot Csikós Anett (Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont, Eger) és Dr. Donkó Ádám (ÖMKi) képviseli a húszfős szakmai bizottságban. A kétnapos esemény feszes tematikájú, de baráti hangulatú volt. Az esemény kezdetén minden résztvevő szakértő röviden bemutatkozott; a csoportba az ágazat különböző területein otthonosan mozgó szakembereket választottak be az Európai Unió országaiból.

A továbbiakban kisebb, 6-8 fős csoportokra oszlott a társaság és egy-egy moderátor vezetésével számos témát jártak körül, kezdve az általános szőlő növényvédelemtől kezdve, a fás betegségeken át az ültetvények biodiverzitásáig. A rendezvényen fő hangsúlyt kapott az integrált növényvédelem és a technológia részleteinek megvitatása. Csikós Anett a lisztharmat és a fás betegségek oldaláról, Dr. Donkó Ádám a biodiverzitás és az okszerű talajápolás vonatkozásában osztotta meg többéves tapasztalatait.

FAO delegáció járt Badacsonyban

Bővebben...2016 szeptemberében négyfős moldáv és tadzsik mezőgazdasági delegáció érkezett Magyarországra, kifejezetten az integrált növényvédelem hazai gyakorlatának megismerése céljából. Keresztes Zsuzsanna, a tanulmányutat koordináló  munkatársa az ÖMKi-t kérte fel a csoport egyik terepnapjának megszervezésére. A szakmai napot az integrált növényvédelmet folytató badacsonyörsi Varga Pincészetnél töltöttük. Az ország legnagyobb családi pincészeténél a társaságot a több évtizedes borászati tapasztalattal bíró Csoltai Lajos programreferens fogadta. Ismertette a pincészet történetét és tevékenységét, s már itt egy friss, üde Csabagyöngye újborral is megismerkedhettek a vendégek. A pincészet bemutatkozását követően, Dr. Donkó Ádám, az ÖMKi munkatársa ismertette az ÖMKi tevékenységét, és a szakmai naphoz kapcsolódóan, beszámolt a hazai, 5. éve folyó szőlősorközi takarónövényzet-vizsgálatok eredményeiről. Az ismertető után két festői szőlőparcellát látogattunk meg, ahol Giczi Zsolt szőlész, és Varga Máté főtechnológus kalauzoltak bennünket. Beszámoltak a pincészet szőlőbirtokának fajtaösszetételéről, a Kéknyelűt is bemutatták, mint autokton fajtát. Szó esett rezisztens, permetezést nem igénylő fajtákról, továbbá Varga Máté ismertette az integrált növényvédelem általuk alkalmazott legfontosabb eszközeit: a rajzás-követésen, döntéstámogató rendszerek előrejelzésein alapuló, minél kevesebb növényvédő szert felhasználó, okszerű növényvédelmi beavatkozásokat.    

Megjelent az ökológiai szójatermesztés Európában című termesztéstechnológiai kiadványunk

Bővebben...

A legősibb kultúrnövények közé sorolható szója [Glyci­ne max (L.) Merril] a pillangósvirágúak családjához tartozik. Nagy (40 %) és kedvező aminosav-összetételű fehérjetartal­mának köszönhetően jelentősége az utóbbi évtizedekben mind az emberi táplálkozás, mind az állati takarmányozás terén folyamatosan nőtt. Különösen fontos szerep jut az európai termesztésű bioszójának, amely kiválthatja a tengerentúlról érkező génmódosított szóját. A bioszója iránti kereslet egye­nes arányban növekszik a biotojás, a bio baromfi- és sertéshús-termelés térhódításával. Mindemellett a fogyasztók egyre kételkedőbbek a Dél-Amerikából vagy Ázsiából importált bioszójával kapcsolatban. Ennek következtében az Európában termelt bioszója egyre keresettebbé válik. A termesztéshez rendelkezésre állnak az európai adottságok között kialakított új fajták, amelyek már jobban alkalmazkodnak a környezeti kihívásokhoz. Főleg a rövid tenyészidejű fajták nemesítése teszi lehetővé a szója hűvösebb éghajlatú területeken, illetve másodvetésként való termesztését. A szójafajták szárazságtű­résével kapcsolatban hazai kutatások is folynak. Mindez nem csupán gazdasági szempontból lényeges, hanem azért is, mert a szója ideálisan beilleszthető a szántóföldi vetésfor­góba. Kiadványunk célja, hogy útmutatásul szolgáljon az ökológiai szójatermesztés és kereskedelem gyakorlatához, és hozzájáruljon az európai szójatermesztés versenyképességének növeléséhez.

Letölthető itt.

 

Szakmai napok az ökológiai gazdálkodásról és az ökológiai szójatermesztésről

Bővebben...2016. szeptember 1-én valamint 15-16-án rendezte meg az ÖMKi az idei év első bioszója szakmai napját a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetében. A szakmai nap célja az ökológiai gazdálkodás általános kérdésein belül az ökológiai szójatermesztés aktuális helyzetének, agrotechnikai feltételeinek, valamint az ÖMKi on-farm kísérleteinek és ökológiai szójatermesztési kutatásainak a bemutatása volt.

A téma jelentőségét az adta, hogy – bár az elmúlt évben a hazai szójatermesztés a várakozásoknak megfelelően jelentősen növekedett (termeléshez kötött támogatások, zöldítés hatására), és meghaladta a 70 000 ha-t, még mindig messze elmarad a hazai agro-ökológiai potenciál adta lehetőségekhez képest. A szója ágazaton belül az ökológiai szójatermesztés is meghaladta az 1200 ha-t, azonban az ökológiai művelésű szántó részarányából még így is alig haladja meg a 2%-ot (míg pl. Ausztriában a bioszója termőterülete csaknem tízszerese a hazainak).

Szója fajtabemutató Héderváron

Bővebben...A Magyar Szója Nonprofit Kft. Újmohács, Bóly, Mezőhegyes és Bak után idén Héderváron tartotta fajtabemutató rendezvényét (2016. szeptember 22.). A szakmai előadásokon Seiwerth Anna ügyvezető bemutatta a Magyar Szója Egyesület egyik alapító tagját, a Lajtamag Kft-t. Ezt követően Borbélyné Hunyadi Éva számolt be az ÖMKi tevékenységéről, a jelenleg futó kutatási projektekről, a bioszója-termesztés sajátosságairól és eddigi kutatási eredményeiről. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy a szója az ökológiai gazdálkodásban is nagyobb figyelmet érdemel. Jelentős növényegészségügyi probléma nem merült fel a termesztése során. Az ökológiai gazdálkodásban is kritikus a gyomszabályozása, melyet megfelelő gépesítettséggel lehet megoldani. A piaci érdeklődés folyamatosan nő iránta, így a szójatermesztésbe való beruházás és az ökológiai termőterület növelése a jelenlegi 1100-1200 ha-ról megalapozott.

Novák László, a Lajtamag ügyvezetője előadásában kitért a szemes fehérjetakarmány növények támogatásához kapcsolódó aktuális teendőkre, mint például a minimális hozam meglétének (szója, lóbab, édes csillagfürt esetén 1 t/ha, szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó termesztése esetén 2 t/ha) igazolására vonatkozó dokumentumok betakarítást követő két héten belüli, de legkésőbb tárgyév november 15-ei beküldése az MVH részére.