b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_konf17_2017-02-0210-48-51.JPGAz ÖMKi és a Szent István Egyetem által szervezett ökogazdálkodási ágazati konferencián részt vettek az ökológiai gazdálkodás hazai és nemzetközi vezető szakemberei, érdekképviseleti szervezetei, szakpolitikai döntéshozói, kutatói és oktatói, hogy megvitassák az ágazat legújabb eredményeit, aktuális kihívásait és az ezekre adható gyakorlati megoldásokat.

 

 

 

Az alábbiakban összefoglaljuk a plenáris ülésen elhangzott legfontosabb gondolatokat:

  • Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter megnyitó előadásában elmondta, hogy a 2015 év végi VP öko támogatás megnyitása óta jelentős mértékben nőtt a hazai ökológiai gazdálkodás területe: kb. 125.000 ha-ról mintegy 200.000 ha-ra. Az ökogazdálkodásban részt vevő gazdálkodók száma is megduplázódott, ma már meghaladja a 3000-et. Hangsúlyozta, hogy a hazai agrártermelésnek igazodnia kell a fogyasztói elvárásokhoz. Minőségi, GMO-mentes, tiszta élelmiszerre van szükség. A biotermékek megfelelnek mindezen kritériumoknak.
  • Prof. Dr. Urs Niggli, a FiBL igazgatója előadás-anyagából kiderült, hogy az ökológiai gazdálkodás globális trendjei szintén pozitívak. Az elmúlt 10 évben az ökotermékek kiskereskedelmi piaca mintegy 150%-al nőtt a világon. A kereslet gyorsabban emelkedik, mint a termelési terület, amely ugyanezen idő alatt 75%-al növekedett. Fontos, hogy a termelés lépést tudjon tartani a növekvő fogyasztói igénnyel, hiszen ez az ágazat hitelességének is kulcsa.

b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_konf17_1.jpg

 

 

 

 

 

 

Forrás: Prof. Dr. Urs Niggli, FiBL igazgató előadása

  • Urs Niggli professzor a termelés fokozása érdekében kiemelt kutatási irányoknak nevezte a funkcionális biodiverzitás eszköztárának továbbfejlesztését, a természetes ellenségek és biokontroll szervezetek újszerű használatát és kijuttatás-technikáit (pl. drónokkal), és a talajtermékenység, ehhez kapcsolódóan pedig a biogazdaságok termelékenységének fokozását. Jelentős lehetőségek rejlenek a precíziós gazdálkodás és a távérzékelés technikáinak ökogazdálkodás szolgálatába állításában, valamint a hagyományos gazdálkodói tudás 21. századi mezőgazdasági módszerekkel való ötvözésében.
  • Eric Gall, az Ökogazdálkodók Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) szakpolitikai igazgatója bemutatta, hogy az európai érdekképviselet keretében mely aktuális kérdésekkel foglalkoznak. Kiemelte az Európai Bizottság által kezdeményezett új európai ökorendelet évek óta húzódó vitáját. Ennek egyik kardinális pontja a Bizottság által szorgalmazott tanúsítvány-vesztés, melyet adott növényvédőszer szennyeződési határértékhez kötnének. Ez büntetné mindazokat a biogazdálkodókat, akiknek a termékei a szomszédok konvencionális gyakorlata, elsodródás, vagy korábbi növényvédelmi technikák miatt nem szermaradvány-mentes. Mindez ellentmond a „szennyező fizet” elvnek. Kiemelte továbbá az európai vetőmag szabályozás kérdését, ahol a cél a heterogén szaporítóanyagok elfogadtatása, melyek a DUS előírásoknak nem felelnek meg, ugyanakkor az ökológiai gazdálkodás gyakorlatát segítik. Hangsúlyozta az ökológiai nemesítés fejlesztésének szükségességét is. Különösen fontos ez annak tükrében, hogy a legújabb géntechnológiai módszerek (pl. CRISP-R) várhatóan átírják a konvencionális nemesítés gyakorlatát. További fontos teendőként említette annak megakadályozását, hogy az Európai Unió élő szervezetekre, így pl. vetőmagokra szabadalmat adjon ki. A 2020 utáni időszak KAP-reformja kapcsán az IFOAM az ökológiai gazdálkodás további támogatását tűzte ki célul. Az érdekvédelmi szervezet javaslata egy egypilléres rendszer megvalósítása, ahol a kifizetések 80%-a a gazdálkodási formák közjó-előállító képességeihez igazodik (public goods).
  • Kis Miklós vidékfejlesztési államtitkár (Miniszterelnökség) előadásából kiderült, hogy a 2015 decemberében megnyitott ökogazdálkodás pályázatban nem volt túljelentkezés. A pályázók zöme nyerni tudott. Az eredmények a következőképpen alakultak:

b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_konf17_2.jpgb_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_konf17_3.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadása, Miniszterelnökség.

  • Sok biogazdálkodó ugyanakkor az AKG pályázatokon indult, ahol esetenként magasabb támogatásokat lehetett szerezni, de a túljelentkezés miatt itt sokan nem nyertek.
  • Kis Miklós elmondta, hogy a 2015-ben meghirdetett öko pályázat során adminisztratív okokból lekötésre került az VP öko támogatás teljes keretösszege, mintegy 63 milliárd forint. Ennek oka, hogy a kifizető ügynökség a lehetséges maximum támogatásokkal számolt, vagyis minden esetben, ahol elméleti lehetősége nyílik a termelőnek a szántóföldi növénytermesztésről a szántóföldi zöldségtermesztésre való áttérésre, illetve ahol a kaszált gyepek legeltetett gyepekké válhatnak, a magasabb támogatási összegeket kötötték le. A támogatási célterületek arányából is látszik, hogy a szántó és a gyep túlsúlya miatt ezek a biztonsági lekötések jelentős mértékűek, akár a 10 milliárd forintos nagyságrendet is elérhetik.
  • Az öko támogatás második körös megnyitására az államtitkár szerint akkor kerülhet sor, amikor a kifizető ügynökség megalapozott becslést tud végezni a várhatóan megmaradó lekötésekről. Erre leghamarabb 2018-ban számíthatunk, amikor már két év kifizetései alapján becsülni lehet a célterületek közti átlépések mértékét. A Miniszterelnökség nyitott az öko támogatás második fordulójának megnyitására, amennyiben a forrás rendelkezésre áll ehhez.
  • Az állami agrárkutatás területén jelenleg kevésbé hangsúlyos az ökológiai gazdálkodás, ezért a NAIK a jövőben kiemelt célterületnek tekinti e területet. Nem új intézet létrehozásával, hanem a meglévő erőforrásokra alapozva, a szellemi potenciált felhasználva szeretnék fejleszteni az ökokutatást. Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) januárban kinevezett új főigazgatója mondta ezt. Hangsúlyozta, hogy céljuk a gyakorlat-központú kutatások erősítése, melyekből a gazdálkodók közvetlenül profitálhatnak.
  • Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője kiemelte: az európai állampolgárok többsége ma már minőségi élelmiszert vár el, nem olcsó tömegtermékeket. A tudatosság fokozódásával előtérbe kerülnek olyan igények, miszerint az európai mezőgazdaság környezetkímélő, vidékfejlesztő hatással is bírjon, amellett, hogy elegendő minőségi élelmet állít elő. Ugyanakkor egyre kevésbé fogadja el a társadalom a mezőgazdaság negatív externáliáit, így pl. a vizeink és a talajok szennyezését, a szermaradványokkal terhelt élelmiszert, vagy az üvegház hatású gázok kibocsájtását. 2020 után csak akkor lesz indokolható az agrártámogatások jelenlegi mértékének fenntartása az európai adófizetők felé, ha a mezőgazdaság meg tud felelni a fogyasztói elvárásoknak, és az élelmiszer-előállítás mellett fontos közjavakat is termel. Kérdés, hogy felkészülünk-e itthon a szükségszerű változásra? Kihasználjuk-e a benne rejlő társadalmi és gazdasági lehetőségeket? Drexler Dóra hangsúlyozta: az ökológiai gazdálkodás meg tud felelni a fenti követelményeknek, de fejlesztéséhez összehangolt lépések szükségesek a kutatás, az oktatás, a szaktanácsadás, a termelés és feldolgozás, valamint a piacfejlesztés, beleértve a fogyasztói szemléletformálás terén.
  • Az elmúlt öt év kutatási eredményei között Dr. Drexler Dóra bemutatta az ÖMKi on-farm hálózatát, ahol évente több mint 100 helyszínen végeznek gyakorlat-központú kísérleteket együttműködésben a gazdákkal.

b_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_konf17_terkep.jpgb_200_150_16777215_00_images_stories_cikkek_konf17_55.jpg

 

 

 

 

 

 

Az ÖMKi on-farm kísérleteinek helyszínei és fontosabb eredményei. Forrás: Dr. Drexler Dóra előadása, ÖMKi

  • Prof. Dr. Posta Katalin előadása a Szent István Egyetem ökológiai mezőgazdasági képzéseiről szólt, bemutatva e szakirány fejlődését és jelenlegi helyzetét. Kiemelte: az érdeklődés a diákokban egyre erősödik a fenntartható mezőgazdaság gyakorlati ismeretei iránt.
  • Dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette a hazai ökogazdálkodói érdekképviselet felépítését és az érdekképviselet tulajdonában lévő ellenőrző szervezetet. Megköszönte, hogy a Biokultúra Szövetség javaslatát elfogadva a biogazdálkodók elővásárlási jogot élveznek földvásárláskor, valamint a VP pályázataiban is legtöbbször plusz pontokat élveznek. Kitért a Biokontroll által ellenőrzött területek és gazdálkodói létszám növekedésére.
  • Szépkuthy Katalin, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője szintén bemutatta társaságukat, valamint az általuk ellenőrzött partnerek számának és területeinek növekedését. Kiemelte, hogy a 2016-os évben a jelentős partnerszám-emelkedés mellett a területek növekedése csekély volt. Mindez azt látszik megerősíteni, hogy a pályázati plusz pontok, illetve a földvásárlási előjogok sok esetben arra motiválják a gazdálkodókat, hogy minimális területekkel lépjenek be az ellenőrzési rendszerbe. Ez pedig nem szolgálja az ágazat és a jogalkotó eredeti szándékait.
  • Végül Dr. Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) elnöke mutatta be régiós érdekvédelmi szervezetüket és annak mezőgazdasági statisztikai munkáját. Kiemelte továbbá, hogy a talajjavítás témakörét, különös tekintettel a földtani képződmények (pl. alginit, riolit) talajjavításra való felhasználását fokozni szükséges. Ki kellene használnunk az ország ebbéli adottságait.
  • A kerekasztal beszélgetés során Komáromi János, nagydorogi biogazdálkodó intézett ágazati szempontból fontos kérést a Miniszterelnökség felé. A biotermelők nevében kérte, hogy a földvásárlási előjogok érvényesítéséhez szabjanak meg minimum területarányt (pl. 40%-ot), amit ökológiai gazdálkodásra át kell állítson a földvásárló. Ezzel ki lehetne küszöbölni a jelenleg tapasztalt visszaéléseket, melyek a tisztességes ökogazdálkodók megítélését is rontják, valamint lehetővé teszik a bio mögé rejtett spekulatív földvásárlást.
  • Kis Miklós államtitkár megerősítette, hogy ez ügyben lépni szándékoznak, mert az említett gyakorlat nem egyezik meg a jogalkotó eredeti szándékával.
  • Dr. Tirczka Imre és Dr. Pusztai Péter, a Szent István Egyetem ökogazdálkodást oktató és kutató szakemberei felkért hozzászólásukban kiemelték: a konferencia célja annak megítélése, hogy hol tartunk a fenntarthatóság felé. Erre az elhangzottak alapján két választ is adhatunk: jó úton vagyunk, vagy éppen nagyon rosszul állunk. Mindkét válaszban van igazság. Feladatunk és felelősségünk, hogy segítsük az ágazat előrehaladását. Nem szabad, hogy a most látható területnövekedéssel megnyugtatva magunkat megálljunk a fejlődésben! Elindultunk az úton, folytatni kell tovább a megkezdett munkát!

 

A plenáris ülés programja és előadás anyagai:

 

A konferencia délutáni része szakmai szekciók keretében folytatódott. A szekcióüléseken elhangzottak összegzése a következő:

Az ökológiai méhészet aktuális kihívásai és megoldásai:

Az ökológiai méhészeti szekció szakmai előadásokkal indított vitafórumán a konvencionális és ökológiai méhészkedést érintő kérdésekben is egyhangú következtetéseket vontak le.  A teljesség igénye nélkül vitakérdések érintették a növényvédelmi hibákból származó méhmérgezéseket és az ökorendeletnek való hiteles megfeleltetést. A közös technológiai és értékesítési összefogáson alapuló bioméhészeti termelői csoport létrehozását a résztvevők időszerűnek találták és támogatták.  Ugyanakkor az ökorendelet méhészetet érintő részeivel kapcsolatos véleményező és javaslattevő munkacsoport összehívását szintén indítványozták.

A méhészeti szekció programja és előadásanyagai:

 

Ökológiai kertészet tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi kérdései:

A kertészeti szekció két különböző témával foglalkozott: növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási kérdésekkel.

A növényvédelmi részben a gyümölcs, zöldség és gyógynövény kiskultúrák ökológiai termesztésében engedélyezett hatóanyagok felülvizsgálatát tűztük ki célul. A NÉBIH képviseletében dr. Tőkés Gábor adta át az alapismereteket a növényvédelmi szer-engedélyeztetéssel és az egyszerű anyagok (’Basic substances’) perspektivikus használatával kapcsolatban. A műhelymunka keretében a résztvevők közreadhatták javaslataikat, tapasztalataikat a forgalmazott növényvédelmi szerek címkéjének kiterjesztésével kapcsolatban. További lépésként az ÖMKi továbbítja az összegyűjtött tapasztalatokat a NÉBIH felé, aki mérlegeli az indítványokat és lehetőség szerint megtárgyalja a kiterjesztéseket a szerforgalmazókkal.

A tápanyag-utánpótlási részben a talaj, a talaj tápanyagforgalma és tápanyag-utánpótlása volt fókuszban. Az előadók tartalmas előadásaikban ráirányították a figyelmet a baktériumtrágyák helyes használati módjára és szerepére, a talaj vízgazdálkodási jellemzőire és a meszezés jelentőségére, a talaj- és levélanalízis fontosságára és a szaktanácsadó szerepére a gazdálkodásban. A résztvevők kérdései és hozzászólásai tükrözték, hogy az előadók sikeresen fókuszáltak az időszerű problémákra és tudáshiányos területekre.

A kertészeti szekció programja és előadásanyagai:

 

Az ökológiai szőlészet technológiái és aktuális kihívásai:

A szőlészeti szekcióban tudományos és gyakorlati szakemberek egyaránt szép számmal képviseltették magukat. Az ökológiai szőlőtermesztés eredményességének egyik (ha nem a legfőbb) sarkalatos pontja a növényvédelem. A résztvevők hasznos előadásokat hallhattak az ökológiai szőlő-növényvédelem főbb lépéseiről, kihívásairól, az alkalmazható készítményekről. Az utóbbi években sajnos joggal borzolja a magyar szőlőtermesztők kedélyeit a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD) és vektora, az amerikai szőlőkabóca. A hallgatóság tájékoztatást kapott az aktuális hazai helyzetképről, és a lehetséges védekezési, megelőzési lehetőségekről.

A Vindepent Egyesület is bemutatásra került, melynek célja a kisebb, családi szőlészetek-borászatok érdekképviselete és az eredményes szakmai lobbi tevékenység. Ezt követően, a Tokaj-Hétszőlő Zrt. eredményes ökológiai termesztésének bemutatása során megbizonyosodhatott a hallgatóság, hogy csúcsminőségű bort előállító árutermelő ültetvény is megvédhető ökológiai növényvédelem révén.

Dióhéjban ismertetésre került az ÖMKi és partnerintézményei által hatodik éve folytatott fajgazdag sorköztakaró-kísérlet és a kísérlet néhány részeredménye, következtetése. Idén egy önálló kiadvány összeállítását tervezik a főbb kutatási eredményekből, tapasztalatokból, melyek az oktatásban és a kutatásban egyaránt felhasználhatók majd. A kutatási eredmények alapján, a kísérlet folytatását tervezik EIP-Agri projekt keretében, mely során egy új, ideális sorköztakaró-magkeverék a piacra kerülhet.

A szőlészeti szekció programja és előadásanyagai:

 

Biológiai alapok és optimalizált termesztéstechnológiák a szántóföldi ökotermesztésben:

A mintegy 130 fő részvételével zajló szekción a szakmai előadásokat az ÖMKi munkatársai és gyakorlati szakemberek tartották a forgatás nélküli talajművelés, zöldtrágyázás, kalászosok és fehérjenövények termesztése, gyomszabályozás agrotechnikája témakörökben. Nagy figyelmet kapott a gyomszabályozás és a forgatás nélküli talajművelés összefüggése, a fehérje-ellátás szója-túlsúlyának veszélyei és az alternatív fehérjeellátás lehetőségei. A hallgatóság részéről a gyakorlati termesztéstechnológiák iránti igény fogalmazódott meg, amelynek az ÖMKi a szójatermesztés technológiájára vonatkozóan már eleget tudott tenni nyomtatott formában is, a kalászosok termesztése és a gyomszabályozás terén pedig folyamatban van. A növényvédelmi megoldásokkal kapcsolatosan is hasonló igény merült fel, ami a kísérletek ilyen irányú bővítését is igényli az ÖMKi részéről. 

A szántóföldi szekció programja és előadásanyagai:

 

Piaci szereplők az ökoágazat aktualitásairól:

A piaci szereplőkkel folytatott műhelymunka során a résztvevők betekintést kaptak arról, hogy a biogazdálkodás hatékonyságának növelésére milyen eszközök állnak a gazdálkodók rendelkezésére. A fókusz elsősorban a prevencióra, a megfelelő időben történő előrejelzésre, illetve a termőtalajok szerkezetének, termékenységének megőrzésére helyeződött. Az elhangzottak alapján látható volt, hogy egyre több eszköz van a biogazdálkodók kezében a kártevők kártételeinek csökkentésére és a kedvezőtlen időjárási körülmények mérséklésére.

A konferencia szekció programja és előadásanyagai:

 

Összességében elmondhatjuk, hogy a 2017. február 2-ai ökoágazati konferencia célja – az ismeretek megosztása mellett – az volt, hogy az ökológiai gazdálkodás hazai jelentősége tovább növekedjen, elismertsége és súlya szakpolitikai és termelői körökben egyaránt tovább fokozódjon. A konferenciát követően élénk egyeztetés folytatódott a résztvevő gazdálkodókkal, ágazati szereplőkkel. Az ÖMKi úgy döntött, hogy a konferencián, illetve annak hatására megfogalmazódott, az ágazat számára kiemelten fontos szakpolitikai kérdéseket (pl. öko pályázat jelenlegi szankció katalógusa, földvásárláshoz a bioterület százalékos arányának előírása) összefoglalja, és eljuttatja a konferencián is részt vevő szakpolitikai vezetőkhöz, kérve őket, hogy juttassák érvényre az öko ágazat érdekeit szolgáló módosításokat.